Tényleg csak a jelennek élnének? Így érzékelik a kutyák az időt

Tudják mi volt tegnap? Három évvel ezelőtt? Egyáltalán van-e fogalmuk a kutyáknak az idő múlásáról? Az biztos, a vacsoraidőt mindig pontosan felismerik!

A kutyák időérzékelése jelentősen eltér az emberekétől. Számukra nem mond semmit a kifejezés, hogy este hat óra van. De mégis tudják, körülbelül mennyi az idő, csak nem este hat órának hívják, hanem vacsorának. Egyszerűen onnan is tudhatják, hogy éhesek. De más is segít nekik ebben!

Hogyan érzékelik az idő múlását?

Az állatok időérzékelését már számos tanulmányban vizsgálták. A kutyák mellett például a macskák és a madarak is rendelkeznek igen jó időérzékkel. A kutatók szerint viszont csak az embernek van epizodikus emlékezete, az állatok teljesen másképp operálnak az idő fogalmával. Nem képesek órákban, percekben, másodpercekben gondolkozni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne érzékelnék az idő múlását.

Az explicit emlékezetnek két formája van. Az egyik a már fent is említett epizodikus emlékezet. Ezek azok a képek, amikre vissza tudunk gondolni. Például a nap, amikor először mentél iskolába vagy örökbe fogadtad kiskutyádat. Ezek az emlékképek korábbi élmények, tapasztalatok összegyűjtéséből adódnak össze. Vissza tudod idézni, milyen idő volt akkor, milyen ruhát viseltél, hol voltál pontosan. Minden ilyen emlékkép egy-egy eseményhez kapcsolódik, összefügg önmagunkkal. Az ELTE kutatói szerint azonban kutyák rendelkezhetnek epizodikus-jellegű memóriával.

A másik a szemantikus emlékezet. Ezek tényszerű adatok, szavak jelentései, tanult, elsajátított dolgok. Mint például az, hogy tudod, hogy ki az USA miniszterelnöke vagy azt, hogy a kutyádat Fifinek hívják és a bundája színét barnának nevezik a magyarul beszélő emberek. Ezek mind tanult, elsajátított dolgok, tények, amikkel tisztában vagy. Tényszerű adatok, amik nem feltétlen köthetőek egy adott eseményhez.

A kutyák vissza tudják keresni emlékezetükből a már megtanult parancsszavakat, általuk ismert testbeszédek jelentéseit. Ezeket mind életük során tanulták meg.

Honnan tudják, hogy mikor van vacsora?

Az általuk már ismert viselkedésmintából. Például hazaér a gazdi vagy késő délután, amikor már kezd sötétedni a konyha felé veszi az irányt, az már egy jelzés lehet. A szokásos rituálékból felismerik, hogy bizonyos cselekvéseket az előtt szoktunk véghezvinni, mielőtt neki enni adnánk. Ehhez persze segítségképp hozzátársul még egyre üresebb pocakjuk is, ami szintén jelzéseket ad, hogy lassan vacsoraidő.

Nincsenek emlékeik?

A kutyáknak lehetnek olyan emlékeik, amik körülményekhez, korábbi élményekhez köthetők. Vegyük például az állatorvost. Az ebek által egyik legjobban utált programot. Ahogy a rendelőhöz érünk velük, egész jó lesz a memóriájuk, és beugrik nekik, hogy ezt a helyet nem kedvelik. Rögtön eszükbe jut egy korábbi rossz tapasztalat, ami által irtóznak a rendelőtől. Ez a rossz tapasztalat pedig egy emlék, amit egy adott eseményhez kötnek. Valószínűleg ebben is segítségükre van szaglásuk, hiszen a rendelőnek jellegzetes szaga van.

Képesek érzékelni az idő múlását?

Svéd kutatók azt mérték, mennyire örül a magára hagyott kutya visszatérő gazdájának fél óra, két óra és négy óra elteltével. Az állatok két és négy óra egyedüllét után jóval izgatottabban fogadták gazdáikat. Tehát érzékelték az idő múlását, hiszen a hosszabb távollétet rosszabbul viselték és nagyobb örömmel honorálták a visszatérést.

Kijelenthető tehát, hogy a kutyák nemcsak hogy érzékelik az idő múlását, de képesek korábbi tapasztalatokra is visszaemlékezni, habár nem úgy, mint mi. Szimatuk is nagy segítséget nyújt nekik, például testvéreiket vagy anyjukat szaguk alapján akár évekkel később is képesek felismerni.

Még ha az órát nem is tudják leolvasni, arról van fogalmuk, minek mikor kell körülbelül történnie az adott napon. Különösen a vacsorának és a sétának. Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk időérzékükről, még további kutatásokra van szükség.

(Képek: Getty Images Hungary)