Miért a kutyák a hűség szimbólumai? Az önzetlen szeretetről több ezer éve tanítanak

Számos kultúrában, illetve mitológiában a kutyák úgy szerepelnek, mint a jó és a rossz ítélőbírói, a túlvilág istenei, illetve a hűség, és az önzetlen szeretet szimbólumai. Ez nem véletlen, hiszen kevés nagyobb tanítómestere van a természetnek, mint a kutyák, akik évezredek óta a leghűbb társai az emberiségnek.

A hűség talán a legértékesebb erények közé tartozik, melyre kisebb-nagyobb sikerrel egész életében törekedni próbál az ember. Nem véletlen, hogy számos mitológia és vallás foglalkozik ezzel a kérdéssel. Alapjaiban nézve már önmagában az ember bűnbeesése is a hűség és az engedelmesség kérdését vizsgálja, ugyanis a kérdés az, hogy az ember képes-e hűséges lenni a Teremtőjéhez vagy az első adandó alkalommal elárulja. Ez a kérdéskör számos nemzet kultúráján keresztül újra és újra lejátszódik. Azonban mindig találunk egy önzetlen szeretetről, és kitartásról tanúskodó állatot, aki megmutatja az embernek, milyen is az igazi hűség, mely egy életen át tart.

Egyiptom, ahol hittek a kutya és gazdája túlvilági találkozásában

Az egyiptomiak úgy vélték, hogy a kutyájuk talán a leghűségesebb társuk az életben, ezt bizonyítja az, hogy olyan temetési szertartásokban volt részük, mint az embereknek, és minden esetben a gazdájuk mellé temették el az elhunyt állatokat. Ennek az oka abban rejlett, hogy úgy tartották, hogy a két holt lélek találkozik a túlvilágon, és együtt folyatatják utukat az ismeretlenbe. Úgy hitték, hogy a kutya képes még a halálon túl is hűségesen elvezetni gazdáját a holtak országába, vagyis egyfajta közvetítőnek tekintették a világok között. Hitük szerint a kutyák a túlvilágon is képesek segíteni az embert, viszont ebben az esetben már örökre elválaszthatatlanok egymástól.

A kutya hűsége számos perzsa mítosz központi eleme

A Bundahisn néven ismert zoroasztriánus tangyűjtemény számos olyan mítoszt tartalmaz, mely a kutyák hűségét állítja központba. A tangyűjtemény szerint a kutya központi küldetése a földön az emberiség védelme. Ennek tökéletes példája Simurgh, a bölcsesség madara, amelyet minden esetben kutyafejű és oroszlánkarmokkal rendelkező pávaként ábrázolnak, és „kutyamadárnak” is emlegetik. Simurgh a legenda szerint 1700 év alatt elsajátította a korok bölcsességét, ami után lángokban hal el, és újjászületik, mint a Főnix. Ami pedig ebben különösképpen érdekes, hogy hűsége messze földön híres, melyet az ebek önzetlen szeretetéhez hasonlítanak. Innen is egyértelműen látható, hogy a kutya a hűség tökéletes szimbólumaként jelenik meg, akinek feladata az ember védelmezése.

Visnu kutya alakban teszi próbára az emberek hűségét

Az ókori Indiában szintén jelentős szerepet töltöttek be a kutyák, olyannyira, hogy hitük szerint még maga Visnu is képes kutya alakot ölteni, hogy próbára tegye az emberi becsületet. A Mahábhárata (i.e. 400 körül)  eposzban például találkozhatunk egy kutyával, aki különleges hűségéről ismert. Az eposz Yudhisthira király történetét meséli el, aki végső nyughelyére zarándokol és útját hűséges kutyája kíséri, aki mindvégig mellette marad. Amikor elérik az Éden kapuját, az állatot nem akarják beengedni a mennyországba. A király azonban úgy dönt, hogy inkább hűséges kutyájával marad, mintsem hogy egyedül lépjen a túlvilágra. Azonban mikor meghozza ezt a döntést, a kapuban álló őr felvilágosítja, hogy ez valójában egy próba volt, mely folytán az erényességét tesztelték. A kutya pedig maga Visnu volt, aki egész életében a királyt figyelte. Innen is látható, hogy az indiai kultúrában szintén központi eleme a hűségnek a kutya mentalitása.

Argos haláláig várta Odüsszeuszt

A kutya, mint a hűség szimbóluma többször is megjelenik a filozófiában Platón, Szókratész és a cinikusok is számos tanítást és példázatot írtak róluk, ezeknek fő eleme a halálig tartó hűség. Ez központi kérdésnek bizonyult a görögöknél. Odüsszeusz és hű kutyája, Argos 20 éven keresztül várta haza a gazdáját. A mítosz szerint a már nagyon idős Agros volt az első, aki megpillantotta gazdáját, a visszatérő hős Odüsszeuszt. Az idős kutya kitörő örömmel farokcsóválva üdvözölte gazdáját azonban közelebb már nem tudott hozzá menni, ugyanis, amint megpillantotta azt, akit 20 éven keresztül várt, elpusztult.

A vikingek szerint a leghűbb túlvilági kísérő

Az izlandi mondák szerint – nagyon hasonlóan az egyiptomi hitvilághoz – a kutyák egyfajta kísérőként szolgálnak az elhunyt lelkek számára a túlvilágon. Egészen pontosan ők vezetik el az elhunytakat az elesett harcosok csarnokába. Anne-Sofie Graslund szerint az ebek a természet és a kultúra, jó és rossz, e világ és a másik világ között állnak. Így közvetítő szerepet töltenek be a két lét között. A vikingek is úgy tartották, hogy a kutyák hűsége nemcsak a földi, de az azon túl nyúló életre is kihatással van.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért használja az ókori kultúrák igen nagy százaléka a kutyákat a hűség szimbólumaként. Valószínűleg azért, mert már akkoriban is rádöbbentünk, hogy milyen mértékű szeretetről és hűségről tesznek tanúbizonyságot. Ez annyira példaértékű, hogy az ókori ember felfedezte, hogy ezt az erényt bizony a kutyáktól lehet talán a leginkább elsajátítani.