Érez honvágyat egy kutya, amikor idegen helyen alszik?

Van, hogy bizonyos jelenségeket kifejezetten humánspecifikusnak gondolunk, sokaknak ilyen lehet a honvágy is. Biztosan mindenki érezte már azt a feszítő érzést a mellkasában, amikor távol van az otthonától, a szeretteitől. Ha pedig olyan sok mindenben hasonlítanak az emberek és kutyák, akkor mi akadálya lenne annak, hogy hasonló nehézségeik legyenek, amikor a megszokott, szeretett otthonuktól vagy családjuktól távol vannak? 

Nem véletlenül ajánlják, hogy a nyaralást megelőzően, még mielőtt hosszabb időre otthagynánk kedvencünket egy panzióban vagy egy ismerősnél, mutassuk meg neki az új környezetet, és minimum egyszer vigyük el „próbaidőre”. Elmondjuk, hogy a kutyák esetében valóban létezik-e a honvágy.

A honvágy és a kutyák: honnan ismerhető fel, hogy a kutyának honvágya van?

Egy honvágyas kutya stresszt, szorongást él át ezekben az esetekben. Ennek olyan jelei lehetnek, mint a bujkálás, meglapulás, az étel megtagadása, nyüszítés, sóhajtozás és kedvtelenség (például nem kapható a játékra). Nem meglepő, hogy a hosszabb távolmaradást sok kutya ennyire nehezen viseli. Hiszen ilyenkor ki van szakítva a megszokott életéből, és ami még fontosabb, távol a szeretteitől. Társas állatok lévén utóbbi talán még megterhelőbb számukra, mint az szokásos környék elhagyása. Jól ismerjük a szeparációs szorongást, így bizonyára senkit nem ér meglepetésként, hogy a gazdi távolléte az egyik legnagyobb faktora a honvágynak.

Hogyan tudunk segíteni?

Ha tapasztaljuk a jeleket, akkor az, aki éppen a kutyával van, azzal tud neki segíteni, ha kényelmet és biztonságot ad neki. Nincs a helyzetre egy gyors megoldás, amivel egyik pillanatról a másikra megszabadulhatunk a problémától. Viszont ha az eb hozzá van szoktatva a hasonló helyzetekhez, akkor egyáltalán nem valószínű, hogy ilyen extrém módon fog reagálni a gazdi távollétére és az otthonának elhagyására.

Megkönnyíthetjük az elválást azzal, hogy nem csinálunk belőle nagy ügyet, csak nyugodtan elköszönünk kedvencünktől. Így nemcsak neki, de nekünk is könnyebb. Vannak, akik személyes tárgyakat (mint például játékot, a gazdi egyik ruháját, kis plédet) hagynak ott kutyájuknak, így van valami vele, ami ismert, és így komfortérzetet ad neki.

Mi zajlik le a kutyák agyában, amikor idegen helyen alszanak?

Ugyan ez csak részben kapcsolódik a honvágy témájához, mindenképpen érdekes eredmények születtek az ELTE egyik tanulmányában. 19 kutyán volt lehetőségük elvégezni a kísérletet, aminek segítségével arra szerettek volna rájönni, hogy mi történik egy kutya agyában, amikor idegen helyen alszik.  Specifikusabban, hogyan viselkedik a jobb és bal agyféltekéje a vizsgált ebeknek. Hogy ez miért érdekes? Egyfelől sok a megválaszolatlan kérdés az alvással kapcsolatban, másfelől pedig a kutyák mellettünk vannak évezredek óta, és hasonló környezetben élnek, mint mi. Még szép, hogy kíváncsiak vagyunk az ő működésükre is!

Az embereknél már korábban megfigyeltek egy úgynevezett elsőéjszaka-hatást, ami nagyon hasonlít néhány emlős és madár alvásának mintájához. Számos állat úgy alszik, hogy míg egyik agyféltekéjük pihen, addig a másik a környezetre figyel. Az embereknél megfigyelt hatás is hasonló jelenségre vetett fényt, bár nem ennyire drasztikusan.

Amikor új, szokatlan környezetben töltjük az éjszakát, nem érezzük magunkat eléggé biztonságban: jobban figyeljük a környezetünket, és több idő telik el a lefekvés és az elalvás között

– magyarázza Simon Péter, az ELTE PPK Alvás, Álom és Kogníció Kutatócsoport vezetője.

A kísérletek (amiket non-invazív EEG módszer segítségével vittek véghez, így a lehető legkevésbé stresszessé téve az élményt) segítségével megállapították, hogy az első elalvásnál (kétszer lettek belehelyezve a szituációba az ebek, 3 órás időintervallumokra) „a bal agyfélteke mélyebben aludt, mint a jobb”. Csakúgy, mint az embereknél.

A kísérletet itt meg is nézheted:

A nagy különbség az volt, hogy az elalvás idejét a kutyáknál nem befolyásolta az idegen helyszínen történő pihenés. A kísérletek menetéről készült fenti videón látszik, hogy a gazdikkal együtt aludtak az idegen helyszínen, így valószínűleg kevésbé volt számukra stresszes a helyzet.