A kutyák puszta jelenléte is pozitívan hat az agyunkra: a velük való interakció nagyobb aktivitást eredményez az agy prefrontális kérgében

A svájci Bázeli Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy a valódi kutyák megtekintése, tapintása és érintése az agy prefrontális kérgének egyre magasabb aktivitását eredményezi. A tanulmány azt mutatja, hogy ez a hatás akkor is fennáll, ha a kutyák már nincsenek jelen, de csökken, ha a valódi kutyákat plüssállatokra cserélik. Az eredmények az állatasszisztált klinikai terápiára vonatkoznak.

Mivel az állatokkal, különösen a kutyákkal való interakcióról ismert, hogy segít az embereknek megbirkózni a stresszel és a depresszióval, a kutatók úgy vélik, hogy a kapcsolódó agyi tevékenység jobb megértése segíthet a klinikusoknak az állatasszisztált terápia jobb rendszereinek kidolgozásában. A prefrontális kéreg különösen fontos lehet, mert segít szabályozni és feldolgozni a szociális és érzelmi interakciókat.

Plüssoroszlán vs igazi kutya

A vizsgálatban az agy prefrontális kéregének aktivitását non-invazív módon mérték infravörös neuroimaging technológiával, amikor 19 férfi és nő egy-egy kutyát nézett, ugyanaz a kutya a lábához dőlt, vagy megsimogatta a kutyát. Ezeket a feltételeket Leóval is elvégezték, egy plüssoroszlánnal, amelyet vizespalackkal töltöttek meg, hogy megfeleljen a kutyák hőmérsékletének és súlyának.

Az eredmények azt mutatták, hogy a prefrontális agyi aktivitás nagyobb volt, amikor a résztvevők valódi kutyákkal érintkeztek, és ez a különbség a simogatásnál volt a legnagyobb, ami a leginteraktívabb állapot volt. Egy másik lényeges különbség az volt, hogy a prefrontális agyi aktivitás minden alkalommal megnőtt, amikor az emberek kapcsolatba léptek a valódi kutyával. Ezt nem figyelték meg a plüssoroszlánnal való egymást követő interakciók során, ami arra utal, hogy a válasz az ismerősséghez vagy a társadalmi kötődéshez köthető.

Jövőbeli vizsgálatokra lesz szükség annak érdekében, hogy részletesen megvizsgálják az ismertség kérdését, és azt, hogy az állatok simogatása hasonló módon fokozhatja-e a prefrontális agyi aktivitást a szocioemocionális deficittel küzdő betegeknél.

A szerzők hozzáteszik: „A jelen tanulmány azt bizonyítja, hogy egészséges alanyoknál a prefrontális agyi aktivitás nőtt a kutyával vagy plüssállattal való interakciós közelség növekedésével, de különösen a kutyával való érintkezésben az aktiváció erősebb. Ez azt jelzi, hogy a kutyával való interakciók több figyelmi folyamatot aktiválhat, és erősebb érzelmi izgalmat válthat ki, mint a hasonló nem élő ingerek.”