Tökéletes kutya-gazdi párosítás: hogyan válassz magadnak kutyát?

Amilyen a gazdi, olyan a kutyája, szokták mondani. Ez vajon mit takarhat? Hogy a kutya-gazdi párosok jól idomulnak egymáshoz? Vagy létezik tökéletes kutya-gazdi páros? Nem tudni, de egy kis odafigyeléssel megtalálhatjuk a számunkra legmegfelelőbb társat.

Gyerekkoromban kaptam az első kutyámat, nyilván ekkor még leginkább névleg volt az enyém. Ugyanis egy csomó mindenben segítettek a szüleim, például együtt jártunk sétálni, állatorvoshoz. Már akkor igyekeztem a tökéletes kutya-gazdi párost megtalálni, két fajta között vacilláltam, az egyik az golden retriever volt, a másik berni pásztor. Végül az utóbbi mellett döntöttem, de előtte sok szakkönyvet olvastam el mindkét négylábúról. Nem tudom, miért, nekem teljesen egyértelmű volt, hogy ne csak külső alapján döntsek, hanem utánaolvassak a témának, azonban sokan nincsenek ezzel így. Szakértővel beszélgettünk arról, hogy miként kellene kutyát választani.

Egy rossz döntés, megnehezíti a kutya-gazdi páros helyzetét

Szabó Viktória, Érték és Minőség Nagydíjas Gazdi Coach, habilitációs kutyakiképző, rehabilitációs tréner, okleveles kutyaoktató rengeteg gazdinak és kutyának segített már abban, hogy a kapcsolatuk zökkenőmentesebb legyen. Elárulta nekünk, hogy a legtöbben impulzívan döntenek, amikor kutyát választanak, ami sok probléma forrása lehet.

„Az emberek nagy része impulzívan »választ«, azaz pontosan úgy, mint ahogyan vásárol. Megtetszik a csomagolás, beleszeret, és mielőtt megnézné az »összetevőket« vagy elolvasná a »használati utasítást«, máris leemeli a polcról, és viszi a pénztárhoz” – hasonlítja a szakértő a vásárláshoz a kutyák kiválasztását. Vagyis megtetszik nekik a külső, és nem ismerkednek meg jobban azzal, hogy általánosságban mik jellemzik leginkább az adott fajtát, és azzal sincsenek tisztában, mennyire passzol az életmódjukhoz.

Mire figyeljünk, ha kutyát választunk?

Ehhez képest sokkal átgondoltabban kellene dönteni, ugyanis a külső nem minden. A legfontosabb, hogy felkészültünk-e arra a sok változásra, amit a „kutyás lét” tartogat számunkra. Fontos tudni, hogy hatalmas költségekkel járhat egy kedvenc tartása, ebbe beletartozik az egészségügyi ellátása, a táplálása. Emellett pedig az időnket is rá kell fordítani, rendszeresen kell vinni sétálni, fárasztani, megvannak az igényei, szükségletei különböző mozgásformákra és a tanításra. Illetve fel kell mérni, hogy a körülmények, vagyis a ház, lakás, kert készen állnak-e egy kutya fogadására. Ez egy 10-15 évre szóló döntés, amit mindig észben kell tartani. Az állatot nem lehet lepasszolni, ha meguntuk, vagy éppen megváltoztak az életkörülményeink.

A szakértő kiemeli, hogy miután a kutya mellett döntöttünk, még rengeteg kérdést kell tisztázni, például azt, hogy örökbe fogadnánk vagy inkább vennénk. Kiemelten fontos, hogy bár tenyésztőtől kölyköt venni nem olcsó mulatság, mindenképpen olyasvalakit keressünk, aki lelkiismeretes az adott fajta iránt, és a kutyái a megfelelő egészségügyi szűrésekkel rendelkeznek.

Az örökbefogadásról

Ha a menhely mellett döntünk, akkor is tájékozódjunk előre a kiszemelt ebről, akár látogassuk meg többször, hogy megtudjuk, mennyire passzolunk össze. A menhelyi dolgozók tudnak abban segíteni, hogy milyen igényei vannak az adott négylábúnak. Illetve ne várjuk el, hogy „kész” kutyát kapjunk. Ugyanis a menhelyek jelentős részénél nincs arra idő és lehetőség, hogy egy tökéletesen jól nevelt kutyát képezzenek ki, és adjanak át a leendő gazdiknak. Arról nem is beszélve, hogy egy örökbe fogadott négylábú olyan, mint egy új párkapcsolat. Eleinte mindenki a legtökéletesebb arcát mutatja, aztán ahogy telnek-múlnak a hetek, hónapok, lassan mindkét fél „kinyílik”, jönnek a problémák, hiszen idő kell, míg meg merik mutatni egymásnak a valódi énjüket, az igazi arcukat.

A megfelelő fajta vagy egyed kiválasztásában egy jó oktató is tud segítséget nyújtani, aki elmagyarázza, hogy mivel jár a kutyatartás, felméri a lehetséges gazdi életkörülményeit, illetve kendőzetlenül elmondja egy fajta előnyeit és hátrányait.

Mit tehet az, aki rosszul mérte fel a választott fajtát?

Semmiképpen ne vigye vissza

– emeli ki Szabó Viktória.

„Legyen a jelmondata: »challenge excepted«, vagyis kihívás elfogadva. Akár még jó dolgok is kisülhetnek abból, ha kilépünk a komfortzónából, és picit változunk. Tudom, hogy »erősnek« hangzik, de miért ne tegyük éppen egy kutya miatt? Én például gyerekként mindig is gyűlöltem futni. Aztán 16 évesen szembesültem azzal, hogy a huskymhoz bizony meg kellene szeretnem a futást. Megtettem. Érte. Értünk.”

Hozzáteszi, hogy egy kutyakiképző nagyon sokat tud segíteni, hogy a gazdi jobban megismerje a kutyáját. Segítséget nyújt, hogy megértse a négylábút, és felkészíti arra, hogyan elégítse ki annak igényeit és szükségleteit. A legtöbb esetben ezek a problémák megoldhatók, ha a gazdi kész beletenni a kapcsolatba egy kis munkát, és ennek köszönhetően igazán jó, összeszokott párossá válhat a gazdi és a kutyája.