Miért van ennyi fülcsonkított kutya, ha a beavatkozás illegális? Dr. Kajó Cecília jogász válaszol

A fülcsonkítás, más néven kupírozás hivatalosan, szépészeti okokból nem engedélyezett Magyarországon. Akkor miért találkozhatunk ennyi fülvágott kutyával? Dr. Kajó Cecília jogász kifejti...

Többen fordultak hozzánk mostanában azzal a kérdéssel, hogy mit lehetne tenni a fülcsonkított kutyák érdekében, hiszen akár adott kutyafajta, vagy fajtajellegű egyedek iránt rajongó, közösségi hálón lévő csoportokban, de akár kiállításon is lehet találkozni 2022-ben fülvágott kutyákkal. Csodaszerként felmerült rögtön a jogszabály-módosítás lehetősége, illetve a kiállításokon az ilyen kutyák felvezetésének kitiltása. De a probléma rögtön bonyolultabbá vált, mint amennyire elsőre tűnt, ahogyan beleástam magam az információkba…

Kezdetnek megnéztem az FCI (The Fédération Cynologique Internationale) honlapját Márton Attila kollégám, barátom tanácsára. Az FCI, amely egy világméretű civil szervezet (nem hatóság!) 98 taggal és együttműködő partnerrel rendelkező, kontinensek alapján 3 szekcióra épülő szervezet. Elsődleges feladatai a saját maga által létrehozott szervezet segítségével, a saját maga által meghatározott alapító okirat és egyéb dokumentumok alapján alakulnak. Olyan civil szervezet tehát – leegyszerűsítve –, mint akár egy itthoni bejegyzett állatvédő szervezet. Csak egy kicsit nagyobb hatókörű és nagyobb hatást tud elérni.

Az FCI jelenleg 355 kutyafajtát ismer el, itt rögtön azt az érdekességet kell megjegyeznem, hogy a világon ennél több kutyafajta létezik. Vagyis olyan populációk, amelyek ha átesnének a megfelelő kontrollmechanizmuson, akkor az FCI őket is elismerné, de erre valamilyen oknál fogva (akár a földrajzi, kulturális, társadalmi sajátosságok miatt, akár más miatt) eddig nem került sor.

Felkeltette az érdeklődésemet egy újságcikk, mely szerint a dobermann és a rottweiler fajtaleírásával kapcsolatban a fajtastandard tulajdonos országa, Németország kezdeményezte az FCI-nél a fajtastandard leírásának megváltoztatását oly módon, hogy 2025-től a hivatalos standard a fülvágásmentes legyen. Pofonegyszerű tehát a helyzet, gondoltam én, az első helyen kifogásolt kaukázusi és közép-ázsiai juhászkutyák esetében a fajtastandard tulajdonos országgal fel kell venni a kapcsolatot, és lécci-lécci alapon meg kell kérni, hogy kezdeményezzen hasonló eljárási metódust az FCI-nél, mint amelyre a dobermann és a rottweiler esetében sor került.

Mi ezzel a probléma? Vagy mi is inkább itt a realitás?

Amennyiben a tenyésztőkre egy ilyen kötelezettséget hárítunk, az az adott fajta populációjának kb. 7-8%-át érinti. Ha csak a közép-ázsiai juhászkutyára szorítkozunk, tömegével találunk házi szaporítók „kiváló vérvonalú” vágott fülű kölykeit eladásra kínálásra a közösségi oldalak csoportjaiban, meg is magyarázva, hogy összerakta a kiváló domináns Zeuszt a mindenre támadó Hérával, és most az ő kölykeiket árulja.

A hivatalos fajtastandard leírásának módosítása (mely évekig tartó, komoly szakmai folyamat) az adott fajta, vagy inkább fajtajellegű kutyák fülvágását igen kis százalékban befolyásolja, hiszen Magyarország kutyagyártó nagyhatalom. A vidék népének nagy része ebből él, hiszen kutyákat lefialtatni, fillérekből etetni, mellőzve az állatorvosi költségeket és a forgalmazáshoz kötelező hivatalos köröket (oltás, chip, legális útlevél) prímán meg lehet élni.

Hogyan lesz egy kutya fülvágott?

Két eset lehetséges alapvetően. Zeusz és Héra büszke gazdája, ahogy leellett az anyaállat, előveszi a szabóollót, és fazonra igazítja a kiskutyák fülét. Vagy elmegy a megbízható állatorvoshoz, és megcsináltatja a beavatkozást.

Legális-e az ilyen beavatkozás?

Szépészeti okból nem az, egészségügyi indikáció kell hozzá, tehát sérülés, daganat, súlyos fertőzés, melyet csak a fül külső részének részben vagy egészben való eltávolításával lehet megszüntetni. Sajnos, ahogyan a szaporítókat biankó
útlevelekkel kiszolgáló állatorvosok neve ismert megyénként, úgy azon állatorvosok neve is ismert, akik feltűnően gyakran szolgálják ki a vissza-visszatérő tenyésztőket a „sérült fülű” kiskutyákkal kapcsolatban.

2012 óta az állatvédelmi törvény tartalmazza, hogy a kutyák küllemének megváltoztatását célzó sebészeti beavatkozások tiltottak. A Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) külön ajánlásban foglalkozik azzal, hogy ilyen beavatkozásra mikor, milyen körülmények között kerülhet sor.

Egyes fajtáknál nemcsak a fülvágás hanem a farokkurtítás is „divat”, ezzel kapcsolatban a kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló kormányrendelet 7 napos korig engedélyezi a beavatkozást. Utána a fentebb említett szabály lép életbe, vagyis csak egészségügyi indikáció miatt lehetséges ilyen beavatkozás. Azon túl, hogy adott fajta elveszíti-e karakteres jellegét, morcosabb külsejét, ha vágott fül helyett lobogó, eredeti füle-farka van, egyéni ízlés kérdése.

Felmerül azonban egy gyakorlati szempont, nyilván nem a kertes házban tartott, hanem eredeti funkciójában használt például kaukázusi, közép-ázsiai juhász vagy más hasonló jellegű ebek esetén. Mi van akkor, ha adott egyed még mindig a nyájat őrzi például az erdélyi havasokban? Jogszabályok hatályától függetlenítve most csak a funkció vizsgálatánál maradva feltétlenül győznie kell-e a vak állatvédelmi szempontoknak mindenkor, amikor például az eredeti munkáját megtartó kutya érdekében vágják le a fülét? Kérdés kérdés hátán…