Azt is hallja, amit mi nem: ilyen fantasztikusan működik a kutya füle

Nem csoda, hogy kedvenced néha már percekkel azelőtt izgatottan kezd fel-alá járkálni a lakásban, hogy egyik családtagod megfordítja a kulcsot a zárban. Finom műszerként működő fülei ugyanis már jó előre jelezhetik számára imádott gazdija érkezését.

A kutya kiváló adottságainak köszönhetően a Föld tíz legélesebb hallású állata közé sorolható. Ezt nyilván nehéz elhinni, amikor már ötödjére ordítod a nevét a parkban, és ő füle botját sem mozgatja, de erre a jelenségre is létezik magyarázat.

Érzékeny műszer a kutyafül

Bár az ebek süketen születnek, életük első néhány hetében olyan kifinomult hallásra tesznek szert, mely a miénknél négyszer távolabbról érkező hangokat is képes érzékelni. Fülük az emberéhez hasonlóan külső, közép- és belső fülből áll, hallójáratuk pedig különleges L alakban bújik meg koponyájukban.

A külvilág hanghullámait a kutya 18 izom által mozgatható-forgatható fülével fogja fel, ezek segítségével képes egymástól függetlenül is használni két fülkagylóját. Hallójáratának akaratlagos finom pozicionálása még inkább támogatja őt a források lokalizációjában.

Tulajdonképpen “csak” ennyi szükséges ahhoz, hogy sokkal jobban halljanak, mint mi: ők akár a 65 ezer Hz-es hullámokat is érzékelik, míg egy átlagos felnőtt ember legfeljebb 20 ezer Hz-re képes. A kutyák ráadásul a 3-tól 12 ezer Hz-ig terjedő frekvenciát negatív decibelértéken is meghallják, tehát olyan hangok észlelése sem jelent problémát számukra, amiket mi észre sem veszünk.

Ugyan ez is bámulatra méltó teljesítmény, korántsem az ebek az állatvilág győztesei ebben a versenyben: a macskák, a delfinek, a denevérek, az elefántok és a molylepkék megelőzik őket a hallási ranglétrán.

Hogyan érzékeli környezete hangjait az eb?

Ami az ember olvasatában békés, csendes helyszín, az egy kutya számára érdekes hanghatásokkal teli, furcsa világ lehet. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a számunkra észrevehetetlen zajok, melyeket az elektromos berendezések bocsátanak ki, irritálhatnak egyes állatokat. Bizonyos izzók, képernyők, vagy a digitális ébresztőórák kristályoszcillátorának finom hangjai hosszú távon a kutya endokrin rendszerének, cirkadián ritmusának és szívműködésének befolyásolására is alkalmasak lehetnek.

Sajnos a gyártók egyelőre nem rendelkeznek annyi információval a jelenséggel kapcsolatban, hogy óvintézkedéseket tehessenek háziállataink érdekében, vagy akár csak felhívják a gazdik figyelmét a potenciális egészségügyi veszélyforrásokra.

Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy szerencsére az ultrahangot kibocsátó szerkezetek csak ritkán okoznak panaszt, ugyanis a legtöbb kutya képes a szándékos szelektív hallásra. Például békésen szunyókálnak egy számukra jól megszokott családi beszélgetés közben, ám az etetőtálba öntött táp zaja azonnal felébreszti őket.

A vérükben van a jó hallás

Természetesen nem csak a leheletfinom szintetikus morajra hegyezik fülüket az ebek: évezredes vadászéletmódjuk megkívánta, hogy akár egy távolban motozó egér neszeire is élénken reagáljanak. Egyes fajták ráadásul a célirányos tenyésztésnek köszönhetően élesebb hallással rendelkeznek, mint mások.

Az őrzési, vadászati, illetve a keresési célokra tökéletesített kutyák, mint például a retrieverek, a juhászkutyák, a rágcsálóvadászatra specializálódott terrierek vagy a jelzőebek általában jobban hallanak többi fajtársuknál. A fajtanemesítés során ugyanis mindig előnyt élveztek azok az egyedek, melyek kiemelkedő készségeiknek köszönhetően ügyesebben látták el feladataikat az alom többi tagjához viszonyítva.

Amikor homokszem kerül a gépezetbe

Bár az ebek egyik legfontosabb érzékszerve a fül, sajátos kialakításának köszönhetően ez az egyik egészségügyi gyenge pontjuk. Hallójáratuk L formája fokozottan hajlamossá teszi őket a fülbetegségekre, például a különböző fertőzésekre, a gyulladásra vagy az idegen testek okozta irritációra.

Léteznek fajták, melyek genetikailag örökölhetik elődeiktől a részleges vagy teljes süketséget, ilyen például a dalmata, az ausztrál juhászkutya, a németjuhász, a spánielek, illetve általában a fehér szőrű kutyák. Ennek oka egyes orvosok szerint az embrionális fejlődés során fellépő pigmentsejt-mozgászavar. A hibás sejtek megzavarják a belső fül kialakulásának folyamatát, és ez a születést követő első pár hétben idegelhaláshoz vezethet.

Magyarországon is elérhető a BAER-teszt, melynek segítségével az állatorvos a részleges siketséget is ki tudja szűrni az érintett ebeknél már 5-6 hetes korukban. A vizsgálat során a nyúltvelő által kiváltott hallási válaszreakciót mérik, ezt nagyjából úgy kell elképzelni, mint mikor az EKG segítségével képezik le a szív állapotát.

Szerencsére a kutya és gazdi közötti modern kommunikációs módszerek, a praktikus kiegészítők és a speciális kutyaiskolák már lehetővé teszik, hogy egy teljesen süket eb is teljes életet élhessen. A fajtiszta állatok tenyésztése során azonban tiltott a halláskárosult példányok további szaporítása az utódok egészsége érdekében.

(Képek: Getty Images Hungary)