Miért formál egyes kutyák fenekén a szőr csigákat?

Egy kedves barát hívta fel a figyelmet arra, hogy kutyájában az egyik legimádnivalóbb dolog a kis spirál a feneke két partján, amit ő fahéjas csigáknak becéz. Mintha csak gombbal kapcsolták volna be az újságíró módot, arra gondoltunk: ennek biztosan van valami oka!

A következőkből megtudhatod, mit derítettünk ki a kutya fenekén lévő szőr különös formáiról.

Miért formál csigákat a kutya fenekén a szőr?

Ezek a kedves kis minták hasonlóak az emberek hajában lévő forgókhoz, vagy a homlok hajvonalánál megjelenő a bocinyaláshoz. Kedves és aranyos, ráadásul viselőjét is karakteresebbé teszi. Hogy pontosan miért alakul ez ki a kutyáknál – kifejezetten gyakran megfigyelhető a francia bulldogoknál –, és főleg a popsi tájékán, azt sajnos egyelőre nem lehet tudni, de persze elméletek születtek.

Az szinte biztosnak tűnik, hogy a csigák genetikailag öröklődnek, vagyis a valaha, régen kialakult tulajdonság kutyáról kutyára száll. Az egyik elgondolás szerint ez egy olyan jellemző, mely az emberek számára kedves, így észrevétlenül, a szelektív tenyésztés során örökítettük és örökítjük tovább és tovább.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a kis fahéjas csigáknak kommunikációs szerepük van a kutyák világában. Bár az rejtély, hogy vajon mit üzenhetnek vele. Egy másik – szerintünk valószínűbb elgondolás –, hogy talán az ellenkező nem számára ez egy attraktív kiegészítő lehet, ami vonzza a potenciális partnereket a szaporodáshoz.

Azonban talán a legvalószínűbb magyarázat, hogy a szőr néha egyszerűen ilyen formában nő rajtuk, ahogy a mi hajunkban és testszőrzetünkben is felfedezhetünk ellentétes vagy körkörös irányban növő szálakat.

Ha már a popsinál tartunk

Egyes ebek olyan édesen tudják rázni a kis csülkeiket és a feneküket, hogy valószínűleg a te fejedben is megfordult már, hogy vannak-e fenékpofáik. A kérdésre a válasz egyértelműen nem, azonban farizomzattal ők is rendelkeznek. Ez elsőre furának tűnhet, az evolúció azonban ebben a témában sem hozott buta döntést. A fenékpofák hiánya ugyanis négylábú barátaink esetében megkönnyíti az ürítés folyamatát. Mivel nincs kezük, amivel tisztára törölhetnék magukat, így ez a testrész csak nehézséget okozna számukra.

Ez azonban az ülésnél időnként kényelmetlen lehet, ugyanis nincs kipárnázva a terület. Emiatt néha megfigyelheted, hogy egyenetlen vagy a textúrája miatt szúrós, irritáló felületen a kutya inkább lefekszik, mintsem ülne; főleg a rövidebb szőrű vagy vékonyabb ebekre jellemző ez. Oh, erről jut eszünkbe: talán azért gyakoribbak a rövid szőrű kutyáknál a kis spirálok, hogy kényelmesebbé tegyék számukra az ülést? Reméljük, egyszer majd erre a kérdésre is fény derül!