Kutyád felismeri, ha más nyelven beszélsz hozzá: az ebek különleges képességét fedezték fel az ELTE kutatói

Korábban még egyetlen állatnál sem sikerült kimutatni azt, hogy az adott élőlény képes lenne különbséget tenni az emberi nyelvek között. Ezért is nagy jelentőségű az, amit most az ELTE kutatói felfedeztek.

Gondolkodtál már azon, hogy vajon kedvenced érzékeli-e, ha más nyelven beszélsz hozzá vagy külföldiek szólítják meg? Hogyan érzékeli mindezt? Teljesen mindegy neki, hogy milyen nyelven szólalunk meg, vagy hogy egyáltalán értelmes-e? Az ELTE kutatóit is érdekelték ezek, ezért megvizsgálták az ebek agyát.

A kutyák képesek különbséget tenni az emberi nyelvek között

A családi kutyák egész életükben ki vannak téve az emberi beszéd folyamatos áramlásának. Beszédészlelési képességeik mértéke azonban nem ismert. Az ELTE kutatói funkcionális mágneses rezonancia képalkotást (fMRI) használtak a beszédészlelés és a nyelvi reprezentáció tesztelésére a kutyák agyában. Legújabb tanulmányukban 18 eb hallgatott természetes beszédet és halandzsa beszédet ismerős és ismeretlen nyelven.

„Tudjuk, hogy az emberek már csecsemőkorban, még mielőtt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket. De vajon a kutyáknak is feltűnnek a nyelvek közötti különbségek? Hiszen nem tanítjuk őket kifejezetten arra, hogy hogyan hangzik egy adott nyelv. Ennek kiderítésére egy agyi képalkotásos kísérletet terveztünk, amiben Kun-kun és 17 másik kutya vett részt.” – mondta a cikk első szerzője, Laura V. Cuaya az ELTE közleményében.

„A kutyák mind ki lettek képezve arra, hogy képesek legyenek mozdulatlanul feküdni az MR készülékben a vizsgálat alatt. Minden résztvevő kutya csak egy nyelvet hallott a gazdájától egész életében: a magyart vagy a spanyolt. A kísérlet során A kis hercegből játszottunk le nekik részleteket magyarul és spanyolul, hogy összehasonlítsuk az agyi válaszaikat az általuk ismert és nem ismert nyelvre. Továbbá a szövegrészleteket egészen rövid szeletekre darabolva és összekeverve természetellenes ingereket is előállítottunk. Ezeket az ingereket arra használtuk, hogy megnézzük, a kutyák egyáltalán felismerik-e a különbséget a beszéd és a nem-beszéd között.” – folytatta Cuaya.

Az alábbi kisfilmben Kun-kun főszereplésével összegzik a kutatást:

„A kutyaagy, hasonlóan az emberek agyához, képes elkülöníteni a beszédet a nem-beszédtől. Ugyanakkor a beszédszerűség érzékelésének mechanizmusa más lehet, mint emberek esetében: míg az emberi agy különös becsben tartja a beszédet, addig a kutyák agya feltehetően egyszerűen a hanginger természetességét érzékeli” – magyarázza Raúl Hernández-Pérez, a cikk társszerzője.

A tanulmány egyik legmeglepőbb eredménye az volt, hogy az ebek igen nagy valószínűséggel különbséget tudnak tenni az emberi nyelvek között. És minél idősebbek, annál tehetségesek ebben.

„Minden nyelvnek megvannak a saját hangzásbeli jellegzetességei. Az eredményeink arra utalnak, hogy a kutyák életük során egyre jobban megtanulják, hogy hogyan hangzik a gazdájuk nyelve” – folytatta Hernández-Pérez.

Az áttörő kutatást Csányi Vilmos professzor sem hagyta kommentár nélkül:

A kutyák lennének az egyetlenek?

A kutatók szerint továbbra is kérdés, hogy esetleg más állatfajok is képesek-e megkülönböztetni az emberi nyelveket, vagy az ebek ebben egyedülállók? „Vajon az ember közelében töltött több tízezer év során lezajlott agyi változások hozzájárultak ahhoz, hogy a kutyák ma értőbb füllel hallgassák a beszédet? Ennek megválaszolására további kísérletekre van szükség” – összegzi Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.

„Az érdeklődőknek pedig azt is elárulhatom, hogy Kun-kun ugyanolyan jól érzi magát itt, mint Mexikóvárosban. Életében először látott havat és imád a Dunában úszni. Reméljük, hogy a többi kutyatársával együtt továbbra is segít majd nekünk abban, hogy egyre jobban megértsük a beszédészlelés evolúcióját” – mondta Cuaya.