Tényleg megérzik a kutyák, ha félsz?

Gyakran felmerül, hogy a kutya képes lehet-e érzékelni olyan érzelmeket, mint a félelem. Lássuk, mit mond a tudomány!

Régóta vitatott kérdés, hogy a kutya képességei kiterjednek-e az emberi félelem érzékelésére. A választ ennek megfelelően nem lehet egy szóval elintézni. Lássuk, hogy mi olvasható ki a kutatásokból.

A lovak érzékelhetik az olyan érzelmeket, mint a félelem

Ahhoz, hogy megválaszolhassák a kérdést, a kutatók kivették az emberi gesztusokat a képletből. Hiszen köztudott, hogy egyes állatok – köztük a lovak és a kutyák – reagálhatnak testtartásunkra és arckifejezésünkre. Vizsgálódásaik során ezért inkább arra fókuszáltak, hogyan reagálnak az emberek által kibocsátott kémiai jelzésekre.

Egy, a Scientific Reports című folyóiratban 2023-ban publikált tanulmány keretében a résztvevőkkel vígjátékokat és horrorfilmeket nézettek. A kutatók eközben vattakorongok segítségével verejtékmintákat gyűjtöttek a hónaljukból, és arra kérték őket, mondják el, hogy éreztek-e örömet vagy félelmet a felvételek megtekintése közben. Ezután az adott embertől származó két mintát megszagoltatták egy kijelölt lóval, hogy ellenőrizzék, képes-e megkülönböztetni a boldogsággal és a szorongással összefüggő szagokat.

„Először nem voltunk biztosak abban, hogy a lovak különbséget tudnak-e tenni a szagok között” – emlékezett vissza Plotine Jardat, a tanulmány vezető szerzője, a francia Tours-i Egyetem doktorandusza.

A lovak azonban eltérően reagáltak attól függően, hogy melyik vattakorongot tették eléjük. Amikor az állatok az örömhöz kapcsolódó mintákat vizslatták, csak a bal orrlyukukat használták a szagláshoz. Ez azért lényeges, mert az emlősöknél a két agyfélteke más-más funkciót lát el, és ebben a kontextusban joggal feltételezhető, hogy a lovak a mintát pozitívnak érzékelték.

Amikor aztán a lovak a horrorfilm lejátszásakor gyűjtött mintákat kapták meg, nemcsak tovább szagolgatták azt, hanem mindkét orrlyukukat használták hozzá. Ettől a lovak még nem feltétlenül tudják, hogy félelemmel lehetett dolguk. De az bizonyosnak látszik, hogy meg tudják különböztetni az emberek különböző érzelmi állapotait kísérő szagokat.

Ez felvet egy újabb kérdést: milyen vegyületek lehetnek az emberek verejtékében, amelyek hatással lehetnek a lovakra? A kutatók a kemoszignálokat sejtik a háttérben. Ezek a verejtékben megtalálható vegyületek a félelem pillanataiban szagváltozást okozhatnak, és „érzelmi információkat” hordozhatnak a fajok között – derült ki a tanulmányból. Egy későbbi tanulmányban a kutatók azt is meg akarják vizsgálni, hogy a félelem érzése miként hat érzelmileg a lovakra, illetve az befolyásolja-e a tesztekre adott reakcióikat.

A kutya is hasonlóan reagál

Egy másik tanulmányban, amelynek eredményét 2018-ban publikálták az Animal Cognition című folyóiratban, a szakemberek labrador retrieverek közreműködésével folytattak hasonló kísérletet. Az örömteli és ijesztő videókat néző résztvevőktől gyűjtött szagmintákat nyílásokkal ellátott dobozokba tették, majd egy zárt helyiségbe helyezték, ahol két ember tartózkodott, egy idegen és a gazdájuk. A kutyák eltérően reagáltak attól függően, hogy egy ijedt vagy boldog ember szagát érezték-e.

Amikor egy boldog ember szagát érzékelték, fokozták interakciójukat a szobában lévő idegenekkel 

– számolt be Biagio D’Aniello, a tanulmány vezető szerzője, az olaszországi Nápolyi II. Frigyes Egyetem zoológiaprofesszora. Viszont, amikor a félelemhez kapcsolódó mintákat szagolták, teljesen máshogy reagáltak. Odamentek a gazdájukhoz, vagy az ajtó irányába indultak, hogy megpróbálják elhagyni a szobát.

A kutatók hasonló következtetésre jutottak, mint a lovas vizsgálatot végző kollégáik: a kutyák reakcióit valószínűleg a kemoszignálok váltották ki, ami arra utal, hogy a „fajok közötti érzelmi kommunikáció” vezérelhette tetteiket.