A kutya vagy a farkas az erősebb, ha küzdeni kell? Csupor Erik Bartha Lászlót kérdezte a témáról

Régi vita kutyás berkekben: vajon vannak-e „farkasölő” kutyafajták és vajon mire képes egy, vagy több kutya egy farkassal, vagy egy farkasfalkával szemben?

Bartha Lászlót kérdeztük a témáról, aki munkavonalú pásztorkutyák generációit tenyésztette és helyezte ki nyájak mellé Székelyföldön. Az ebeknek napi, heti szinten kell hatékonyan kezelni a „farkasproblémát” terepen. Európában ebben a régióban élnek legnagyobb arányban farkasok, így az ottani tapasztalatok igencsak tanulságosak lehetnek hazánkban is, ahol ezek a ragadozók egyre nagyobb számban tűnnek fel napjainkban.

– Bartha úr, ahol ön él, Székelyföldön, olyan nagyragadozói környezet jellemző, ami a világon egyedülálló. Elszaporodtak a farkasok, a medvék, ugyanakkor fellendülőben a pásztorkodás, az állattartás. A pásztorkutyák egyre inkább azokat a funkciókat látják el, mint évszázadokkal ezelőtt, amikor kialakultak. Mi a tapasztalatuk: mire képes egy pásztorkutya, vagy egy pásztorkutya falka farkasokkal szemben, mire képesek akár a legjobb kutyák?

– A farkasok rendkívül intelligens állatok. Ráadásul sokkal jobban ismerik az adott területet, mint a kutyák. Amit a városi legendák soha nem említenek meg, az az, hogy fizikumában a farkas messze felette áll a legedzettebb és legerősebb kutyáknak is. A fizikai képességeik olyan mértékben haladják meg a kutyákét, hogy ha minden rendben van és a farkas nem hibázik, akkor nincs veszélyben. Az, hogy vannak farkasölő kutyák, akik egyedül képesek végezni akár egy farkassal, nos, ezek rendkívül egyszerűsítő, hamis mítoszok, amik egész egyszerűen nem állják meg a helyüket a valóságban. Főként az Európában őshonos szürke farkasokkal szemben.

Az esetek zömében a jó pásztorkutyák nem úgy őrzik meg a nyájakat, hogy öldösik a farkasokat, vagy kárt tesznek bennük. Sokkal inkább úgy, hogy távol tartják őket. Olyan terhelést adnak a farkasnak, hogy az inkább odébbáll, és ott próbál zsákmányt ejteni, ahol könnyebb dolga van. Így kisebb az energiabefektetés és a sérülés kockázata. A pásztorkutyák részéről egy hárítás történik, ami nagyon ritkán alakulhat rosszul, amikor a körülmények olyanok. De ez, tapasztalataim szerint, az esetek kevesebb mint 1%-ban alakul így. Tehát az az eset, hogy egy kutyafalka végez egy farkassal, alig-alig, vagy szinte soha nem történik meg. Míg a fordítottja sajnos sokkal gyakrabban.

– Ennyivel jobbak a farkasok testi adottságai?

– Persze. Képzelje el, olyan ez, mintha egy sast és egy pulykát hasonlítanánk össze. Egy pulyka testmérete körülbelül megegyezik egy saséval. De van ugye némi különbség a teljesítményükben. Ugyanaz az izomtömeg általában egészen más minőséget eredményez egy farkasban és egy kutyában. Nem olyan régen volt alkalmam látni egy olyan helyzetet, amikor egy pásztorkutya-falka egy farkas nyomába eredt. Ha sokat foglalkozol kutyákkal, mint én, messziről látod, ha a kutyák maximális erőbedobással futnak valami után. Itt is ez történt. De amikor közelebb értek a farkashoz, az rákapcsolt, és egy pillanat alatt lehagyta őket. Távolról nézve olyan volt, mintha egy turbó gombot nyomott volna meg, vagy erőlködés nélkül egy másik sebességfokozatra kapcsolt volna.

Kutya vs farkas: a közelharc

Egy másik példa, amikor az a ritka helyzet állt elő, hogy az általam ismert leghatékonyabb pásztorkutya-falka harcba keveredett egy felnőtt, egészséges, fiatal farkassal. Ezekről a kutyákról tudni kell, hogy maximálisan harcedzettek voltak, hiszen a kóbor kutyafalkák támadásait is folyamatosan hárítaniuk kellett a nyáj körül. A farkas a falu felől jött vissza az erdő felé. Valószínűleg korábban éppen kutyákra vadászott. Sajnos ez egyre gyakoribb felénk, ahogy a farkasok száma nő. A kutyák kiszúrták, ahogy jön visszafelé, és sikerült bekeríteniük.

Ez a kutyafalka négy harcedzett kanból és két szukából áll. Gondold el, hogy ez a 6 felnőtt, top kondíciójú kutya egy farkassal annyi ideig küzdött, hogy a pásztornak volt ideje felfutni a szállásig, visszaérni és a küzdelem végét videóra venni. Mindez legalább 20 percig tartott, és a kutyákon látszott utána, hogy maximálisan el vannak fáradva. Képzeld el ezt a különbséget: ezek a kutyák egy idegen kutyafalkát lerendeznek percek alatt és egy magányos farkassal küzdenek 20 percet. Olyan harci tudás és gyorsaság van egy farkasban, ami egy kutya számára, tapasztalataim szerint, szinte lehetetlen.

Az interjút videón is megtekintheted:

A kutya csak falkában van biztonságban a farkas elől

Az utóbbi években azt tapasztaljuk errefelé, hogy a farkasok egy része szinte „rájár” a kutyákra és egyre inkább egyfajta könnyen levadászható élelemforrásnak tekinti őket. Főként a települések szélein élőket. Ugyanakkor az is látjuk, hogy egy nagyobb termetű kutya megtámadását egy vagy egy pár farkas kevésbé vállalja fel. Valószínűleg azért, mert túl nagy a sérülés kockázata, ami egy vadonélő farkas számára végzetes lehet. Ezért nagyon sok esetben, ha egy farkas egy nagytestű kutyával találkozik, inkább kitér, hiszen így van kódolva genetikailag. Ez sok kutyatulajdonost félrevezethet, akik ezek után azt gondolják, hogy na lám, az én kutyám olyan jó, hogy még a farkasok is kitérnek az útjából. A hatékony, jól együttműködő pásztorkutya-falkák (és itt a falkán van a hangsúly) pedig valós elriasztó tényezőt jelenthetnek az esetek többségében.

A farkasok nagyon sok mindent a szüleiktől tanulnak meg. Többek között azt is, hogy mit tekintenek zsákmánynak. Egy olyan falkából származó kölykök, akiknek a szülei kölyökkorukban szakmányban hordták a kutyahúst élelemforrásként, és felnőve megtanulják, hogyan küzdjenek meg a kutyákkal…Nos, ők még egy komoly tapasztalatokkal rendelkező pásztorkutya-falkának is rendesen feladják a leckét.