Pontosan hogyan látnak bennünket és a világot a kutyák? Így működik a valóságban a kutya 5 érzékszerve

Olyan sok időt töltenek velünk és néha annyira emberinek tűnnek négylábú kedvenceink, hogy hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy teljesen másként érzékelik a körülöttünk lévő világot, mint mi. Megismerni a szemléletüket és az ő érzékszerveiken keresztül felfedezni a környezetet nem csak egy izgalmas kísérlet, de a kapcsolatunkat is erősíti.

Tudtad például, hogy a kutya bőrén található szenzoros idegrostok egy része a szőrtüszőkhöz kapcsolódik, így a bundájukon a legapróbb érintést is érzékelik? Rengeteg hasonló érdekesség van még a tarsolyunkban, vágjunk is bele!

Szaglás

Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy a kutyák szaglása kivételesen jó. Egészen pontosan 40-szer annyi szagreceptorral rendelkeznek, mint az emberek, ami pedig azt jelenti, hogy 40-1 000 000-szor erősebb az érzékelésük a miénknél. (Egyes egyedek szaglásának fejlettsége a fajtától függ.) Ehhez pedig az agyukban egy lényegesen nagy terület társul, ami csak arra szolgál, hogy dekódolja ezeket a mintákat.

Emlékezz erre, ha legközelebb sétálni viszed kedvencedet és emberi mértékkel mérve úgy érzed, hogy túl sokáig szaglászik egy bizonyos pontot. Egyrészt a séta az ő kedvéért van, így érdemes figyelni arra, hogy minőségi legyen, másrészt pedig nem lehet egyszerű csak úgy elsétálni ennyi orrot csiklandozó, fantasztikusan izgalmas nyom mellett. Milyen elképesztő illatorgia lenne a mi orrunkban ilyen szaglással! Belegondolni is fárasztó, főleg, ha felidézzük a 4/6-os villamos aromáját a nyári kánikulában.

Hogy lehetne még ennél is tiszteletreméltóbb ez a becses szerv? Egy angliai kutatás során kutyákat használtak húgyhólyagrák felismerésére úgy, hogy vizeletmintákat szagoltattak velük. Összességében nagyon jó munkát végeztek, de egy esetben hajthatatlanok voltak, pedig a minta alanya negatív volt. Az orvosok fejébe azonba szöget ütött a kérdés, így újra letesztelték a mintaadót, akiről ezúttal kiderült, hogy sajnos valóban pozitív.

Ezért szaglásszák a kutyák más kutyák intim részeit

Egy négylábú a másik szagából azonnal képes megállapítani a legfontosabb tényeket: az állat nemét, hogy egészséges-e, mit szeret enni, vagy, hogy éppen milyen hangulatban van. Sőt, ezeket a szagemlékeket el is tárolják, így akár évek múltán is kifogástalanul emlékeznek az első találkozás információira.

De nem csak saját társaikat, bennünket is a szagunk alapján ismernek fel. Ráadásul a különállóan mozgatható orrcimpáknak köszönhetően azt is meg tudják mondani, hogy hol van a szag forrása. És még mindig nincs vége! Nedves kis nózijuk elől – a nedves külső orr és a nyálkával borított orrcsatorna köti meg hatékonyan az illatrészecskéket – még azt sem tudod eltitkolni, ha stresszes vagy. Azonnal megérzik az adrenalin szagát, amit a megnövekedett vérnyomás a bőr külső rétegei felé pumpál.

Látás

Kedvenceink látása kifejezetten jó, de nagyon meglepődnénk, ha az ő szemükön keresztül látnánk a világot. A retina a szem hátsó részén található szövet, amely a fényenergiát idegimpulzusokká alakítja. Ezek a sejtek, az úgynevezett csapok felelősek a gyenge fényviszonyok melletti látásért és a mozgás észleléséért. A kutyák szemében több ilyen sejt van, mint a miénkben, ez pedig lehetővé teszi számukra, hogy félhomályban is remekül lássanak.

Ám ahogy az a jó öreg evolúció esetében lenni szokott, ennek is ára van. A több csap kevesebb pálcikának hagyott helyet, így a kutyák színlátása és a finomabb részletek érzékelése nem a legjobb. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem teljesen színvakok. Körülbelül úgy kell ezt elképzelni, mint az embereknél a vörös-zöld színvakságot. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy a kutyák nem látják a színspektrum teljes tartományát, azonban rendelkezésünkre áll egy olyan kutatás eredménye, mely szerint az ultraibolya fényt viszont érzékelik.

Nem csak a színek érzékelésében találunk különbséget. Mivel szemeik távolabb helyezkednek el, így a perifériás látásuk sokkal jobb, mint a miénk, de éppen a távolabb ülő szemek miatt a mélységet és a messze lévő tárgyak részleteit kevésbé jól észlelik. Így ha a park másik oldaláról próbálod izgatott barátod figyelmét felhívni, valószínűleg nem azért nem ismer fel, mert megsértődött rád, amiért tegnap kimostad a kedvenc játékát.

Hallás

Legjobb barátaink hallása is jobb a miénknél. Észrevetted már, hogy néha azelőtt jelzik, hogy valaki érkezni fog, mielőtt annak mi bármilyen jelét is észlelnénk? Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy képesek egészen alacsony intenzitású hangokat is meghallani. Ha a megérkezés örömében adott fejsimi és fülvakarás a tét, nem kockáztathatják, hogy ne ismerjék már fe messziről egy ismerős járásának ritmusát, vagy a családi autó jellegzetes zümmögését. És ha ez még nem lenne elég, képesek akár a 75 000 Hz tartományban lévő hangokat is meghallani, míg az emberi fül tudománya megáll a 23 000 Hz-nél.

Ahogy az orrnál, úgy a füleknél is befolyásoló tényező a fajta. A nagy, elfordítható, felfelé álló fülek gazdái lényegesen jobban hallanak, mint a lelógó fülű példányok.

Ízlelés

A kutyák nyelvén 6-szor kevesebb ízlelőbimbó található, mint az emberekén, de még ez a mennyiség is lehetővé teszi számukra, hogy a négy alapízt (sós, édes, savanyú, keserű) felismerjék. Ám amiben a nyelv hiányt szenved, azt az orr pótolja.

Gondolj csak bele, hogy amikor legutoljára beteg voltál és eldugult az orrod, még a kedvenc ételed sem esett olyan jól; ugyanis kimaradt egy, a teljes élvezethez kihagyhatatlan adalék, az illat. Így ne gondold, hogy a kevésbé fejlett ízlelőbimbója miatt kedvenced kireked a kulináris élvezetekből. A multifunkcionális szaglószerve itt is behozza a lemaradást.

Tapintás

A bevezetőben már említettük a szőrtüszőkhöz kapcsolódó idegrostokat, melyek lehetővé teszik a leggyengédebb érintés érzékelését is. Nem csoda hát, hogy egy hasdörzsi vagy fülvakarás totális extázisban tudja tartani őket hosszú perceken keresztül.

A szem körül, az áll alatt és a pofán lévő speciális szőrszálak, az úgynevezett vibrisszák növelik a kutya érzékenységét ezeken a területeken, így jobb, ha ügyelsz arra, hogy kutyád semmi miatt ne haragudjon meg rád, és ne kelljen összeakasztanotok a bajuszt.

Az a rejtélyes hatodik érzék

Négylábú barátaink nem csak az öt alapérzékre támaszkodnak. A szájpadlásuk felett foglal helyet egy apró kis szerkezet, amit Jacobson-szervnek vagy vomeronazális szervnek is neveznek, és a feromonok felismerésére szolgál. (A feromonok a szervezet által termelt olyan speciális vegyületek, amelyek általában a szaporodáshoz vagy a fajon belüli társadalmi kommunikációhoz kapcsolódnak.)

Láttál már kan kutyát, amint az ajkait cuppogtatja és a fogait vacogtatja, miután megszaglászta egy nőstény vizeletét? Ezt hívják Flehmen-reakciónak, a szerepe pedig valószínűleg az, hogy segítse a szuka által hátrahagyott feromonokat a vomeronazális szerv felé terelni.