Egészséges kutyát altatott el egy zalai állatorvos: eljárás folyik a gazda ellen is

Hétvégén zajlott a második DOGZ Fesztivál és Konferencia, melyre a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület is meghívást kapott. Számunkra a nap fénypontját egyértelműen dr. Szabolcs Nóra állatorvos onkológiai témájú előadása jelentette, melynek alapvetően három fő gondolati szála volt.

Az első, hogy ránézésre nincs diagnózis. A kutyáknál előforduló daganatos betegségek azonosítása, és a lehetséges kezelések vagy műtétek forgatókönyve egyértelműen komoly, és akár többször elvégzett vizsgálatokat igényel, melyeket képalkotó eljárásokat végző műszerparkkal kell elvégezni.

A második fontos üzenet az volt, hogy öreg kutya nem vén kutya. Önmagában az előrehaladott életkor nem zárja ki, hogy akár nagyon komoly, laikus számára ránézésre (elsősorban a műtéti sebek elrettentő nagyságában mérhető) rémisztő beavatkozásokat is gond nélkül viselik az idős állatok is. Valamint remekül felépülnek a beavatkozások után, nagyon hamar.

A harmadik üzenet az volt, hogy rögtön forduljunk orvoshoz, ha »furcsasággal« találkozunk. Laikusként pattanásnak, pörsenésnek, szemölcsnek gondolt pici elváltozásokat célszerű időben megnézetni, és kizárni a rosszabb forgatókönyvet.

A doktornő gazdag esetgyűjteménye mindenkit meggyőzött arról, hogy a nagyon rövid időn belül hatalmas méretűre növekvő daganatok esetén a megelőzés lett volna a felelős állattartó legfontosabb feladata. Ezzel nemcsak az állat esetenként „tokától bokáig” felvágását, és az elhúzódó rehabilitációt lehetett volna megspórolni, hanem azokat a jelentős költségeket is, melyeket az állat felgyógyulása felemésztett.

Egészséges kutyája elaltatásával szabadult volna az eljárás alól a gazda

És hogy miért volt ránk ez az előadás a legnagyobb hatással? Van egy jogesetünk, mely már 8 hónapja húzódik, és csak reménykedni tudunk, hogy év végéig pontot tesz rá a Veszprémi Törvényszék. Van Zala megyében egy állatorvos, aki az állatvédelmi törvény tilalma és a kamarai irányelvben foglaltak ellenére

különösebb aggály nélkül lealtat egészséges kutyát, amennyiben az állattartó meg tudja fizetni ezt a szolgáltatást.

Korábban nem volt bizonyítéka az ellene hatósági úton fellépő állatvédő szervezetnek, városi legendára pedig nem lehet
eljárásokat alapozni. Azonban egy év eleji ügyben végre bizonyítható volt az, hogy egészséges állat került eutanizálásra. Az ok a szokásos költözés, válás, külföldi munka, vagy más miatt fölöslegessé válás helyett most az volt, hogy az állattartó szabadulhasson egy ellene a kutya állandó szökése miatt indított eljárásból. Az eljárás során a gazdát kötelezték a szökés megakadályozására. Ezt ő úgy oldotta meg, hogy hulladékanyagokból kennelt tákolt, és abba zárta az állatot. A biztonság kedvéért láncra is kötötte kennelen belül. Mivel ez a megoldás sem volt nyilvánvalóan állatvédelmi jogszabályoknak megfelelő, az eljárás folytatódott ellene.

Hogy a hatóság „vegzálását” rövidre zárja, az egyébként egészséges, csak a bezártságtól stresszes, fogyásnak indult, és a tákolmánykennelben a lábait sebesre sértő kutyára eutanizációt kért.

Agydaganatra hivatkozott az állatorvos

Az állatvédő szervezet segítségünkkel állatvédelmi hatósági eljárást kezdeményezett az illetékes jegyző előtt, és az ügy innentől kezdve egyre abszurdabb és abszurdabb fordulatokat vett. 8 hónap elteltével pedig még mindig nincs jogerős döntés. A jegyző ugyanis előttünk nem ismert okból elfogultság miatt kizárást kért a kormányhivataltól, amely kijelölt egy másik jegyzőt. A másik jegyző szerint neki nem volt hatásköre az állatvédelmi törvény megszegésének vizsgálatára, ezt a feladatot a kormányhivatalnak kell megtennie. Így áttette az ügyiratot oda. A kormányhivatal szerint a kijelölt jegyzőnek igenis van hatásköre, és kötelessége eljárni, így visszatette az ügyet. Itt már hónapok teltek el. A kijelölt jegyző eljárása során igazságügyi szakértőt rendelt ki, és itt kapcsolódik Szabolcs Nóra doktornő lenyűgöző előadása a jogesetünkhöz.

Agydaganatra hivatkoztak

A szakértő ugyanis szakvéleménye elején részletesen kifejtette, hogy az eutanizáló állatorvos által előzetesen nem említett, de később indokként felhozott betegséget (agydaganat) csak komoly műszerpark birtokában, képalkotó eljárással, akár több alkalommal, több pozícióból elvégzett felvételekkel lehet megnyugtató módon lokalizálni, és ezekre a felvételekre alapozva felállítani a beavatkozások lehetséges forgatókönyvét. Majd szakvéleménye végén mégis önmagának ellentmondóan megjegyezte, hogy agydaganat akár ránézésre is diagnosztizálható bizonyos viselkedésformákból (hogy az állat a bezártságtól lefogyott, hogy az állandó szökési kényszer miatt lábait összevágta, és hogy „támadólag” lépett fel idegennel szemben) a szakvéleményben írottakra alapozva a jegyző pedig megszüntette az eljárást. Az állattartó és az állatorvos felelősségre vonása elmaradt.

Mivel ránézésre agydaganatot diagnosztizálni laikus számára is meglehetősen abszurdnak tűnik, így a jegyző döntését az állatvédő szervezet a Veszprémi Törvényszék előtt támadta meg, amelyben jogi tanácsainkkal segítünk nekik. Remélhetőleg év végéig szankcionálással zárul az ügy.

Ránézésre nincs diagnózis!

A cikk alapján pedig ha csak annyi marad meg mindenkiben, hogy ránézésre nem diagnosztizálható felelősen daganatos betegség, hogy idős kutyánál is nagy százalékban sikeres műtét végezhető, és hogy a legkisebb elváltozással is inkább feleslegesen menjünk el vizsgálatokra, már megérte, hogy ennek a remek meghívásnak eleget tehettünk a DOGZ Konferenciára.

Dr. Szabolcs Nóra előadásának összefoglalóját itt olvashatod el.

A borítókép illusztráció.