A kicsi kutyákba beletenyésztettük a félelmet és az agressziót

Egy tanulmány, amely különböző kutyafajták agyméretét vizsgálja a koponyájukhoz viszonyítva, kimutatta, hogy a nagyobb agy nem feltétlenül jelent eszesebb kutyákat. Az új kutatás szerint a testükhöz viszonyítva nagyobb aggyal rendelkező ebek sem feltétlenül okosabbak.

A kutatást folyó év november 13-án publikálták, és eredményeik arra utalnak, hogy bár a munkakutyák összetettebb képességekkel rendelkezhetnek más fajtákhoz képest, ezek a kognitív képességek kompaktabb formában szerveződnek az agyban. Ez eltér a vadon élő emlősök evolúciós történetétől, ahol a testmérethez viszonyítva nagyobb agy általában bonyolultabb kognitív készségeket is jelent. A tanulmány 1682 felnőtt kutya agyát vizsgálta, amelyek 172 különböző fajtát képviseltek. Kiszámolták az agyméretüket a testméretükhöz viszonyítva, ezenkívül pedig 14 viselkedési jellemzőre vonatkozó adatokat is gyűjtöttek egy kérdőív segítségével. Ez standardizált módon méri a fajták taníthatóságát, figyelemkereső viselkedéseit, agresszióját és egyéb jellemzőit.

A kutya agyát a korábbi kutatások másként látták

A munkakutyák, amelyeket az embereket segítő összetett feladatok ellátására tenyésztettek, rendelkeztek a legkisebb agymérettel a testméretükhöz viszonyítva. A társasági kutyák pedig, amelyeket elsősorban háziállatként tartanak, rendelkeztek a legnagyobb relatív agymérettel. Az olyan kutyáknál, amelyek jobban taníthatóak – tipikusan a munkakutyák –, a relatív agyméret kisebb volt. Ezek az ebek korábbi kutatások szerint jobb végrehajtó funkciókkal rendelkeznek – vagyis nagyobb viselkedéskontrollal és rövid távú memóriával –, mint más kutyafajták. Ana Balcarcel, a tanulmány vezető szerzője és a francia Montpellier Evolúciós Tudományok Intézetének evolúcióbiológusa szerint a nagyobb testű kutyák agyszövetei eltérően szerveződnek, mint a kisebb kutyáké.

Korábbi kutatások azt sugallták, hogy a nagyobb agyméret általában magasabb túlélési esélyekkel, jobb döntéshozatali képességgel és nagyobb információfeldolgozási kapacitással jár együtt. Éppen ezért az új tanulmány eredményei meglepőek voltak. „A kulcsfontosságú különbség az, hogy a kutyák nem természetes környezetben élnek. Ők a mesterséges szelekció eredményei; egy rendkívüli módon irányított szelekcióé, az emberi kéz által irányított evolúcióé” – magyarázza a kutató.

A kicsi kutyák agya érdekes titkokat árult el

A tanulmány továbbá azt is kimutatta, hogy a nagyobb relatív agyméretű kutyafajták – főként a törpe fajták, mint például a csivavák, a pomerániai törpespiccek és a yorkshire terrierek – hajlamosabbak voltak magasabb szintű félelemre és agresszióra, szeparációs szorongásra és figyelemkereső viselkedésre.

„Ezeket az apró kutyafajtákat főként emberi társaságnak tenyésztették, így a ragaszkodás és a figyelemkeresés kedvező tulajdonságok voltak a folyamat során. Ezeket mesterséges szelekcióval örökítették tovább. A félelem és az agresszió nem feltétlenül volt olyan hátrányos ezeknél a fajtáknál, mint a munkakutyák esetében. Utóbbiakat mind könnyebben taníthatóvá tenyésztettek” – vélekedett Balcarcel.

Az agyméret nem számít, minden kutya specializált

„Azt mondhatjuk, hogy valóban megváltoztattuk a kutyák agyát. Nemcsak a testméretüket és az arányaikat, hanem úgy tűnik, az agyukat is jelentős mértékben” – állapította meg a kutató.

A kutatócsoport következő lépése az lesz, hogy összehasonlítsa a különböző kutyafajták agyának formáját és funkcióját. A neocortex – az agynak a magasabb szintű funkciókért felelős része – alakjának változása a kutyafajták között segíthet megvilágítani azokat az érzékelési és funkcionális különbségeket, amelyek fontosak az egyes kutyatípusok számára.

Az agyformák kutatása a kutyákban továbbá választ adhat az evolúcióval és a domesztikációval kapcsolatos kérdésekre is. A háziasított kutyák agymérete a testméretükhöz viszonyítva körülbelül 20%-kal kisebb, mint a vad szürke farkasoké, ennek ellenére a háziasított kutyák a komplex szociális készségekhez jobban alkalmazkodtak: például képesek követni az emberek tekintetét és értelmezni az emberi mutató gesztusokat is.

Balcarcel emlékeztette a kutyatartókat arra, hogy függetlenül a kutyájuk agy-test arányától, ezek az eredmények nem feltétlenül fordíthatók le közvetlenül a kedvencük intelligenciájára. „A kutyákat különböző kognitív képességekre tenyésztették, így még ha a kutyád a kisebb aggyal rendelkező fajták közé tartozik is, akkor is különleges, és a maga módján specializált.”