A te kedvencedé vidra, répa, esetleg bodorított? A faroktípus többet számít, mint gondolnád

Az emberek legjobb barátai az orruk hegyétől a farkuk végéig minden porcikájukat használják a kommunikációra. Egy boldogan csóváló farok, legyen az bármilyen méretű és formájú, minden a kutyák iránt lelkesedő személy agyában elindít egy folyamatot. Egy nagyon derűs folyamatot, hiszen ha az eb boldog, az minket is azzá tesz. De azon gondolkodtál-e már, hogy a különböző faroktípusok vajon mit árulnak el kedvenceinkről?

Ha igen, akkor itt van rá a válaszunk; ha nem, akkor is olvass tovább, mert a téma még annál is izgalmasabb, mint azt elsőre gondolnád.

1. A rövidre vágott, vagy hiányzó farok

A legtöbb farkatlannak tekintett kutyának valójában van apró farkincája, amit ha csóválnak, olyan hatása van, mintha a feneküket ráznák. Ilyen fajták például a corgi, a francia bulldog, az angol bulldog, a boston terrier vagy a breton spániel is.

Vannak olyan fajták is, amelyeket nem így tenyésztettek, hanem a farkukat a hagyományt követve megkurtították. A legtöbb esetben ez munkakutyáknál volt bevett eljárás, hogy elkerüljék általa a baleseteket. Ahogyan az életstílusunk megváltozott, úgy a legtöbb esetben ezeket a kutyákat sem munkakutyaként tartjuk már. Ezáltal a dokkolás kozmetikai eljárássá változott, ami erkölcsileg megkérdőjelezhető és felesleges egészségügyi kockázata van a kölyökkutyára nézve. Sok országban mára nemcsak ellenzik, de tiltják is ezt a fajta beavatkozást. Többek között a dobermannoknak, az ausztrál juhászkutyáknak és a boxereknek is kurtították a farkát.

2. A bodorított-, és a dugóhúzófarok

A gyűrűbe tekeredő félkörszerű farok, ahogy a neve is sugallja, általában az eb hátára fekszik rá félkörívben. Ilyen négylábúak közé tartozik a szamojéd, az akita inu, a csau csau, a shiba inu és a husky is. A hideg éghajlaton ez a farok hatalmas segítséget nyújt a blökiknek, hogy amikor lefekszenek és maguk köré tekerik a farkukat, akkor melegen tartsa őket, különösen a nagyon érzékeny orrot. Érdekes, de a csivavák is ilyen farokkal rendelkeznek. Hogy ennek mi hasznát veszik, azzal kapcsolatban nagy örömmel olvasnánk egy kutatást.

A dugóhúzó farok a bodorított egy intenzívebb változata. Ezt a fajta farkat a csigolya deformitása okozza, így az előzővel ellentétben, amelyet a kutyák hangulatuk szerint kiegyenesíthetnek, a dugóhúzós farok görbült helyzetben marad állandóan. A mopszok és a basenjik ilyen kunkori farkincával büszkélkedhetnek.

3. A vidrafarok

A vidrafarok egy vastag, lekerekített farok, amely a vége felé elvékonyodik, és természetes állapotában hajlamos lefelé mutatni. Ez egy nagyszerű segédeszköz a vízimádó ebek számára, mert különösen hatékony segítség úszás közben, kormányként használva. Tipikus példája a vidrafaroknak a labrador retriever a chesapeake bay retriever ékessége.

4. A répafarok

A név ebben az esetben is rendkívül találó. A répa típust viselő kutyáknak a farka rövid, a tövénél vastag, a vége felé elkeskenyedő. Ezeknek a farkincáknak az alakja hasonló a vidrafarokhoz, de sokkal rövidebb és vékonyabb. Gyakran párosul rövid szőrzettel. A múltban ezeket a fajtákat gyakran használták földalatti vadászatra; a gazdi az ebet a farkánál fogva húzta ki a kotorékból. Répa fazont visel például a tacskó, a west highland terrier vagy a border terrier.

5. Az ostorfarok

Nevéhez híven az ostorfarok hosszú, vékony és főleg egyenes. Ez a típus is jellemző a rövidszőrű, vagy szőrtelen ebeknél, és általában hosszúnak tűnnek még a test hosszához képest is. A legtöbb ostorfarkú kutyafajta vadászkutya, vagy olyan kutya, amely a gyorsaságáról ismert. Ilyenek például a különböző agárfajták, a whippet és az ír farkaskutya. Ez a fajta farok különösen hatékony ellensúlyozásként, így segíthet a stabilitásban, a mozgékonyságban és a gyors fordulatokban.

Akárhogyan is, mi pont úgy szeretjük ezeket a kifejező farkincákat, mint Gombóc Artúr a csokit. Mindet egyformán.