Új módszer segíti a veszettség elleni küzdelmet

A kutatók újszerű módon mérik fel a kóbor kutyák számát, ami segíthet elérni a veszettség megállításához szükséges oltottsági arányt.

Becslések szerint évente mintegy 59 ezer ember hal meg veszettségben – 99 százalékuk fertőzött kutyák harapása miatt. A probléma különösen akut az alacsony és közepes jövedelmű országok vidéki területein, ahol nagy a kóborkutya-populáció. A tudósok most új módszert találtak a potenciálisan érintett állatok nyomon követésére. Peruban a Google Utcakép szolgáltatása segítségével mérik fel a kóbor kutyák számát, ami komoly előrelépést hozhat a veszettség elleni küzdelemben.

A perui kutyák körében nagy probléma a veszettség

A veszettség Peruban főleg Arequipa térségében jelent nagy problémát, 81 országos esetből levetítve itt 78 fordult elő az elmúlt 2 évben. A kutatók úgy gondolják, a kutyapopulációk pontos felmérése elengedhetetlen a népegészségügyi program tervezéséhez, végrehajtásához és értékeléséhez. Ez fokozottan igaz azokra a régiókra, ahol a veszettség kérdésével eddig nem foglalkoztak megfelelően.

Ricardo Castillo-Neyra, a csoport vezetője, a Pennsylvaniai Egyetem kutatólaboratóriumának tudományos igazgatója elmondta, a projekt a Covid–19-világjárvány idején indult, amikor a kutatók nem hagyhatták el otthonukat, mert a rendőrség letartóztathatta volna őket.

Már korábban is használtuk a Google Utcaképet a megfigyelni kívánt területek tanulmányozására. Rájöttünk, hogy ezek a képek lehetővé teszik, hogy egészen tisztán láthassuk az utcákon az állatokat.

Arequipa 26 területének utcáin a szakemberek ezzel a módszerrel 868 kutyát észleltek, és pontosabb adatokhoz jutottak, mint a helyiek, akik drónokat vagy közvetlen megfigyelést alkalmazva gyakran alábecsülték az állatok számát. Munkájukat 22 önkéntes is segítette, akik több ezer kép elemzésében vettek részt.

Erre azért volt szükség, mivel ugyanaz a kutya akár többször is megjelenhet a képeken. Miközben ugyanis az utcákat járta, a Google autója több alkalommal is elhaladhatott mellette. „Különböző szögekből néztük meg a képeket, hogy beazonosítsuk a kutyákat színük, foltjaik és nemük alapján. Ezután összehasonlítottuk a kapott kutyák számát a korábbi években ezeken a területeken végzett felmérések adataival” – mondta el a kutató.

Így segítik a kapott adatok a veszettség elleni küzdelmet

Ricardo Castillo-Neyra kiemelte, egy állatorvos akár 200 kutyát is be tud oltani egyetlen nap alatt, a cél pedig a 80 százalékos oltottsági arány elérése lenne.

Ha képesek vagyunk helyesen megbecsülni a kutyák teljes számát, meg tudjuk határozni, hogy hány oltást kell beadnunk. E nélkül a becslés nélkül nem tudjuk, hogy elértük-e a minimális oltási szintet.

Peruban eközben egy másik problémával is küzdenek, egy Echinococcus nevű parazitával, amely az emberre is veszélyt jelent, ha a fertőzött kutyák ürülékével érintkezik. A megfertőződött embereknél ciszta alakulhat ki, amely a tüdőben vagy a májban képződik, és csak műtéti után távolítható el.

A kutyákat a juhok fertőzik meg, ami elsősorban a vidéki területeken fordul elő. A paraziták által terjesztett betegség gócpontjainak meghatározásában a Google Utcakép szintén segítséget nyújthatna. A gond csak az, hogy az ilyen régiók lefedettsége általában alacsonyabb, a képek minősége nem mindig megfelelő, és nem is frissülnek olyan gyakran.