Hogyan segít egy kutya feloldani a szorongásunkat? A kötődési zavarok leküzdésében is társunk lehet

A gyermekotthonokban, árvaházakban gyakoriak a kötődési problémák. Az ott élő gyerekek döntő többségének kapcsolati nehézségei vannak felnőtt életében. Szerencsére számos traumatizált gyermeken és felnőttön segíthetnek a kutyák.

A kötődés problémák olyan embereket érintenek, akik komoly veszteséget éltek át, és ezt képtelenek feldolgozni. Megpróbálnak távolságot tartani a külvilágtól, gyakran szociális fóbiával rendelkeznek, mindez pedig hosszútávon komoly depresszióhoz, sőt bizonyos esetekben akár öngyilkossághoz is vezethet.

Miért olyan nehezen kezelhetőek a kötődési zavarok?

Egy lengyel kutatás olyan, szeparációs szorongással küzdő gyermekeket vizsgált, akik a kutatás alatt terápiás kutyákkal kerültek interakcióba. Megállapították, hogy a kötődés rendkívül nehezen megtanulható és kognitív módon tanítható fogalom. A terapeutának sok éves képzésre és tapasztalatra van szüksége ahhoz, hogy egyáltalán valamelyest tudja orvosolni az adott problémát. Annak ellenére, hogy bárki, aki gyermekkorában kötődött már valakihez, képes intuitív módon kötődni egy másik személyhez. Felmerül hát a kérdés, hogy miért olyan nehéz egy terapeuta számára, hogy a klinikai környezetben kezelje ezt a problémát?

Így tud segíteni egy kutya a kötődési probléma kezelésében

Ahhoz, hogy a terápia sikeres legyen, az idősebb gyerekeknek, illetve felnőtteknek meg kell tanulniuk a kötődést, hogy megértsék, mivel küzdenek, és minek a hiányában élnek nap mint nap. Ahhoz, hogy a páciens kapcsolatba kerüljön egy másik személlyel, annak először bizalmat kell kialakítania. Ez hosszú időt vesz igénybe, és akár több éves intenzív interakciót is jelenthet. Ellenben egy kutyával más a helyzet. Ha az eb megbízható, és a gyerek vagy felnőtt nem fél tőle, könnyedén kialakul a bizalom. Miközben ezt tanulmányozták, a kutatók az autista gyerekek kutyás terápiáját vizsgálták meg, majd fejlesztették tovább. A cél az volt, hogy rájöjjenek, miként használhatják az ebeket terápiás kutyaként a reaktív kötődési zavarok kezelésére.

Az autista gyerekeknek segítenek a kutyák

Közel 50 éve speciálisan kiképzett kutyákat használnak klinikai és családi környezetben is, hogy segítsék az autista gyerekeket a társas kapcsolatokban és a mindennapi tevékenységekben való részvételben. Ezt állat-asszisztált terápiának hívják, az ebek közvetítő szerepet töltenek be, segítve az autista gyerekeket a társadalmi szerepvállalás megtapasztalásában. A kutya-gyerek interakció könnyebb az autista gyerekek számára, mint az összetettebb emberi interakció, így végül jobban kommunikálnak, és teljesebben tudnak részt venni a mindennapi tevékenységekben.

Segít a szociális viselkedés kialakításában

A pszichológia és a szociológia akadémikusai lassan tanulmányozták a gyakorlati terápia ezen formáját. Ennek oka lehet, hogy nagyon sok különböző területről van szó. Ide tartozik az antropológia, a tudatkutatás, az etológia, a foglalkozástudomány, a filozófia, a pszichológia és a szociológia. Annyi bizonyos, hogy a kutyák együttműködése segíti a kommunikáció fejlesztését, mivel az elsődleges kommunikáció már nem a nyelven, hanem a szociális viselkedésen és a társas interakción keresztül történik.

A történelem is számos példát állít elénk

A legendáktól kezdve az Európában és Indiában fellelhető „farkasgyerekekig” sok esetről tudunk, ahol az állat és az ember szorosan kapcsolódott. Maugli a Dzsungel könyvéből, valamint Romulus és Remus története két példa a legendákra, de valós esetekről is tudunk. Az 1700-as években két fiút találtak, az egyiket Németországban, a másikat Franciaországban, akik farkasokkal éltek együtt. Valószínűleg autizmusuk miatt hagyták el őket a szüleik.

Ma már a gyerekek családokban, rosszabb esetben nevelőotthonokban nőnek fel. A terápiás kutyák képesek segíteni a kötődési problémáikon, s ugyanez a pozitív hatás felnőttek esetén is érvényesül. Az ebek egy teljesen más módját képes megmutatni a szeretetnek és a ragaszkodásnak. Ez számos olyan gátat képes feloldani a betegben, melynek a létezéséről valószínűsíthetően nem is tudott.