Korózs András, a MEOESZ elnöke: a kutyaszerelem óriási dolog, valamilyen formában mindig jelen lesz

Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Egyesületeinek Szövetségének elnöke csütörtökön a Best in Show Magazine Facebook oldalnak adott élőben közvetített interjút. A Talking dogs with Ante című műsorban többek között az elhalasztott Európa Kutyakiállításról, illetve Korózs András tenyésztői és küllembírói munkásságáról is esett szó.

A Talking dogs with Ante című online műsorban a kutyás világban nemzetközileg elismert személyekkel készülnek interjúk. Nemrég Korózs András MEOESZ elnököt kérdezték elsősorban az elhalasztott Európa Kutyakiállításról, a foxterrierek tenyésztéséről és küllembírói munkásságáról.

Decemberre halasztották a budapesti Európa Kutyakiállítást

Mint arról már korábban beszámoltunk, a Hungexpon megrendezésre kerülő 2021-es Európa Kutyakiállítást december utolsó napjaira halasztották. A különleges dátum sokak szerint jó választás, de akadtak ellenzői is. Korózs András elmondta, hogy a kiállítás tavaszi megtartása szinte lehetetlennek látszott az utóbbi időben. A járvány miatt a külföldi kiállítók akadályokba ütköztek volna, emellett az sem biztos, hogy a Hungexpo felújítása teljes mértékben befejeződött volna. Az új időpont kitűzése is nehéz feladat volt, hiszen illeszkedni kellett ez európai kutyás rendezvények menetrendjéhez. Ezáltal a legjobb döntés december utolsó napjainak tűnt. Az utolsó program, a Best in Show után szilveszteri bulit is rendeznek a résztvevők számára.

Hogyan vált belőle kutyás?

Az interjúban Korózs Andrást családi hátteréről, fiatalkoráról is kérdezték. Elmondása szerint szülei állatszerető emberek voltak. Édesapja Közép-Európa egyik vezető méhésze volt, körülbelül 600 méhcsaládot gondozott. Emellé igen nehezen fért el a kutyázás, hiszen nagyon sok munka volt vele, amiben persze András is segédkezett. Mivel a méhészkedés fő időszaka egybeesett a kutyás rendezvényekkel, el kellett döntenie, mivel is szeretne foglalkozni a jövőben. Édesapja támogatta a kutyázás terén, és helyettesítette, amíg András hétvégente kutyakiállításokon vett részt.

A foxterrierek szeretete

Az 1971-es Vadászati Világkiállításon látott először kiállítási foxterriert, ezen a rendezvényen tartották az FCI első kutya-világkiállítását. Érdekesség, hogy akkoriban az FCI elnöke Sárkány Pál volt, ma pedig (az 50 éves évfordulón, mikor szintén hazánkban rendezik meg az eseményt) Jakkel Tamás, tehát ismét egy magyar személy. 1971-ben nagyon divatos fajtának számított a drótszőrű foxterrier, András szülei meg is ismerkedtek a rendezvényen néhány neves tenyésztővel. Egy évvel később pedig kapott is egyet, akivel munkakutyaként is foglalkozott. Emellett az eb a kiállításokon is remekelt. Mivel édesanyja idegenvezetőként dolgozott, segítségével a magyar terrieresek közül az egyik elsőként juthatott el osztrák kiállításokra is a nyolcvanas évek elején. A rangos eseményeken összeismerkedett egy osztrák tenyésztővel, akitől később két simaszőrű foxterriert vásárolt, majd belekezdett a tenyésztésbe. Az Agria Kennel név egyébként Eger latin nevéből adódik, az Agriából.

Más fajtákkal is foglalkozott

A tenyésztő, akitől Korózs András foxterrierjeit vásárolta, labradorokkal és golden retrieverekkel is foglalkozott. Magyarországon akkoriban a golden retriever igen ritka fajtának számított. Azonban nem váltotta be András reményeit, így a tenyésztés csak néhány évig tartott. Akkoriban már küllembíróként is dolgozott és persze a foxterriereket is tenyésztette. Ezáltal úgy érezte, nem fér bele az idejébe, hiszen a golden retriever igen sok törődést igényel.

Ezután német dogokkal kezdett foglalkozni, körülbelül 10-15 évig. Elatus Imperial nevű, világszerte elismert kutyája 8-10 ország championja volt, a fajta anyaországának Bundessieger győztese, illetve kétszeres Európagyőztes. Több mint 300 alom született tőle, számos ma élő német dog felmenői között megtalálható. A fajta tenyésztése azonban igen nehéz, saját bevallása szerint ebben nem is volt szerencséje. A német dog tartási, felnevelési és tényesztési problémával rendelkezik. Példaképp elmesélte, hogy megvásárolta Elatus Imperial idősödő apját és fedeztette sikeres kutyája anyjával, de az az alom nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ez is bizonyítja, hogy nem mindig sikerül nyerni a genetikai lottón, hiába adottak a jó szülők. Ha pedig a kölykök a tenyésztőnél maradnak, az megnehezíti a további munkát, főleg egy ilyen nagyméretű ebnél. Ennek ellenére számos sikert ért el András, Elatus pedig 12 évig élt, ami egy óriási kutyánál igen szép életkor.

Felesége is elismert tenyésztő

Korózs András egy kutyakiállításon ismerkedett meg feleségével. Judit akkoriban már egy sikeres hosszúszőrű collie tenyésztő volt. Együtt importálták hazánkba az első ausztrál juhászkutyát Franciaországból. Számos rangos versenyen győztek kutyáik, ami azért is nagy elismerés, mert igen nagy az amerikai konkurencia.

A miniatűr amerikai juhászkutya tenyésztésével főképp Judit foglalkozik. Ez egy FCI által még nem elismert fajta, mondhatni, az ausztrál juhászkutya miniatűr változata. Már számos országba adtak el saját tenyésztésű almokból jó vérvonalú kölyköket.

A foxterrierek tenyésztése

Korózs András mesélt arról, hogy mik a fő különbségek a sima- és a drótszőrű foxterrierek között. Kitért arra, hogy sajnos manapság kevés olyan személy van, aki jól tud trimmelni és ez is okozhatja a drótszőrű egyedek háttérbe szorulását. Azonban a simaszőrű változat bundája is sok törődést igényel. Kifejtette, hogy a bírálás során a kutyának milyen elvárásoknak kell megfelelnie. Például gyakori probléma, hogy egy eb túl kicsi vagy éppen túl nagy, illetve a farokcsonkolás betiltása óta hajlamosak kissé behúzni farkukat. Mivel Amerikában ez nem tilos, a kozmetikai beavatkozásokon átesett import kutyákról nehéz megmondani, milyen utódokat várhatunk tőlük. Tenyésztésük sajnos egyre inkább visszaszorul, de reméli, hogy a fiatal generáció újra felfedezi a fajta szépségét.

Tenyésztési stratégia

Korózs András és felesége a tenyésztési eljárásban nem mindig értenek egyet. András a vonaltenyésztést kedveli, de ez persze az adott fajtától is függ. A foxterrier jól tolerálja a rokontenyésztést. Ausztrál juhászkutyában és a miniatűr amerikai juhászkutyában is inkább a fenotípusok egyezőségét helyezik előtérbe.

Bírói hitvallás

Andrást arról is kérdezték, mi az, amit kevésbé kedvel a küllembíróságban. Véleménye szerint a bírói világ elkényelmesedett. Nem szereti, ha sok kutyát kell értékelni és ezt mind leíró bírálattal kell tenni, hiszen ezáltal az túl általános lesz. Azt mondta, bírói hitvallása az, hogyha egy bíró az első körbenézés után, néhány másodperc eltelte után nem látja a győztes kutyát, ott probléma van.

Arról is kérdezték Andrást, hogy mennyire nehéz kollégái kutyáit bírálni. Szerinte, ha valaki leélte az életét kutyák között és bíróként, tenyésztőként, kiállítóként is tevékenykedik, ez nem lehet probléma. Tudni kell az adott szituációban a helyét, és aszerint kell viselkedni. Ha kell bíróként, ha kell kiállítóként.

Véleménye szerint abból válik jó bíró, aki a tenyésztéssel, a kiállítási gyakorlattal már hosszú éveket eltöltött. „Ez egy tradicionális lépcsőmászás. Gyakorlat nélkül nem tud jó bíróvá válni, ha nincs gyakorlata a tenyésztésben. (…) A kutyakiállítások rendszere át fog alakulni, modernizálódik, egy új generáció fog felnőni, aki ezt tovább fogja vinni. A kutyaszerelem óriási dolog, valamilyen formában mindig jelen lesz.” – mondta a MEOESZ elnöke.

A teljes interjú megtekinthető ezen a linken.

(Képek: Getty Images Hungary, MEOESZ)