Ez a ritka és lenyűgöző fajta Dél-Korea 53. nemzeti kincse

A jindo Dél-Korea nemzeti kincse. Védett státusza miatt csak a Jindo-szigeten született egyedeket regisztrálják hivatalosan a kormány ellenőrzése után. Megjelenése nagyon hasonló az akita inuéhoz, szintén spicc típusú kutya.

A koreai jindo megjelenése méltóságteljes és büszke; egyből az az érzése támad tőle az embernek, hogy bármi is történjék, ez az állat a végsőkig hűséges és kitartó, gazdája iránti elkötelezettsége és szeretete nem ismer határokat. Lássuk hát, hogy tényleg így van-e!

1. Ők az 53. nemzeti kincs

A jindókat 1937-ben Tamazo Mori professzor kutatta; az eredményei alapján vált a fajta Dél-Korea 53. nemzeti kincsévé 1938-ban.

A koreai jindo túlélte még Japán Korea feletti uralmának időszakát is, ami nagy szó, ugyanis a 35 éves periódus alatt a japánok elpusztították szinte az összes többi koreai fajtát. Ennek is köszönhető, hogy óriási védelem alatt áll, így nagyon nehéz, mondhatni lehetetlen az országon kívülre exportálni.

2. A fajta őse egy veszélyeztetett vadkutya

Egy a közelmúltban készült tanulmány kimutatta, hogy a jindók és más kelet- és délkelet-ázsiai kutyák közös ősökkel büszkélkedhetnek, ami pedig az új-guineai éneklő kutya. Ez a Vörös Lista szerint sebezhető státuszba tartozó kutyaféle a szürke farkas dingó alfajának új-guineai változata; a világ egyik legősibb vadkutyafajtája.

A vizsgálatok továbbá arra is rámutattak, hogy a jindók filogenetikailag sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint más, szelektíven tenyésztett ebek.

3. A koreai jindo ösztönösen óvakodik az idegenektől

Az új-guineai éneklő kutyáról tudni lehet, hogy bár külsejében szinte teljes mértékben hasonlít egy háziasított négylábúhoz, természete mégis vad, az emberrel kifejezetten távolságtartó és elutasító. Ebből a jellemvonásból a jindók is sokat örököltek.

A gazdájukhoz végtelenül hűségesek és ragaszkodók, ám az idegenekkel szemben bizalmatlanok és elutasítók. A Jindo-szigeten vadászathoz használták őket az őslakosok, a mai modern világban azonban már ők is inkább társkutyák, vagy őrző-védők. A koreai hadsereg is használja őket az utóbbi feladatra.

A hadsereg és a rendőrség azonban más feladatokra nem tudja alkalmazni a fajtát az intenzív vadászösztöne és egygazdássága miatt.

4. Hacsikóval vetekszenek

Országos szenzáció volt, amikor 1993-ban egy a Jindo-szigeten élő, 7 éves nőstényt, Baekgut (Fehér Kutya) eladtak egy 300 km-re élő vevőnek. A kutya elszökött új otthonából és 7 hónappal később kifáradtan és elgyötörten érkezett meg régi gazdájához, aki úgy döntött, hogy soha többé nem válik meg hűséges kutyájától. Az eb 7 évvel később, természetes okból kifolyólag távozott az örök vadászmezőkre. Baekgauról készült rajzfilm, dokumentumfilm és még gyerekkönyv is. 2004-ben a város szobrot is emelt neki.

Egy másik kutya, akinek a neve szintén Baekgu, 3 napig őrizte halott gazdáját, aki májelégtelenségben hunyt el. A kutya 7 napon keresztül nem evett semmit, a gazdáját a temetésén is elkísérte. Ezt követően a jindókat támogató szervezet vette a gondozásába, akik úgy nyilatkoztak, hogy a kutya 2000 és 2005 között egyetlen ember kivételével – aki naponta bevitte neki az élelmet – senkivel, semmilyen formában nem érintkezett és nem teremtett kapcsolatot.

5. A jindókat két különböző csoportba sorolják

Testfelépítésük alapján ezeket a gyönyörű ebeket két különböző csoportba rendezik. A tonggol vagy gyeopgae jindók izmosabbak és zömökebbek, míg a hudu vagy hotgae jindók karcsúbbak, vagyis magasabb, „hosszabb” kutya látszatát keltik. A Korean National Dog Association az utóbbi időben elismer egy harmadik típust is, ami a kettőnek az ötvözete és a neve a gakgol.

6. Nem való mindenkinek

A jindóknak viszonylag magas az energiaszintjük, így sok mozgásra van szükségük. Intelligenciájuk igen magas, így a mentális stimulációt sem szabad elhanyagolni. Ezen tulajdonságaik miatt igen könnyű tanítani őket, amire szükség is van, ugyanis a megfelelő tréning és szocializáció nélkül nagyon nehézzé válik az élet mellettük. Még úgy is, hogy alapvetően laza és kiegyensúlyozott kutyák.

A bizalmukat és a tiszteletüket ki kell érdemelni, ebben az esetben nem mutatnak makacsságot. Gyakorlott és határozott gazdi kezébe valók, aki nem sajnálja sem az idejét sem az energiáját a kutyájára.