Hogyan változnak a kognitív tulajdonságok fajtáról fajtára?

Egyes kutyák társaságkedvelőbbek, mások jobb problémamegoldók vagy könnyebben idomíthatók, de vajon miért?

Amikor egy amerikai staffordshire terrier egy újfundlandi mellett áll, a fajták közötti fizikai különbségek egyértelműek. Ez alapján nehéz elhinni, hogy a sokféle alakú és méretű kutya egyetlen faj (Canis familiaris) tagja. Ha összehasonlítjuk a különböző kutyafajták genetikai felépítését, nagyon hasonlóak, viszont a kognitív tulajdonságok fajtánként különböznek. Vajon miért?

Finn tanulmány

A kutyafajta ismerete és az adott fajta hagyományos tulajdonságainak megértése segíthet megjósolni a kutya személyiségét és képességeit. Például a border collie-k vajon csak azért értik jól a kutyakiképző jeleit, mert erre képezték ki őket, vagy van arra genetikai hajlamuk, hogy jobban megértsék az emberi jeleket, mint egy másik fajta? A Helsinki Egyetem és más finnországi intézmények kutatóinak tanulmánya a kutyafajták kognitív különbségeire összpontosított, illetve arra, hogy van-e genetikai kapcsolat e különbségek között.

Hogyan vizsgálták a fajták kognitív képességeit?

Az elemzést 13 kutyafajtát képviselő 1002 kutyából álló mintán végezték el. A kognitív teszteket Katriina Tiira kutató fejlesztette ki. A részt vevő kutyáknak táplálékmotiváltnak és az emberekkel szemben nem túl agresszívnak kellett lenniük, tovább 1 és 8 év közötti korúak vehettek részt a vizsgálatban. Minden vizsgált fajtából legalább 40 példányt teszteltek. A legtöbbjük magántulajdonban lévő társállat volt. A kutyák kiképzésről, hátteréről és élettapasztalatáról nem állt a kutatóknak rendelkezésére információ. A kutyák 10 tesztfeladatot végeztek el, amelyek 7 kognitív tulajdonságot és 3 viselkedést mértek. A tesztek mindegyike olyan feladatmegoldást tartalmazott, amelynek célja a jutalomtáplálék megszerzése volt. A tulajdonosok minden tesztnél jelen voltak, de nem utasították a kutyát semmire.

A különbségek

A kutatók elemezték az adatokat, és a következő fajták – a golden retriever,  a hovawart, az angol cocker spániel, a német juhászkutya, a labrador retriever, az ausztrál juhászkutya, a finn lapphund, a border collie, az ausztrál kelpie, a belga malinois, a spanyol vízi kutya, a shetlandi juhászkutya és a keverék kutyák egy kategóriája – specifikus kognitív tulajdonságaiban mutattak ki különbségeket. A tesztek a barátságos idegenre adott reakciót, a kutya aktivitási szintjét, az új környezet felderítésére való hajlandóságot, a kitartást, a gátló kontrollt (az impulzusok és késztetések kontrollálása), az emberi gesztusok megértését, a problémamegoldó képességet, a szociális megismerést (hogyan dolgozza fel, érti meg és reagál a szociális csoportokkal kapcsolatos jelekre), a logikus gondolkodást és a rövid távú memóriát mérték.

A megismerés fajtánként változik

Az adatelemzés a kutyafajták közötti különbségeket mutatott ki a szociális megismerés, a kitartás, a gátló kontroll és a térbeli problémamegoldó képesség tekintetében. Fajtakülönbségek mutatkoztak az aktivitási szint, az idegenek üdvözlésére való hajlandóság és az új környezet felfedezése iránti lelkesedés mérésében is. A rövid távú memória és a logikus gondolkodás mérése nem különbözött fajtánként. Az egyes fajtáknál megfigyelt kognitív különbségek azért fontosak, mert ezek a tulajdonságok a munkakutyák és a társkutyák esetében a legértékesebbek.

Például: A border collie-k és az ausztrál juhászkutyák érték el a legmagasabb pontszámot a gátlókontroll-tesztben. Az ilyen pásztorkutyafajtáknak kontrollálniuk kell a más állatokra adott ragadozóreakciójukat. A belga malinois és a német juhászkutyák alacsony gátló kontrollnak bizonyultak, és a legnagyobb valószínűséggel teljesen önállóan oldottak meg egy feladatot (ahelyett, hogy emberi utasításra vártak volna). Amikor ezek a fajták rendőrségi és katonai környezetben teljesítenek szolgálatot, készen kell állniuk az azonnali reagálásra és az önálló munkavégzésre.
Ezzel szemben azok a fajták, amelyek magas pontszámot érnek el az ember irányításának elfogadásában és szociokognitív képességeket mutatnak, jó társkutyák lehetnek, és sikeresebbek lehetnek olyan munkákban, amelyek szoros együttműködést igényelnek a kutyavezetővel. Az ausztrál kelpie, az ausztrál juhászkutya, a border collie és a golden retriever koncentrált a leginkább az ember által irányított viselkedésre a megoldhatatlan feladat tesztje során.

Eltérő tulajdonságok

A kutatók azt is megfigyelték, hogy egyes fajták lényegesen eltérő tulajdonságokat mutatnak a csoportjukon belüli más fajtáktól vagy a hasonló feladatokat ellátó fajtáktól. A belga malinois és a finn lapphund a pásztorkutyák csoportjába tartozik, míg az ausztrál kelpie egy képzett pásztorkutyafajta, amely az Alapítványi Állományi Szolgálatba (Foundation Stock Service, FSS) van bejegyezve. A vizsgálat során az ausztrál kelpie és a belga malinois magas fokú érzékenységet mutatott az emberi gesztusokra, míg a finn lapphund nem. Hasonlóképpen, a megoldhatatlan feladat tesztjénél az ausztrál juhászkutya adta fel a legkevésbé, míg a kelpie a legnagyobb valószínűséggel hagyta abba a feladatot. Két tesztben – emberi gesztus megértése és segítség kérése egy megoldhatatlan feladathoz – a golden retriever és a labrador retriever nagyon eltérő eredményt ért el, annak ellenére, hogy mindketten a sportos csoportba tartoznak.

A tulajdonságok gyakran fajtaspecifikusak

A vizsgálat eredményeként a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az egyes kutyafajták viselkedési és kognitív tulajdonságai között jelentős különbségek vannak. Más tanulmányok is vizsgálták a kutyák genetikai evolúcióját és a fajtajellemzők ebből eredő hatását. Például egy 2019-es tanulmány megállapította, hogy a viselkedéses tulajdonságok közül a kiképezhetőség, az idegenek által irányított agresszió, a kergetőzés, a kötődés és a figyelemfelkeltés öröklődhet. A hím és nőstény kutyák a személyiségjegyek, a kognitív folyamatok és az érzékelés terén is eltéréseket mutatnak. Ezek hasonlóak a vadon élő állatok nemi különbségeihez, és biológiai és evolúciós örökségükben gyökereznek.