Kutyák eszik el a vadállatok zsákmányát Indiában

A kóbor kutyák világszerte problémát jelentenek mind az emberi közösségek, mind a vadon élő állatok szempontjából. Egy tigrisrezervátum megfigyelésének tapasztalatait osztották meg a kutatók.

Az Ethology Ecology & Evolution oldalán is megjelent tanulmány meglepő tapasztalatokról számol be az indiai Rádzsasztánban található Ranthambhore Tigrisrezervátumban tett megfigyelésekről.

A kóborok komoly hatást gyakorolnak a környezetükre

Miként a kutatók rámutatnak, a kóbor, illetve szabadon kóborló kutyák az élet több területén is kapcsolatba lépnek a vadon élő őshonos állatokkal, veszélyeztetve azok fennmaradását. Egyrészt az érintkezés útján különféle betegségeket adhatnak át a vadállatoknak. Másrészt a zsákmányért folytatott küzdelem is csökkentheti a vadon élő fajok fennmaradását. Ezeken felül a hibridizáció, azaz két faj keresztezése is problémákat szül, szintén csökkentve az adott faj egyedszámát.

Ezt erősítették meg az említett tigrisrezervátumban tapasztaltak. A kutatók a 2017 és 2020 között végzett megfigyeléseik során szembesültek azzal, mekkora küzdelem folyik az élelem megszerzéséért a kóbor kutyák, valamint a nagymacskák maradékán élő állatfajok között. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kutyák jelenléte csökkentette az őshonos dögevők úgynevezett biomassza-fogyasztását. Emellett a jelenlétük atrocitásokhoz vezethet az őshonos vadakkal. Mint hangsúlyozzák, a látottak jelzik a problémákat, de azok felméréséhez további megfigyelésekre és vizsgálatokra van szükség a kóbor kutyák életmódját, valamint táplálkozási és zsákmányszerzési szokásait illetően.

A kóbor kutyák hazánkban is problémát jelentenek

Mint a bevezetőben kiemeltük, a kóborló és kóbor kutyák világszerte problémát jelentenek, ami alól Magyarország sem kivétel. A gazdátlan, valamint a gazdás, ám kedvükre csatangoló ebek higiéniai problémákat vetnek fel, jelenlétük balesetveszélyes mind az utakon, mind egy esetleges támadás esetén (akár emberről, akár másik állatról legyen szó), továbbá anyagi károkat is okozhatnak (gondoljunk például a megrongált kerítésekre). Ám ugyanennyire fontos ezeknek az állatoknak a biztonsága is. Gazda nélkül ellátásuk kérdéses, az éhezés mellett pedig fokozottan ki vannak téve a különféle fertőzéseknek, támadásoknak, közúti baleseteknek, és sajnálatos módon a bántalmazásoknak is.

Hazánkban az állatvédelmi törvény kimondja, hogy az a gazda, aki nem gondoskodik a tulajdonában levő állat portán belül tartásáról, felelősségre vonható. Ehhez természetesen az kell(ene), hogy az állattartók betartsák azt az előírást, miszerint minden 4 hónaposnál idősebb kutyát kötelező transzponderrel, vagy közismertebben mikrochippel ellátni. Továbbá bármilyen adatváltozás esetén a gazda köteles jelezni az állatorvosnak, aki frissíti azt a PetVetData nevű rendszerben. Bár ez a kötelezettség 2013 óta él, még ma is rengeteg kutya marad jelöletlen. Chip hiányában pedig lehetetlen bizonyítani, kihez tartozik a kóbor kutya.

Ám a jelölés elmaradása magával vonja azt a következményt is, hogy ha valakinek elcsavarog, elveszik vagy ellopják szeretett kedvencét, a megtalálást követően sem fogják tudni azonosítani az állatot. Így a mikrochip mind a kutyát, mind a gazdát védi. Az állatvédelmi törvény részleteiről itt olvashatsz. Ebben a cikkben pedig részletezzük, miként járhatsz el, ha kóbor kutyák járnak be az udvarodba.