Először szült klónozott állat: Mit jelent ez az áttörés a jövőre nézve?

A klónozás nem új keletű jelenség az állatvilágban – ki ne emlékezne a világszenzációként ünnepelt Dolly nevű birkára, az elsőként a klónozott emlősre –, ám az először történt meg, hogy egy klónozott nőstény utódoknak adott életet. Ennek pedig nagy jelentősége lehet a veszélyeztetett fajokat illetően.

Miképp az Index is beszámolt róla, a virginiai Smithsonian Állatkert NZCBI vadvédelmi intézetében élő, Antonia névre keresztelt, klónozott feketelábú görény utódokat hozott a világra. A három kölyök közül egy ugyan elpusztult, de a Red Cloud nevet kapó hím, valamint a Sibert nevű nőstény teljesen egészségesek. Ez pedig bizakodásra ad okot arra, hogy a klónozás komoly természetvédelmi technikává léphet elő.

A feketelábú görény egyike a kihalás szélén álló veszélyeztetett fajoknak. Az Észak-Amerika nyugati prérijein természetesen előforduló ragadozó a 20. századra teljesen eltűnt (fő zsákmányával, a prérikutyával együtt), egyrészt az élőhelyek eltűnése, valamint különféle betegségek következtében. A kihaltnak hitt állatok utolsó példányait Wyomingban találták meg a 80-as években.

A klónozás legnagyobb sikere abban áll, hogy a most született példányok genetikai sokszínűsége háromszorosa a természetesen túlélő fajtársaikénak. Utóbbiak ugyanis mindössze hét feketelábú görény leszármazottai. A genetikai változatosság csökkenése pedig komoly veszélyt jelent a fajra nézve, mert az utódok így egyre kevésbé lesznek ellenállóak a különféle betegségekkel szemben.

A klónozott állatok biztosíthatják a genetikai sokszínűséget

A világon jelenleg három klónozott feketelábú görény él, Antonia, valamint két testvére Elizabeth-Ann és Noreen, akiket egy 1988-ban elpusztult példány, név szerint Willa örökítőanyagából klónoztak. A DNS-t az San Diegó-i Állatkert Frozen Zoo (Fagyott Állatkert) nevű részlege szolgáltatta, ahol veszélyeztetett állatfajok mélyfagyasztott biológiai mintáit gyűjtik. A klónok közül Elizabeth-Ann volt az első, neki azonban fejlődési rendellenességek miatt nem lehettek utódai.
A Willa-ágról született két kölyök nagy előrelépést jelent a faj fennmaradásáért folytatott küzdelemben a már részletezett genetikai sokszínűség okán. Mint a tudósok elmondták, az eredmény 35 év munkáját koronázta meg.

A sikeres tenyésztés, és Antonia kölykeinek sikeres születése mérföldkövet jelent a veszélyeztetett állatfajok megóvásában. A feketelábú görények megmentéséért tett erőfeszítésekhez csatlakozó partnerek munkája modellértékű a világ természetvédelmi programjai számára

– mutatott ár Paul Mariinari, a Smithsonian NZCBI kurátora.

Klónozott kutyák

A klónozás kérdése természetesen a kutyák esetében is felmerült. Az első klónozott eb Snuppy volt, aki fajtáját tekintve afgán agár, és 2005-ben látta meg a napvilágot Dél-Koreában. Snuppy megalkotója Hwang professzor volt, aki egy afgán agár füléből vett sejtből, 123 úgynevezett helyettes anya közreműködésével hozta létre a klónozott kölyköt. Snuppy végül 2015-ben, 10 évesen hunyt el, és életében összesen 10 kölyköt nemzett. A dél-koreai eredményt beárnyékolta, hogy Hwang ezen felbuzdulva elkezdett emberek klónozásával is kísérletezni, amiért 2 év eltiltást kapott.

Érdemes arról az oldalról is megközelíteni a klónozást, hogy vajon tényleg egy az egyben reprodukálható-e az adott egyed. Erre a választ nem más, mint dr. Dinnyés András, a Szegedi Tudományegyetem professzora is megfogalmazta, aki részt vett a már említett Dolly nevű bárány klónozási folyamatában. Mint a kutató rámutat, egy lényegi összetevő, a személyiség ilyen módon nem reprodukálható, így teljes egyezésről sem beszélhetünk. Tehát hiába szeretné mondjuk valaki visszahozni szeretett négylábú társát a jövőben, a genetikai egyezésen túl ez nem lesz lehetséges.