Ezért rágcsálja a kiskutyád a kezedet, és így taníthatod meg, hogy ne tegye

Gyakori panasz a kiskutyagazdik körében, hogy kedvenceik folyamatosan harapdálják a kezüket. Bár ez a viselkedés zavaró, vagy akár kétségbeejtő is lehet, teljesen természetes.

A kölykök ugyanis a szájuk segítségével fedezik fel a világot maguk körül. A harapdálás és a rágcsálás normális kölyökkutya-viselkedés, és általában nem ad okot aggodalomra. Ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy a kiskutya agresszív lenne. Azonban minden kölyökkutyát meg kell tanítani arra, hogy ne harapdáljon embereket, és általában véve legyen kíméletes a szájával. Ezt nevezzük harapáskontrollnak. Máris mutatjuk, hogy mit tegyünk, ha a kiskutya folyton a gazdi kezét rágcsálja.

Ezért rágcsálja folyton a kiskutya a gazdi kezét

Fogzás

A kiskutyák egyik gyakori oka a rágcsálásra a fogzás. Ahogyan a kisgyermekek számára is kellemetlen és fájdalmas lehet a fogzás, úgy a kölyökkutyák is hasonlóan érezhetik magukat ebben az időszakban. Fogzáskor a kiskutyák nyűgösek és ingerlékenyek lehetnek, így legtöbbször csak próbálnak megkönnyebbülést találni a szájukban érzett kellemetlenségre.

A fogváltás akár 6 hónapig is eltarthat, és ebben az időszakban a kölykök különösen sokat harapdálhatnak, és nem feltétlenül csak a gazdi kezét. Hogy segítsd a fogzó kiskutyát, gondoskodj róla, hogy mindig legyen számára elérhető biztonságos rágóka vagy játék, és amikor téged kezd el harapdálni, irányítsd a figyelmét ezekre a tárgyakra.

Játék

A harapdálás, rágcsálás és csipkedés a kutyák, így a kölykök természetes játékviselkedésének része. Bár ez a viselkedés természetes a kiskutyák egymás közötti játékában, kevésbé kellemes, ha ugyanezt teszi a kezeddel. Az egyik legegyszerűbb módszer annak elkerülésére, hogy a kedvenced rászokjon a kezed harapdálására, ha nem használod a kezedet játékszerként, hanem inkább egy játékot adsz neki.

Mi az a harapáskontroll?

A legtöbb kiskutya megtanulja a harapáskontrollt, amikor az anyjuk elégedetlenkedik, ha túl erősen szopnak, vagy amikor az alomtársaik nyüszítenek, és nem akarnak tovább játszani velük, mert túl erősen harapták meg őket. A harapáskontroll azt jelenti, hogy a kiskutya megtanulja, hogy finoman használja a száját a másokkal való érintkezés során. Ez egy nagyon fontos készség a kutyák számára, ugyanakkor vannak anyák, amelyek nem korrigálják a kölykeiket, továbbá az alomtársak nélkül nevelkedett kutyák gyakrabban küzdenek ezzel a problémával.

Így előzheted meg a harapdálást

Ha a kiskutyád játék vagy simogatás közben elkezd harapdálni vagy rágcsálni, adj ki egy nyüszítő hangot, vagy mondj határozottan, de nyugodtan és magas hangon egy „aú!”-t, majd húzd el a kezed a szájából. Ezen a ponton pár másodpercre hagyd abba a játékot, hogy a kölyök összekapcsolja a harapást azzal, hogy a móka megszűnik.

Ha újra játszani szeretnél vele, egy játék segítségével vond be a tevékenységbe, ne a kezeddel. Soha ne kiabálj a kiskutyával, ne üsd meg, ne csapj rá az orrára, és ne büntesd meg a harapás miatt! Ne feledd, hogy ez a viselkedés teljesen természetes számára – csak meg kell tanulnia, mikor és hol megfelelő a harapdálás. Ha „aú!”-t mondasz ilyen helyzetekben, a kiskutyád hamar megérti, hogy a túl erős harapás véget vet a játéknak. A kölykök szeretnek velünk játszani, így gyorsan alkalmazkodni fognak ahhoz, hogy gyengédebben bánjanak velünk.

Ha ez a technika nem működik, néha az is segíthet, ha egyszerűen kimész a szobából, hogy a kutya megértse, a harapdálás következménye a játék és a figyelem elvesztése. Emellett ügyelj arra, hogy a kiskutyád elegendő mozgást és mentális stimulációt kapjon, így nem teng majd benne túl az energia, amit esetenként durvább módokon próbál levezetni.

További tippek, amik segíthetnek a helyzetben

Foglald le a kiskutyát

Ha azt szeretnéd, hogy a kiskutyád kevesebbet harapdálja a kezedet, a ruháidat vagy a cipőidet, gondoskodj róla, hogy mindig legyen elérhető számára rengeteg biztonságos rágóka és játék. Ha a kölyöknek lehetősége van lekötni magát a számára megfelelő tárgyakkal, kevésbé lesz hajlamos a nem kívánt rágcsálásra.

Kérj segítséget!

Ha aggódsz kis kedvenced viselkedése miatt, mindig érdemes kikérni az állatorvosod tanácsát. Emellett jó ötlet lehet egy pozitív megerősítésen alapuló kutyakiképző segítségét is igénybe venni.