A kis pumi, akinek története sosem megy ki a divatból

Apró, fekete, gombszemű és lenyűgözően okos – az emberek pedig évtizedek óta rajonganak érte. Népszerűségének okát kerestük, miközben magunk is beleszerettünk a kis jószágba.

Ha az eddigi sorokból még nem jöttél rá, akkor eláruljuk: Bogáncsról, Fekete István fantasztikus regénykarakteréről van szó. A kis pumi évtizedek – egészen pontosan 1957 óta – ejti rabul az olvasókat, legyen szó gyerekekről vagy felnőttekről. Ezúttal az utóbbi szemszög, és némi szakmai elemzés következik, ugyanis jómagam most olvastam először a könyvet.

Rengeteg tapasztalat, remek megfigyelőkészség

Fekete munkássága nem ismeretlen a számomra, több regényét is a kedvenc olvasmányaim közé sorolom, így nem lepett meg az a hatalmas ismeretanyag, nagy tudás és pontos természet-, illetve karakterábrázolás, ami a Bogáncsot jellemezte. Az író egyaránt jól ismeri az emberek, az állatok és a minket körülvevő világ legapróbb jellegzetességeit. Ahogy tökéletesen ábrázolja az öreg juhász, Galamb Máté nyugodt, csendes bölcsességét, úgy ad pontos, szívszorító képet a gyermekét gyászoló bohócról, Dodóról, vagy épp az idős, szakmáját már felhagyó koros asztalosról, Gáspár bácsiról. Akik többedmagukkal valamennyien a kis pumi gazdái voltak hosszabb-rövidebb ideig.

A történet váza ugyanis Bogáncs egy véletlen baleset folytán bekövetkező vándorlása a nyáj mellől a cirkuszon át az erdőn-mezőn keresztül a faluig, majd a városi kitérő után bezárva a kört, azaz a nagy utat.

Mindeközben pedig pontos jellemrajzot kapunk nemcsak valamennyi szereplőről, de a pumik kiválóságáról is. A magyar fajtának mintegy örök dicshimnuszaként. Vegyük sorra, mit tudhatunk meg róla!

Az ösztönök

Bogáncs útját születése pillanatától követhetjük nyomon. Ami roppant lényeges vele kapcsolatban, hogy valamennyi felmenője terelőkutya volt, ahogy arra a fajta teremtetett. Ez pedig ösztönösen megmutatkozik a kölyök viselkedésében, aki az első eszmélésétől fogva tudja, mit kell tennie a nyájjal. A zsigereiben van. Ezzel pedig Fekete egy cseppet sem túloz! Ehhez pedig az ösztönök mellet kiváló ész is szükségeltetik, ami szintén a pumik sajátja.

Hűség

Bár Bogáncs rengeteg kalandon megy keresztül, és többnyire igen jó sora van, mégis hazavágyik. Érzi, hogy a helye a számadó és legfőképp a nyáj mellett van. Ugyanígy az író rámutat egy szintén nagyértékű tulajdonságára, miszerint a pumi roppant hűséges, és csak a gazdájának engedelmeskedik. Az, hogy az ételhez sem nyúl addig, míg meg nem adják rá az engedélyt, egy alkalommal a mérgezett ételtől, egyszersmind a haláltól is megmenti.

Bátorság

Ahogy megvédi a nyájat, Bogáncs úgy áll ki a gazda mellet is, és még attól sem riad vissza, hogy a betörőknek rontson. Életmentő hőstettével pedig a rendőrség figyelmét is felkelti, ami megnyitja a lehetőséget a szolgálati kutyalét felé. Ám Bogáncs marad eredeti mesterségénél.

Eszesség

Életútjának egyik megállója egy cirkuszi társulat színes világa, ahol hamar felfedezik, micsoda ész és gyors tanulási készség szorult az ifjú ebbe.

A korabeli nevelési elvek

Érdemes kitérni arra, milyen tanítási módszereket vetnek be Bogáncs nevelése alatt. Az öreg Galamb Máté okosan, higgadtan és türelmesen hagyja megmutatkozni a kiskutya jellemét. Ám amikor úgy látja, tévútra lépett, akkor előkerül a vessző, így verve vésve a pumi fejébe, mit tilos. Ugyanez tapasztalható a cirkuszi állatok idomításakor, ahol a kis majom is megkapja a magáét, ha nem fogad szót.

Kutya-ember kapcsolat

Az erőszakos módszerek ellenére az egyértelmű, hogy Bogáncs valamennyi gazdájának roppant fontos (mondhatni a „szíve csücske”). Szeretik és ragaszkodnak hozzá, becsülik a munkáját és a társaságát. Ám míg a számadó távolságtartóbb, megfontoltabb érzelmekkel viseltetik a kis pumi iránt, a cirkuszbéli bohóc vigasztaló társat talál benne. Ebből következik, hogy dédelgeti és kényezteti, ahogyan csak teheti. Ez a kétféle magatartás ma is megfigyelhető a kutyatartók körében.

Emellett az író hangsúlyozza, mennyire fontos a kutya bizalmának megtartása, amihez elengedhetetlen a következetes nevelés. Ez valóban alapvető fontosságú a jó kapcsolat szempontjából.

Biléta

Hogy ne higgyék kóbornak Bogáncsot, még nyakörvet és bilétát is kap. Ennek fontosságáról mi is írtunk már: ha kedvenced nyakában ott lóg a kis medál, rajta a te neved és elérhetőséged, az hatalmas segítség, ha nyoma vesszen. (Az állat nevét nem ajánlott ráírni, mert annak ismeretében könnyebben elcsalhatóvá válik.)

Ugyanakkor ma már a folyamatosan frissen tartott adatokkal ellátott mikrochip az, ami garantálja a kutyák beazonosítását.

Állatok összeszoktatása

A cirkuszbéli időszakban Fekete tökéletesen bemutatja, miként lehet összeszoktatni két állatot. Jelen esetben Bogáncsot és a Pipincs nevű majmot. Pont úgy történik minden, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Kezdetben csak messzebbről, ketrecen át, majd egyre közelebbről ismerkednek a jószágok. Majd amikor már szemmel láthatóan nincs köztük semmiféle feszültség, testközelből is feltérképezhetik egymást. Ez a módszer remekül beválik kutya-macska, illetve egyéb kisállatok között is. ITT írtunk róla bővebben.

Bolhák

Ha pedig a testközeli ismerkedésről van szó, bizony a barátság egyik pillére a kutyán tanyázó nagyszámú bolha, valamint azok eltávolítása a kurkászó kis majomnak hála. Szerencsére ma már remekül védekezhetsz az élősködők ellen, ami nemcsak a kellemetlenségektől, de számos betegségtől is megóvja kedvencedet!

Fontos ismeretek

Mivel alapvetően ifjúsági regényről van szó, Fekete sok-sok ismeretanyagot sűrített a pár száz oldalba. A gyerekek megtudhatják például azt is, hogy a kutyák a nyelvükkel, pontosabban lihegés útján „izzadnak”. Vagy hogy szoktak füvet enni (bár azon a mai napig vitatkoznak, miért. EBBEN a cikkben meglepő állítást közöltünk a jelenséget illetően.) Ahogy azt is, hogy négylábú társaink is képesek álmodni, ahogy az öröm és a szomorúság érzésére is. A hiány pedig őket is ugyanúgy mardossa, mint minket, embereket. Gyönyörű, ma is helytálló meglátások, amik segítenek abban, hogy a kicsik mihamarabb tudatos, értő gazdává váljanak.

Bár a fentiekben sok mindent elárultam a regény cselekményét illetően, de ezek csak felvillanások: maga a történet sokkal mélyebb, egyszersmind izgalmasabb, ami garantálja, hogy az ember csak nehezen tegye le a könyvet a kezéből. Az olvasás után pedig garantáltan más szemmel és nagyobb büszkeséggel fogsz nézni a pumikra. Ami ki is jár ennek a remek magyar kutyafajtának!