Utoljára rendezhették meg idén Kína hírhedt kutyahús fesztiválját: egyre többen tiltakoznak ellene

Kína sokak által ellenzett kutyahús-fesztiválját lehet, hogy idén tartották meg utoljára, az állatbarátok nagy örömére. A sorozatos tiltakozások meghozhatják a várt eredményt.

Az első yulini kutyahús fesztivált 2009-ben rendezték meg Kínában, ezután minden évben elérkezett az ünneplés ideje. A tíz napos rendezvényt ebben az évben június 22-én tartották meg a nyári napforduló ünnepére, de remélhetőleg utoljára. A kormány egészségügyi és állatjóléti okokra hivatkozva hamarosan korlátozza a vadon élő állatokkal való kereskedelmet és a kutyahús fogyasztását is betiltaná – az állatvédők legnagyobb örömére. Habár ezen a fesztiválon eleinte nagyjából 10.000 négylábút öltek meg (mára már egyesek szerint csak ezret), nem szabad elfelejteni, hogy az országban egész évben 10 millió eb hal meg a kutyahús kereskedelem miatt.

A kutyahúsevés története

Kínában, Koreában és Vietnámban egészen az ókorig nyúlik vissza a kutyahús fogyasztásának hagyománya. A helyiek úgy hiszik, egy eb húsának elfogyasztása növeli az energiát és nyáron szerencsét is hoz. Egyesek szerint a férfi potenciának is jót tehet. Sokan úgy tartják, a csau csauk eredetileg húsukért voltak kedveltek a kínai nép körében.

Számos más országban is előfordul – sokszor illegálisan-, hogy kutyahúst fogyasztanak az emberek. Közéjük tartozik Oroszország, Taiwan, Thaiföld, Nigéria és még Svédország is. Annak ellenére, hogy a kutyahús nem széles körben elterjedt étel, Ázsiában évente körülbelül 13-16 millió ebet ölnek meg azért, hogy aztán elfogyasszák őket. Koreában a nureongi kutyafajtát csupán azért tenyésztik, hogy megegyék, házi kedvencként nem tartják.

Egészségügyi szempontok

A koronavírus egyetlen pozitív hatása az volt, hogy a kutyákat a kínai mezőgazdasági minisztérium kiléptette a haszonállati státuszból, és már házi kedvenceknek minősülnek. Az első elmélet szerint a vírus denevérektől származott, később azt állították a kutatók, hogy tobzoskáktól. Mindkét állat megtalálható a kínai piacokon, az emberek gyakran megeszik őket is. Az is bizonyos, hogy ugyanígy kutyák is átadhatják a zoonózisos betegségeket, ha valaki elfogyasztja őket. Mindezek hatására terjednek különböző járványok, amivel a bolygó teljes lakosságát veszélybe sodorják azok, akik táplálékként tekintenek szinte mindenre, ami él és mozog.

Nem beszélve a hatalmas tömegről, ami az ilyen piacokon kialakul. Habár a kutyahús fesztivál egyre népszerűtlenebb és évről évre kevesebben látogatják, így is sokan részt vesznek rajta. Ilyen tömegben a vírus átadása igen könnyen megtörténhet. Az ilyen eseményeken a higiénia pedig szinte egyenlő a nullával, nem beszélve a telepekről, ahonnan ezek az állatok származnak.

Hogyan kerülnek a tányérra?

Bár sokan állítják, hogy az emberi fogyasztásra szánt kutyákat farmokon tenyésztik, mégis gyakran előfordul, hogy házi kedvencként tartott ebeket nemes egyszerűséggel ellopnak, és ők végzik a tányéron. Ezért látható néha, hogy a piacon árult kutyák nyakörvet viselnek. Az ilyen szerencsétlen állatok csak nagyon ritka esetekben találnak vissza gazdáikhoz.

A farmokon élő kutyák helyzete sem jobb. Az ilyen helyeken szörnyű állapotok uralkodnak, állatokhoz a legkevésbé sem méltó az ebek elhelyezése. Apró, rozsdás ketrecekben zsúfolják össze őket, maguk alá piszkítanak, a szabadságról és a felelős állattartásról pedig még hírből sem hallottak. Sok esetben kíméletlenül megcsonkolják őket, és ha nem találják megfelelőnek emberi fogyasztásra, egyszerűen csak a szemétbe hajítják a még élő és szenvedő ebeket. Az is gyakran fordul elő, hogy a kutyákat felkötik és verik azért, hogy húsuk lágyabb legyen. Akik túlélik a fesztiválokra vezető, olykor napokig tartó utat, és nem száradnak ki, halnak meg betegségben, azok nagy valószínűséggel a tányéron végzik.

Egy Chi Chi nevű kutya nagy nyilvánosságot kapott, amikor az állatvédők sikerrel mentették ki egy koreai farmról. Mancsai olyan szorosan voltak összekötözve, hogy húsa rohadni kezdett és ezáltal el is fertőződött. Emellett folyamatosan bántalmazták, de mivel már fogyasztásra alkalmatlanná vált, a szemétre dobták. Megmentői még épp időben érkeztek, Chi Chiből pedig nem sokkal később híres segítőkutya vált Amerikában. 2019-ben pusztult el.

Tiltakozók

Világszerte rengetegen tiltakoznak a kutyahús fesztiválok ellen. Ugyan a hírhedt yulini rendezvény csupán a jéghegy csúcsa, úgy tűnik lassan, de biztosan elérhető a változás. Állatvédő szervezetek igyekeznek minél több kutyát kimenteni a horror tanyákról és fesztiválokról. Az eladóknak, farmereknek viszont a megélhetése függ a kutyahústól. Nekik a dél-koreai kormány felajánlotta, hogy kivásárolja az ebeket, és különböző programokkal segítenek nekik új bevételi forráshoz jutni. Nem is feltétlen éri meg már nekik sem kutyát tartani, ugyanis az üzletág hanyatlik.

Az sem ritka, hogy magánemberek kezdenek akciókba, és saját költségükön mentik ki a szerencsétlen kutyákat. Dolguk igen nehéz, mert a szaporítók igencsak kihasználják őket, és olykor akár ezer dollárt is elkérnek egy-egy állatért, amiből további hasznot húznak.

Fontos lenne azt is elérni, hogy a fogyasztásra szánt kutyákat legalább emberibb körülmények között tartsák, és humánusabb módszerekkel öljék meg őket. Ahhoz is különös gusztus kell, hogy valaki ilyen horrorisztikus körülmények között tartott állatot jóízűen elfogyasszon. Természetesen a legjobb megoldás az lenne, ha teljesen betiltanák ezeket az üzemeket a világ minden szegletében.

A fiatal kínai generáció nagy része ellenzi a kutyahús fogyasztást. Emellett számos híresség is kinyilvánította véleményét az üggyel kapcsolatban, és adományoztak az állatvédő szervezeteknek, akik próbálnak változtatni a borzalmas helyzeten.

Új törvények

2018-ban az állatvédők elérték, hogy bezárjanak hat kutyahús farmot Dél-Koreában. Egy 2017-es felmérés szerint az ottani lakosság 70%-a nem fogyaszt ebeket, jellemzően csak az idősebb generáció tartja magát a hagyományokhoz.

Sencsen volt az első kínai település, ahol betiltották a kutyahús fogyasztását. Nem sokkal később Csuhaj városa is csatlakozott ehhez. Reméljük, a közeljövőben többen is követik példájukat.

Habár egyre több helyen tiltják be a kutyahús üzemeket, és azok termékeinek fogyasztását, a rendszer könnyen kijátszható. A hatóságok kenőpénzzel könnyen lekenyerezhetők, és illegálisan továbbra is számos telep működik. Amíg nem hoznak szigorúbb állatvédelmi törvényeket, a helyzet nem fog jelentősen javulni. Ha a hatóságok sem tartják magukat a rendeletekhez, a kutyahús fogyasztás ugyanannyira jelen lesz ezekben az országokban, csupán nem ennyire nyilvánosan és egyértelműen.

(Képek: Getty Images Hungary)