Soha nem lesz szalonkutya: ezért ne vigyél kaukázusi juhászt Dániába

Kit tanácsol el a tenyésztő ettől a fajtától? Miért ne vigyél kaukázusi juhászt Dániába? Oláh Gábor tenyésztővel, a Karakán Klub elnökével beszélgettünk.

Legutóbbi beszélgetésünk során ön úgy fogalmazott, hogy a kaukázusi juhászkutya valójában nagyon keveseknek való. Kik azok, akiket határozottan eltanácsolna ettől a fajtától?

O. G.: Azt, aki csak cukiskodni szeretne egy kutyával, és azt is, aki gyengekezű. Ennél a kutyánál már kis korban meg kell mutatni, hogy ki a főnök a háznál, és ezt folyamatosan érzékeltetni kell velük. Az is igencsak fontos, hogy ezt a fajtát senki, még véletlenül se, vegye dísznek a kertbe.

A kaukázusi egy ösztönösen kiváló területőrző kutya, ezt kellene kihasználni a mindennapokban.

Annak a rétegnek sem javasolnám, akinek örömöt okoz az, hogy a 6 hónapos kutyájuk mindenkit meg akar enni, és ennek érdekében a kerítést botokkal püfölteti az ismerőseivel, mert hogy ez milyen jó… Sajnos nagyon sok olyan videó látható a neten, amin a kerítés másik oldalán tombolnak a kaukázusiak, hörögnek, és fröcsög a nyáluk, aztán amikor kiviszik őket az utcára, látszik rajtuk, hogy fogalmuk sincs, mit csináljanak, mire figyeljenek, zajérzékenyek, hiszen életükben nem jártak még egy zárt téren kívül. Ezek a kutyák olyan embereknek valók, akik tudnak „kutyául” gondolkodni és kiegyensúlyozottak.

A kaukázusi juhász egy hatalmas termetű és nem egyszerű kutya. Napjainkban kinek és milyen célra javasolható ez a fajta?

O. G.: Sajnos ez a kor nem kedvez a fajtának, a populáción határozottan látszik, hogy egyre szűkül a létszámuk, egyébként már az orosz területeken is. Alapvetően a lakótelepi, nagyvárosi környezet teljesen életidegen számukra. Ideálisnak egy jó nagy tanya vagy udvar tekinthető, ahol van területe, és van dolga. Érdekes módon a fajta időigényességével kapcsolatban azt tudom mondani, hogy az nem vészes. Ha például az aktív munka- és szolgálati kutyákra gondolunk, ők sokkal foglalkozásigényesebbek. A kaukázusi ilyen tekintetben igénytelenebb, és itt nem pejoratív értelemben használom az igénytelen szót. Ettől függetlenül nagyon fontolja meg, aki kaukázusin gondolkodik, hogy tényleg erre a fajtára van-e szüksége, mert tény és való, hogy a mozgásterük nagyon beszűkült ebben a korban. Olyan korban élünk, amikor meg vagyunk lepődve, ha egy kutya ugat, meg úristen, ha még harap is, hát az meg hogy lehet. A kaukázusi pedig ilyen, és soha nem lesz belőle szalonkutya; ez bennük van. Bármikor, bármilyen kaukázusi az idegennel szemben akár jel nélkül is felléphet agresszíven, ha úgy érzi, az idegen átlépett bizonyos határokat. Ilyenek. Ráadásul későn érő fajta, a teljes érésére pedig az embereknek már nincs ideje és türelme manapság.

A fajta élettere nagyon beszűkült /

A kaukázusi juhászokra is vonatkozik a közelmúltban Dániában bevezetett nagy testű keleti pásztorkutyafajták tiltása?

O. G.: Igen, rájuk is. Ez konkrétan azt jelenti, hogy Dániában nem lehet ezt a fajtát tenyészteni, de még tartani sem, sőt, altatási kötelezettség van érvényben. Éppen a közelmúltban hallottam egy történetet egy magyar párról, akik Dániába költöztek. Két kaukázusi juhászuk volt, és a férj az egyikkel előrement. Amikor a feleség követte volna a másik kutyával és a többi állattal, akkor találkozott egy videós bemutatóval, ott hallotta először azt a tényt, hogy ebben az országban ezt a fajtát tilos tartani.

Úgyhogy a már kikerült kutyát úgy kellett tulajdonképpen »visszacsempészni« Magyarországra, hiszen valahogy bejutott Dániába, de ha valaki kiszúrta volna ott, és bejelenti, akkor akár altatás is lehetett volna a vége.

Összefoglalva, ahol még lehet őket tartani, egyre kisebb a populáció, Nyugat-Európában pedig egyre több helyen kerülnek tiltólistára. Ráadásul a kaukázusiakat kedvelő és tenyésztő társadalom most szembesül a fül- és farokvágás tilalmával is. Jövő évtől már nálunk sem lehet törzskönyvezni azt a kaukázusi juhászt, aminek vágott füle van.

Nem sokkal ezelőtt kaptak az állatorvosok egy olyan állásfoglalást, hogy semmilyen fajtából nem kerülhet kereskedelmi forgalomba Magyarországról vágott fülű kutya; ebből sem.

Ez is egy jelentős változás, annak ellenére, hogy a fajtaadó országban, Oroszországban ez még nem tiltott tevékenység, illetve küllem. Sajnos én látom, hogy lesz néhány tenyésztő, aki emiatt abba fogja hagyni a tevékenységét, ami sajnálatos, és további létszámszűkülést eredményez majd. Másokhoz hasonlóan sokáig én is azt gondoltam, hogy e fajta esetében a vágatlan fület nem lehet majd megszokni. Aztán rájöttem, hogy dehogynem: ha szereted ezt a fajtát, ez is megszokható.

Az interjú első része itt olvasható, amelyben Oláh Gábor részletezi, mire kell kiemelten ügyelni a kaukázusi kölykök nevelése során.