Kántor, a legeredményesebb magyar nyomozókutya, 59 éve távozott

Talán csak az egészen fiatalok nem hallottak még Kántorról, a német juhászról, aki nyomozókutyaként szolgált a magyar rendőrségnél. Az idősebb generációk könnyen fel tudják idézni emlékét, nem utolsó sorban, vagy inkább elsősorban, az 1970-es évek 5 részes csúcs televíziós sorozatából, amelyikben Kántor leszármazottai játszották a főszerepet és mellettük számos akkori sztár színész, pl Madaras József, Szilágyi Tibor, vagy Cserhalmi György vállalt szerepet. No de ki volt Kántor valójában és miért vált ennyire híressé, hiszen halála óta kis híján 6 évtized telt el? Kántor, a németjuhász történetét járjuk körül röviden.

Alig 6 évvel a második világháborút követően Tóth Tibor járőr vasúti őrszemként teljesített szolgálatot Szombathelyen a magyar rendőrség állományában. Tóth Tibor egyszerű ember volt a kortásai és későbbi visszaemlékezései szerint egy igazi szenvedélye létezett, az pedig nem volt más, mint rajongás a kutyákért. Ugyan az 1950-es évek rendőrsége már kommunista kontroll alá került, de 1951 végén meglepő újdonságként az akkori rendőri vezetés úgy döntött, hogy szovjet mintára megszervezik a nyomozó és rendőrkutyák hivatalos, állami képzését. Ezt hallván, Tóth Tibor természetesen azonnal az áthelyezését kérelmezte, aminek következtében 1953-ban elvégezte a nyomozókutya vezetői tanfolyamot. Ezt követően kellett választania a központi telepen található fiatal németjuhászok közül és ő, egy hat hónapos ordas németjuhász kant választott, akit Kántornak neveztek el.

Azt gondolhatnánk, hogy ezzel lezárult a történet, Tóth Tibor és kutyája, hasonlóan sok más átlagos pároshoz a bűnt és a bűn elkövetőket üldözte, ez azonban nem így történt. Tóth Tibor mellett Kántor egy olyan sikeres kutya karriert futott be, ami nem csak kutya, de emberi mércével mérve is egészen elképesztő és bámulatos. De mi volt ez a siker és hogyan vált Kántor, igazi regényhőssé és mozisztárrá is, ami fél évszázaddal később is ennyi ember érdeklődését kelti fel?

Kántor igazi őstehetség volt, mint nyomozókutya

A páratlan siker első oka kétségtelenül Kántor őstehetsége és azóta is páratlan teljesítménye volt. A kutya és gazdája közös munkájuk, tehát Kántor élete során több, mint 500 alkalommal vett részt éles bevetéseken és a rendőrségi nyilvántartások szerint 279 esetben járt sikerrel. Gazdájával tíz év alatt 78.000 – nem elírás – valóban 78 EZER kilométert tettek meg együtt tolvajokat, bűnelkövetőket és illegális határátlépőket üldözve, nem mellesleg, mindezek mellett, szinte levezetésként, 3 alkalommal megnyerték az országos nyomozókutya versenyt. Ez a szám akkor és azóta is elképesztő, szinte egyedülálló teljesítménynek számít.

Forradalmi eljárás a bűnüldözésben

Az örök kutyadicsőség második oka egy különleges, akkoriban forradalminak számító azonosítási eljárás kidolgozása és meghonosítása volt, amit Tóth Tibor Kántor segítségével kísérletezett ki és ültetett át a gyakorlatba. Akkoriban, korszerű eszközök híján, a gyanúsítottak azonosítása jelentette nem csak a magyar, de a korabeli rendőrségek mindegyikének fő problémáját. Először a németek kísérleteztek szag azonosítással kutyák bevonásával, e kísérletek azonban nem voltak sikeresek. Érdekesség, hogy ennek ellenére az akkori keleti, szocialista tömb titkosszolgálatai komoly erőfeszítéseket tettek a német kísérletek részleteinek megszerzésére, szintén sikertelenül. Végül 3 év alatt Tóth Tibor fejlesztette tökélyre Kántor kutyája bevonásával azt a szag azonosítási módszert, amit a világon először lehetett valóban sikeresen használni egy bizonyítási eljárásban. Nem véletlen, hogy szinte minden európai rendőrség ezt a megoldást választotta a későbbi évtizedekben.
Arra vonatkozóan, hogy hogyan is történt egy ilyen szag azonosítás, szinte dokumentarista szintű ábrázolás látható a Kántor című TV sorozat 2., „A postarablás” című részében.

11 év aktív munka után sajnos Kántor élete 1964 júniusában tragikus véget ért, arra vonatkozóan azonban, hogy mi történt pontosan, mind a mai napig nem rendelkezünk pontos információkkal. E cikk szerzője a közelmúltban a dunakeszi rendőrkutya képző intézmény (ROKK) vezetőjét kérdezte erről konkrétan, aki nem kívánt minderről nyilatkozni. A Magyar Rendőrség akkora becsben tartotta a kutyát, hogy preparált testét a Budapest rendőrmúzeumban helyezték el, amit egyébként mind a mai napig meg lehet tekinteni.

Megörökítették a történetét

Ezzel tulajdonképpen le is zárhatnánk a történetet, ha Kántor legendája nem folytatódott volna. Történt ugyanis, hogy 1969-ben, Kántor halálának 5. évfordulóján Szamosi Rudolf író találkozott Tóth Tiborral és teljesen a történtek hatása alá került. Olyannyira, hogy elhatározta, megírja a hős kutya és gazdája történetét. Az 1970-ben megjelent Kántor nyomoz című kötet, amit majdan még egy könyv követett, nem várt magyar és nem mellesleg világsiker lett, csak Magyarországon 1 millió példány fogyott el belőle, de lefordították angol, orosz, cseh, német, kazah, bolgár és szlovák nyelvekre is. 1975-ben pedig az akkori királyi televízió egy 5 részes sorozatot forgatott és adott le adásban a kötetből, ami magyarok millióit ültette le esténként a televízió képernyői elé. Számos akkori sztárszínész mellett a főszerepet Kántor egyik almából származó fia, Tuskó játszotta, aki szintén kiváló nyomozókutya volt, habár képességei tekintetében nem léphetett apja örökébe.

Ez a korai televíziós sorozat előre jelezte a trendeket és a kutyás sorozatok későbbi sikerét és a harmadik oka volt annak, hogy Kántorra azóta is emlékszik az ilyen ügyekben egyébként rendkívül rövid memóriájú emberi emlékezet. A nagy sikerű sorozatot televíziók már nem játsszák, de mind az 5 rész könnyedén megtalálható és megtekinthető videó megosztó oldalakon. Mindenkinek őszintén ajánljuk, aki szeretne egyenes hátú, jól dolgozó 70-es évekre jellemző németjuhászokat látni, de azoknak is, akik egy bepillantás erejéig kíváncsiak a 70-es évek szocialista Magyarországának világára, ahol tízesével röpködnek a kisfröccsök, ahol a rendőrségi Ladák és Volgák repesztenek a rablók után és a hol a rendőrök még igazi „régivágású fakabátok”.

Pótolhatatlan barát volt

És mi történt Tóth Tiborral, Kántor gazdájával, akit Szamosi Rudolf Csupatinak nevezett el? Tóth Tibor Kántor utódaival szolgált tovább nyomozókutya vezetőként, de soha nem volt igazán képes kiheverni első kutyája, Kántor elvesztését. Tóth Tibor, azaz Csupati, Kántor halála után tíz évvel, 1974-ben vonult nyugdíjba, egészségét megviselték a kíméletlen hajszák és első kutyájának elvesztése is. Ezt követően Szombathelyen élt, de nyaranként visszavonult Körmend melletti tanyájára, amit nemes egyszerűséggel Kántor és Csupati tanyának hívott. 2011-ben hunyt el, 82 évesen. Mindannyian tudjuk milyenek az emberi pletykák, környezetében az a hír járta, hogy más ember az anyját nem siratta annyira, mint Tóth Tibor azt a bizonyos kutyát, Kántort.