Ideiglenes befogadóként egyszerre két kutya életét mented meg: elmondjuk, hogyan

Egy gyakorlott befogadó meséli el, hogy mit jelent, mivel jár az, ha valaki ideiglenesen gondoz egy menhelyi kutyust.

Misura – a hős füzesabonyi anyakutya – története kapcsán megkerestem ideiglenes befogadóját, Esztert. Rengeteg mindent megtudtam tőle arról, hogyan is működik a rendszer, és mi motiválja abban, hogy így segítsen a négylábúakon.

Hasonló felelősségekkel és feladatokkal jár, mint gazdának lenni

Ideiglenes befogadónak lenni hasonló felelősségekkel és feladatokkal jár, mint az örökbefogadás. A legfontosabb különbség ennek az időbeli vonzata, hiszen ez addig tart, amíg meg nem érkezik az örökbe fogadó gazdi. Egyébként ugyanúgy funkcionál az ember, mintha a saját kutyája lenne. „Ahány ház, annyi szokás. Ugyanúgy, mint az örökbefogadásnál, az ideiglenes befogadásnál mások a feltételek. Nehezen találsz két olyan szervezetet, akik ténylegesen ugyanúgy gondolkodnak mindenben. A szervezet több információt kér a jelentkezőktől, és mindenképpen szükséges a bizalomszavazás is, hiszen a szervezet vagy alapítvány az általa gondozott kutyát helyezi ki” – mesél Eszter az ideiglenes befogadásról.

Fontos és szükséges az idő

Ahogy az örökbefogadás esetén, az ideiglenességnél is fontos, hogy a megfelelő emberhez a megfelelő kutya kerüljön. Kell, hogy legyen a kutyára idő. Felnőtt kutya esetén az ideiglenes befogadó napirendjét úgy kell igazítania, hogy a kennelből lakásba került kutyát többször ki tudja vinni. Előfordulhat az is, hogy még nem szobatiszta a négylábú, vagy szeparál, esetleg rombol. Idő kell, amíg megtanulja, elfogadja az új környezetet. Ezekre mind lelkileg, mind fizikailag fel kell készülni lakás és ház esetén is. Az ideiglenes befogadó feladata az is, hogy szükség esetén állatorvoshoz vigye az kutyát, és a felmerülő problémákról a szervezetet értesítse. A tájékoztatás amúgy is alapvető a szervezet felé, hiszen az új információkkal, az ideiglenes befogadó által készített fotókkal nő a kihelyezett kutyus gazdisodási esélye. Az ideiglenes befogadás leginkább időbe és energiába kerül az ideiglenes részéről. Az egyesület az állatorvost és igény esetén a táplálékot is fedezi.

„A kölyökkutyázás, a kölyök ideiglenesezése picit más; különösen egész almok esetében, ha az utcáról érkeznek. Azok az almok, akik kintről érkeznek, általában nagyon rossz állapotban vannak. Leharcolt, bőrbeteg, éhezett, »molyrágta« kiskutyák, valószínűleg millió parazitával fertőzve. Fontos őket karanténba helyezni, ahol megtörténik a fürdetés, féreghajtás, a bolha- és kullancsmentesítés, hogy ne fertőzzenek össze mindent. Egy jó hétig úgy kell őket tárolni, hogy bármi kijön belőlük, az ott is maradjon. Egy elkülöníthető hely, ami könnyen takarítható. Egy panellakásban ezt megoldani problémásabb” – sorolja Eszter a különbségeket. Eszter már rutinos ideiglenes befogadó, azonban a fentiektől nem kell tartani, mert az Eszkuláptól oltott, parazitamentes, ivartalanított kutyák kerülnek ki ideiglenes befogadókhoz.

Fiatalkorában is minden állatot hazavitt

Eszter már gyerekkorában is minden állatot hazavitt, az ideiglenes befogadást már középiskolás korában kezdte. Akkor még nem volt ennyire tudatos, mint most. Az Eszkuláp Egyesületnél a kezdetektől ideiglenes befogadó, az első kutyája is eszkulápos kutya volt, Bellike, az idős amstaff, akit az Illatos úti ebtelepről hozott el. „Azt hiszem nagyon szeretek gondoskodni ágrólszakadt lényekről. Leginkább kölykökről, és idős vagy sérült kutyákról. Ezt a gondoskodást én szívesen élem meg. Erőt ad, ahogy hétről hétre alakulnak, formálódnak. Nagyon szeretem a fotókat, amiket a gazdik küldenek. Minden kutyánál emlékszem, hogy honnan érkezett, milyen állapotban volt, és jó látni, ahogy már ott fekszenek a kanapén. Felemelő érzés, hogy ehhez hozzá tudtam járulni” – összegzi az pozitív élményeket a befogadó.

A kutyák történetei sokszor hasonlóak. „Most egy olyan kiskutya története jut eszembe, aki egy szalmabálában kucorgott a tél közepén. Pár hónapos kutyus volt, bőrbetegen, koszosan, büdösen. Napi szinten kellett fürdetnem, és úgy, hogy még nekem is extrém volt, pedig az én orrom már hozzászokott az ilyenfajta szagokhoz” – emlékszik vissza Eszter Mulatka nála töltött első időszakára. 2022 karácsonyát töltötte a kiskutya Eszternél. „Többen küldtek neki karácsonyra ajándékot, nagyon megható volt.” Aztán érkezett hozzá egy látogató, egy lány, aki végül a gazdija is lett. Ma pedig gyönyörű és boldog kutya.

Két életet menthetsz meg

Az Eszkuláp Egyesületnél is nagyon sok kutya él kinti kennelben, akik nagyon boldogok lennének, ha meleg helyen lakhatnának ideiglenes befogadónál. Nagyon fontos dolog, hogy ha valaki ideiglenes befogadó lesz, egyszerre két kutya életét teszi jobbá. Egyfelől annak az állatnak az életét, akinek megnöveli az esélyét azzal, hogy megtanulja a lakásban élés szabályait, a pórázon sétálást, és közben szocializálódik is. Ennek a kutyának a helyére a kennelbe kerülhet egy másik a gyepmesteri telepről, az utcáról vagy a szegregátumból. „Szuperjó az ideiglenesség olyan embereknek is, akik bár szeretnének kutyát, de még vagy nem érzik magukat teljesen felkészültnek erre, vagy valamiért tizenöt évre nem tudnak/szeretnének elköteleződni. Ám ennek ellenére megvan bennük az a szándék, hogy kutyázzanak, hogy valami jót tegyenek. Azonban nagyon fontos azt szem előtt tartani, hogy az ideiglenesség nem egy hétig tart, hanem a gazdásodásig” – hívja fel a figyelmet Eszter zárásként a felelősségvállalásra.