Idegen kutyák járnak be az udvarodba? Jogászt kérdeztünk, mit tehetsz ellene
2022. október 27 - Képek: Getty Images Hungary
2022. október 27 - Képek: Getty Images Hungary
Vidéken és kertes házas övezetben gyakori probléma, hogy a helyi „szökős” kutyák más portáján kötnek ki, feltúrva az udvart, rosszabb esetben kárt is okozva. Sokan nem tudják, mit tehetnek ilyen esetben, ezért dr. Kajó Cecília jogászt kérdeztük a témában.
Rengeteg konfliktus forrásai a szabadon kószáló, más kertjébe bejáró kutyák. Pláne sok eb indul felfedező útra a tüzelés időszakában. Ilyenkor a bosszús tulajdonos gyakran megpróbálja elkergetni a hívatlan vendéget, ám van, hogy az visszajár. Az is előfordul, hogy a betolakodó mérete vagy fellépése félelmet kelt a házbeliekben, és inkább megvárják, míg magától távozik tőlük. Mivel egyik eset sem szerencsés, dr. Kajó Cecília állatvédelmi jogászt kérdeztük arról, mit lehet ilyen esetekben tenni.
Nálunk, faluhelyen azt szokás mondani, „emberek vagyunk”, így először beszéljünk a jószág gazdájával, és kérjük meg, hogy a jövőben figyeljen a szökevényre. (Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha tudjuk, kihez tartozik az eb.)
A legjobb esetben ilyenkor az illető elnézést kér, majd felderíti, hol lép meg a zsivány négylábú, és orvosolja a problémát. Vannak azonban olyan nemtörődöm állattartók, akik csak legyintenek erre, mondván, nincs mit tenni, az ő kutyája „ilyen”, vagy kerek perec megmondják, hogy nem érdekli őket a dolog. Ebben az esetben hivatalos lépéseket tehetsz, hogy megszüntesd a telkedre való bejárást.
Dr. Kajó Cecília felhívta a figyelmet arra, hogy az állatvédelmi törvény kimondja, az állattartó köteles megakadályozni a tulajdonában levő állat (nem csak a kutya!) szökését, emellett meg kell teremtenie számára a biztonságos tartási módot. Ebbe a kutya kijárása nyilvánvalóan nem fér bele, így a gazda megszegi az említett törvényt.
Ennek következménye, az eljárási jog fokozatossága mentén lehet figyelmeztetés, kötelezettség előírása (például meghatározott ideig meg kell javítania a hibás kerítést, vagy ha nincs, akkor kerítse be a területét), és ha az eset többször megismétlődik, úgy állatvédelmi bírságot is kiszabhatnak rá. Mint arról korábban már írtunk, ennek összege több százezer forint is lehet. (Ha pedig a kutyatartás kapcsán más hiányosságra is fény derül, úgy akár milliós tételről is beszélhetünk.)
Állatvédelmi hatóságként elsősorban a települési jegyző és a járási hivatal járhat el ilyen ügyekben, tehát érdemes hozzájuk bejelentést tenni.
A 2022 januárjától hatályos ún. kóborállat-rendelet behozott egy új típusú rendelkezést, mely szerint magánterületen tartózkodó kóbor állatot is be lehet fogatni az ebrendésszel, amennyiben a terület tulajdonosa együttműködő, azaz beengedni és lehetővé teszi az állat befogását – mondta el a jogász.
Tehát amennyiben a szomszéd kutya már többedszerre fordul meg az udvarban, és a gazda nem hajlandó foglalkozni az üggyel, úgy a helyi önkormányzattal szerződött ebrendészhez lehet fordulni.
Ha van transzponder, azaz mikrochip a kutyában, úgy könnyű kideríteni a gazda személyét. Amennyiben nincs, érdemes néhány képet készíteni az állatról, és megosztani a helyi és környékbeli Facebook-csoportokban, illetve elküldeni a közelben működő állatvédelmi szervezeteknek, hátha így előkerül a tulajdonos.
Sok esetben valamelyik szervezet vállalja az állat ideiglenes befogadását is, míg megkerül a tulaj. Amennyiben pedig kóbor kutyáról van szó, úgy segítenek új gazdit találni neki. (Sajnos a hazai szervezetek többsége folyamatosan küzd a fennmaradásért, és a túlterheltség miatt gyakran létszámstopot hirdetnek. Ilyenkor hosszabb-rövidebb ideig nem tudnak új lakót magukhoz venni.)
A látogatóba érkező négylábú a legtöbbször kárt is okoz, hiszen többnyire már a bejutáshoz meg kell lazítania a kerítést (előfordulhat, hogy átmászik rajta, de ez a ritkább.) Ezen felül az udvaron található holmikat is tönkreteheti, az ott élő házi- és haszonállatokat is bánthatja, sőt a lakókat is megtámadhatja. Ilyenkor muszáj lépni.
Mint dr. Kajó Cecíliától megtudtuk, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló kormányrendeletnek van egy érdekes melléklete, amely szerint egy sérüléssel járó támadásnak többfajta következménye lehet, attól függően, hogy a beszökött jószág állatot vagy embert sebesített-e meg.
Ha a települési jegyző tudomására jut egy ilyen eset, köteles értesíteni a járási hivatalt, de a hivatalnál magánszemély is kezdeményezhet veszélyessé minősítési eljárást a támadó kutyát illetően. Ehhez jó tudni, hogy nem kell megvárni „amíg vér folyik”, tehát nem szükséges hozzá konkrét támadás, elegendő, ha a kutya magatartása arra enged következtetni, hogy támadni fog. Ha a kutya veszélyessé minősítése megtörténik, a tartása jóval szigorúbb feltételekhez kötött, mint a nem minősített ebeké.
A beszökött kutya által okozott kár miatt bírósághoz is lehet fordulni, kártérítés végett. Itt 3 millió forintos összeghatár alatti követelésnél a vonatkozó szabályok szerint előbb egy fizetési meghagyást kell kibocsáttatni ügyvéd vagy közjegyző előtt. Tehát ha a beszökött kutya megtámadta kedvencedet, és emiatt állatorvosi kezelésre szorul, úgy a számlákat össze kell gyűjtened, és fizetési meghagyást kell kérned ügyvéd vagy közjegyző előtt.
Ha a másik fél tagadja a felelősségét, azaz a jog szerint „ellentmond” a fizetési meghagyásnak, akkor alakulhat át az ügy perré – ismertette az ügymenetet a jogász. Hozzátette, hogy az ügyek többségében a felek végül megegyeznek, és nem lesz per, emiatt nincs is nagy joggyakorlata az ilyen ügyeknek.
Ha a kutya sérülést okozott, úgy minden esetben meg kell kísérelni befogni az állatot, mert nem tudhatod, hogy oltva van-e veszettség ellen – hangsúlyozza dr. Kajó Cecília. Ennek elmaradása sajnos chipelt, tehát elvileg gazdás kutyánál is előfordul. A befogásban a már említett ebrendészet szakemberei tudnak szakszerűen segíteni.
Súlyosabb sérüléssel járó támadás esetén komoly bűncselekmények gyanúja is felmerülhet, például súlyos testi sértés vagy akár emberölés kísérlete is – mondta el a jogász. Ez elsősorban a rendelkezésre álló kórlapokkal, az elhúzódó gyógykezelés és az orvosi ellátás papírjaival támasztható alá. Ilyen esetben feltétlenül feljelentést kell tenni.
Dr. Kajó Cecília igazgatásszervező, jogász, 25 éve dolgozik közigazgatásban. Szakterülete a közigazgatási jogon belül elsősorban a birtokvédelem, állatvédelem és a hatósági eljárásjog.
Több évig dolgozott állatvédelmi hatósági feladatkörben, ahol minél több állatvédő szervezetet próbált megismerni és velük jó kapcsolatot kialakítani, hogy ne csak az állattartó szankcionálása és a papírmunka történjen meg, hanem az állatok sorsának gyakorlati megváltoztatására is sor kerülhessen.
A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkáraként tanácsot elsősorban állatkínzással, valamint birtokvédelmi-szomszédjogi jogvitákkal kapcsolatban tud adni.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek