Hús a laborból: ez lenne a kutyák élelmezésének jövője?

A kutatások szerint az állateledelek előállítása nagy terhet ró a környezetre, így érdemes lehet alternatív megoldás után nézni. A mesterségesen előállított húsfélék lennének az egyik lehetőség.

A kutyák etetése sarkalatos kérdés az állatok egészsége szempontjából. Felelős gazdaként bizonyára magad is sokat foglalkozol a témával, hogy kedvenced tápláló, ugyanakkor finom ételt kapjon. Mivel napjaink egyik legégetőbb kérdése a klímaválság, illetve annak megfékezése, így a kutatók minden területen vizsgálják, miként lehetünk környezettudatosabbak. Az állateledelek kapcsán a laboratóriumi körülmények között előállított úgynevezett mesterséges húsok merültek fel, mint ökotudatos lépés. Nézzük, mit is jelent pontosan a mesterséges jelző.

Flexitáriánus tibeti terrier

Nicola Wordsworth flexitáriánus, azaz rugalmasan áll hozzá az állati eredetű termékek fogyasztásához. Alapvetően az irányzat követői mértékkel esznek mind tojást, mind húst, halat és tejtermékeket, ám az 54 éves Wordsworth az utóbbiakat is mellőzi. Bertie nevű tibeti terrierje osztozik az étrendjében.

Bertie alapvetően vegetáriánus, ám ha van hús az étrendjében, akkor gondoskodom arról, hogy az fenntartható, helyben előállított és jó minőségű legyen. Ugyanúgy, ahogy a saját ételeim esetében is.

– avat be a mögöttes okokba a gazda. Hozzá hasonlóan egyre többeknek szempont, hogy ne csak maguk, de kedvencük is kis ökológiai láb(mancs)nyomot hagyjon.

Tudatos állattartók

Egy 2022-ben készült brit tanulmány szerint a kisállattartók 61 százaléka szeret tisztában lenni a kedvence számára vásárolt élelem környezeti hatásaival. Ez a jövőre nézve igazán dicséretes lehet, ám az állateledel-ipar szempontjából változásokat eszközölhet ki.

Országnyi gázkibocsátás és hatalmas területigény

Egy ezirányú vizsgálat szerint a globális állateledel szektor több üvegházhatású gázt bocsát ki, mint egyes országok, például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek. Emellett azt is kiszámolták, mekkora a helyigénye az állateledelek gyártásának. Ennek alapján az Egyesült Királyság teljes területének kétszeresét használják kutyák és macskák számára készült szárazeledelek előállítására minden évben (és ebbe nem számolták bele az úgynevezett „nedves”, azaz konzerv étkek előállításához szükséges területet.)

Egy amerikai elemzés szerint pedig a húsipar környezeti terhelésének mintegy 30 százalékát teszi ki az állateledelek előállítása, ami igen jelentős hányad.

Húst a laborból?

Ezeket az adatokat látva a tudatos gazdák részéről joggal merül fel a kérdés, hogy milyen más, „zöldebb” alternatívát választhatnak? Napjainkban egyre nagyobb teret hódít a vegánság, azaz az állati eredetű élelmiszerek – beleértve a tejtermékeket, a tojást és a mézet is – teljes kiiktatása. Sokan úgy vélik, kutyájuknak is megfelelő ez az étrend.

Másrészt, ahogy arról írtunk is, rovarokból készült tápok is megjelentek a piacon. Egy másik lehetséges út pedig, ha valódi helyett laboratóriumi körülmények között előállított húsra cserélik az eledelek alapanyagát. A londoni székhelyű Good Dog Food nevű cég termesztett húsnak nevezi, és a terveik szerint néhány éven belül a boltok polcaira is kerülnének az ebből előállított termékeik.

Hogyan készül a mesterséges hús?

Két biotechnológiai cég, az Agronomics és a Roslin Technologies közös vállalkozásba kezdett, és kutatócsoportjuk laboratóriumi körülmények között állít elő csirkehúst.

Hogy miként történik mindez? Arról is beszámoltak. Eszerint a folyamathoz embrionális állapotban levő vagy már felnőtt állatokból nyert őssejtre van szükség, amelyet aztán különféle tápanyagokkal – aminosavakkal, glükózzal, vitaminokkal – táplálnak, csakúgy, mint ahogy az anyaméhben történik.

Ennek köszönhetően állatok takarmányozása, majd levágása nélkül kerülhet húsféle az asztalra. Mint az előállítók megjegyzik, csak a kiindulási folyamathoz van szükség állatokból kinyert őssejtekre, utána már a termesztett húsból származik.

A termesztett hús lehetővé teszi macskák és kutyák állati eredetű táplálékon alapuló etetését anélkül, hogy annak etikai és környezetvédelmi vonatkozásai lennének

– fogalmazott Jacqui Matthews professzor, a Roslin Technologies korábbi tudományos főigazgatója. Mint rámutat, ez annyiban előnyösebb a vegán étrendnél, hogy a vegánként fémjelzett termékek tartalmazhatnak szintetikus összetevőket, amelyeknek hosszú távú hatásairól egyelőre nincs elegendő információ.

Owen Ensor, a Good Dog Food vezérigazgatója szerint a laboratóriumban termesztett húshoz lényegesen kevesebb földet, vizet és áramot használnak fel, emellett csökkenthető a mezőgazdasággal összefüggő szennyezés és az erdőirtás mértéke is. Emellett nincs szükség antibiotikumokra sem.

Mint elmondta, párjával régóta szeretnének házikedvencet tartani, de vegánként úgy érzik, a hagyományos formában nem tudják összeegyeztetni az állattartást az életmódjukkal.

Termesztett húst az embereknek? Már létezik!

Míg sokan meghökkennek a laboratóriumban előállított hús gondolatára is, egyes országokban már emberek számára is készülnek ilyen termékek: Szingapúrban és az Egyesült Államokban már kapható tenyésztett csirkehús.

A riportban megkérdezett Wordsworth egyelőre úgy látja, ő és Bertie termesztett hús helyett maradnak a jól bevált rugalmas étrendjüknél, azt pedig a jövő dönti el, hogy a gazdák milyen arányban szavaznak bizalmat az újfajta előállítási módból származó falatoknak.