Híres nőstény kutyák a történelemben: Lucca az egyik lábát egy robbanásban vesztette el

Az alábbi cikkben a világtörténelem híres nőstény kutyáiról emlékezünk meg. Volt, aki a fronton harcolt, más terápiás segítőként tevékenykedett, egy apróság pedig egyszerre tette mindkettőt.

Számos nagynevű kutyát emlegetünk tisztelettel és szeretettel. Ezek a négylábúak rengeteget tettek az emberiségért hol a tudományt szolgálva, hol a harcok során, vagy a mindennapi életben. Ezúttal kifejezetten a legismertebb „lányokat” vesszük sorra, tovább öregbítve hírnevüket.

1.) Sztrelka és Bjelka

1960. augusztus 19-én a két keverék kutya igazán messzire jutott otthonától: Sztrelka és Bjelka, azaz Nyilacska és Mókus a világűrbe utazott. A páros több kört is leírt a Szputnyik 5 fedélzetén, hogy aztán épségben hazaérjen. A küldetés sikerének hála a világhírű szovjet űrhajós, Jurij Gagarin is elindulhatott, hogy nevét beleírja a világtörténelembe.

Sztrelkát és Bjelkát hősként csodálták az akkori Szovjetunióban, ez a tisztelet pedig haláluk után is megmaradt. Hamvaikat jelenleg a moszkvai Kozmonautikai Múzeumban őrzik.

Sztrelka élettörténetében van még egy jelentős esemény, mégpedig az egyik utódjának köszönhetően. A kiskutyát ugyanis Nyikita Hruscsov, akkori szovjet párttitkár az amerikai first ladynek, Jacqueline Kennedynek ajándékozta. Az apróság, nevezetesen Pushinka így egyike lett a Kennedy-család egyik házikedvencének.

2.) Smoky

Egy csöpp kis jószág méretével fordítottan arányos hírnévre tett szert: Smoky, azaz Smoky tizedes az amerikai katonákért tett szolgálatiért örökös helye van valamennyi ehhez hasonló listán. Az ici-pici yorkshire terriert a II. világháború idején az Új-Guineában állomásozó amerikai katonák egy rókalyukban találták.

Végül Bill Wynne tizedes vette magához, majd váltak elválaszthatatlan társakká: együtt ettek, együtt aludtak, és közösen vették ki a részüket a katonai akciókból is. Smoky a felderítésben és a mentésekben is részt vett, ügyesen figyelmeztetve csapata tagjait az érkező lövedékekre.

A harcok után veterán kórházakban tevékenykedett, segítve a sebesült katonák gyógyulását. Trükkökkel és különféle produkciókkal szórakoztatta a sebesülteket, azok legnagyobb örömére. Ezzel ő lett a világ első terápiás kutyája. A televízióban is rendszeresen szerepelt, igazi híresség vált belőle. Emlékét az egyesült Államokban és Ausztráliában is számos emlékmű őrzi, köztük egy a New Yorkban, az AKC kutyamúzeumában.

3.) Sallie

Egy másik négylábú jóval korábban, az amerikai polgárháború idején bizonyította: a kutyahűség nem csak szóbeszéd. A mindössze 4 hónapos, a dokumentumok szerint bull-típusú kiskutya William Terry főhadnagy mellett, a 11. pennsylvaniai önkéntes gyalogsággal szolgált. Sallie mindössze négyhetesen került az ezredhez, velük nevelkedett, és a katonák kabalájukként tartották számon a szeretett állatot.

Sallie igazán stramm jószág volt, együtt edzett és menetelt a csapatával, sőt a harcba is elkísérte az egyenruhásokat. Úgy alakult, hogy a kutya a gettysburgi csata során elvált a csapattól. Szerencsére azonban három nap után sértetlenül találtak rá: a végtelenül hű eb a sebesült és elesett bajtársait őrizte.

Végül mégis tragikusan alakult a bátor eb sorsa, ugyanis 1865-ben egy csata során Sallie-t meglőtték, s belehalt a sérülésbe. A katonák azon nyomban, a csatatéren eltemették szeretett kedvencüket, nem törődve a körülöttük zajló ütközettel.

4.) Buddy

A New Jersey állambeli Morristownban egy embert és egy németjuhászt ábrázoló szobor áll. Az alak nem más, mint Morris Frank, mellette pedig segítője, Buddy. A férfi ugyanis vak volt, négylábú társa azonban lehetővé tette, hogy biztonsággal járjon-keljen a világban.

Morris Frank 1927-ben egy újság hasábjain olvasta Dorothy Harrison Eustis kutyakiképző cikkét. A hölgy az első világháború megvakult veteránjainak vezetésére kiképzett kutyákról  írt. Frank érdeklődését annyira felkeltette a dolog, hogy felkereste az asszonyt Svájcban, ahol épp rendőrkutyákat tanított. Eustis beleegyezett, hogy segít neki megtalálni saját vakvezető kutyáját, és ki is képzi a számára.

Végül sikerrel jártak, és ráakadtak Buddy-ra, akit szintén Svájcban közösen oktattak, mígnem tökéletes vakvezető vált belőle. Ezt követően a páros visszatért New Yorkba, ahol megmutatták a nagyérdeműnek, micsoda csapatmunkára képesek ők ketten. Veszélyes kereszteződéseken keltek át, zsúfolt utcákon közlekedtek baleset nélkül.

Frank és Eustis még tovább ment, és 1929-ben közösen létrehozták a vakvezető segítő kutyák képzésére szakosodott The Seeing Eye, magyarra fordítva A látó szem nevű programot, amely jelenleg is Morristownban működik.  Ez volt a legelső ilyen jellegű kezdeményezés.

Franknak és Buddy-nak, na meg Eustisnak hála a vakon született, vagy látásukat elvesztett emberek így esélyt kaptak az önálló életre.  Frank továbbá a törvényhozásban is fontos szerepet töltött be, sürgetve a segítő kutyák nyilvános helyeken való szabad mozgásának lehetővé tételét.

5.) Lucca

Lucca, a keverék nőstény kutya szintén harci szolgálatai miatt vált ismertté. A négylábú a tengerészgyalogságnál szolgált, és feladata a robbanóanyagok felderítése volt. Járt Irakban és Afganisztánban, hat évnyi szolgálata alatt több mint 400 küldetést teljesített, és számtalan katona életét mentette meg.

A hős eb katonai karrierjének egy súlyos baleset vetett véget: 2012-ben, egy robbanásban elvesztette a bal mellső lábát. Felbecsülhetetlen értékű munkájáért PDSA Dicken-éremmel, a brit katonai érdemrend, a Viktória-kereszt kutyáknak adományozható változatával tüntették ki.

Lucca ezzel az első amerikai tengerészgyalogsági kutya lett, aki ilyen kitüntetésben részesült. Szolgálata után Lucca visszavonult, hogy Chris Willingham tüzérőrmesterrel és családjával éljen.

Csak neki köszönhető, hogy épségben hazatértem a családomhoz, és szerencsés vagyok, hogy vele szolgálhattam

– mondta Willingham.

6.) Jofi

Jofi egészen új szintre emelte a terápiás kutya kifejezést. Ugyanis a csau csau nem másnak, mint Sigmund Freudnak, a pszichoanalízis atyjának a kedvence volt.

Külön érdekesség, hogy a pszichiáter amúgy nem kedvelte különösebben a kutyákat, egészen későn lett neki sajátja, ám akkor a kék nyelvű jószág annyira a szívéhez nőtt, hogy gyakran a terápiás alkalmakra is elkísérte. Sőt gazdája úgy vélte, Jofi képes olvasni az emberek lelkében, pontosabban az érzelmei között: a nyugodt páciensek mellé odaült, ám a nyugtalan, szorongó vendégek elől a szoba túlsó sarkába vonult.

Emellett Freud úgy vélte, hogy a kutya jelenléte nyugtató hatással van a betegeire, különösen a gyerekekre. Ezen felül azt tapasztalta, az emberek őszintébbek és lazábbak egy olyan nem ítélkező jelenlevő előtt, mint egy négylábú. A közös foglalkozások olyannyira rutinná váltak, hogy Jofi belső órája jelezte, ha az 50 perces alkalom a vége felé közeledett. Ekkor az eb felállt, ásított és nyújtózkodott egyet, majd elindult az ajtó felé. A pszichiáter élete végén – amikor  már fájdalmas betegsége, az állkapocsrák az utolsó erőit emésztette fel –, ekképp nyilatkozott:

A kutyák szeretik a barátaikat és megharapják az ellenségeiket, ellentétben az emberekkel, akik képtelenek a tiszta szeretetre és mindig összekeverik a szeretetet és a gyűlöletet.

7.) Roselle

Roselle, a vakvezető labrador gazdájával, Michael Hingsonnal a Word Trade Center egyik tornyának 78. emeletén tartózkodott azon a bizonyos szeptember 11-én, 2001-ben. A gép a pár fölött 18 emelettel csapódott az épületbe. Hála Roselle lélekjelenlétének, Hingson épségben megúszta a terrortámadást.

A kutya az óriási káosz közepette is képes volt profi módjára elvégezni a feladatát, azaz épségben biztonságos helyre juttatni gazdáját. Higgadtan vezette Higsont végig az épületen, le egészen 78 emeleten keresztül, és még az sem ingatta meg, amikor a másik torony leomlott a közelükben.

Több mint egy órába telt, de a páros sikeresen kijutott az épületből, majd a törmeléken és füstön keresztül egészen a közeli metróállomásig, ahonnan a férfi egyik barátjához mentek – aki 40 háztömbnyire lakott. Mindezek után Roselle méltán érdemelte ki a hős jelzőt.

A borzalmas történések után Michael Hingson elhagyta New Yorkot, majd Kaliforniában vakvezető kutyákkal kezdett dolgozni. Roselle élete hátralevő részét a Hingson családdal töltötte, egészen 2011. június 26-án bekövetkezett haláláig. A bátor eb 2002-ben megkapta az AKC Humane Fund Awards for Canine Excellence (ACE) díját, valamint posztumusz a 2011-es Hero Dogs Award-ot az American Humane Association nevű szervezettől.

8.) Bretagne

Bretagne, a golden retriever szintén 9/11 kapcsán vált híressé. Az eb és gazdája, Denise Corliss Texasból utazott a támadás helyszínére, hogy, ahol Corliss önkéntes tűzoltóként segítsen a mentésben és a károk helyreállításában. Bretagne tíz napon keresztül napi 12 órát dolgozott, túlélők után kutatva. Mindeközben a szabadban aludt felvezetőjével, és vigasztalta a segítségre váró embereket.

Amikor Bretagne visszatért Texasba, keresőkutyaként folytatta munkáját a Texas Task Force 1 nevű szervezetnél, amelynek tagjaként részt vett a Katrina hurrikán utáni mentési munkálatokban is.

A fáradhatatlan eb és hősies gazdája 2014-ben és 2016-ban is visszatértek New Yorkba, hogy meglátogassák a szeptember 11-én történtek miatt állított emlékművet. Bretagne végül 16 évesen halt meg 2016-ban. A texasi munkacsoport és a Cy-Fair önkéntes tűzoltóság tagjai az állatorvosi rendelő előtti járdán búcsúztak el tőle.