Évtizedekig kutyáknak hitték ezeket a háziasított rókákat a régészek

Sokáig kutyáknak vagy kutya-róka hibrideknek tartották a régészek azokat az állatokat, amelyeket egy dél-amerikai sírban találtak. 

A tudományos közmegegyezés szerint az európai gyarmatosítók érkezéséig a dél-amerikai őslakosok nem háziasítottak egyetlen ragadozót sem; sem kutyákat, sem rókákat. A Royal Society Open Science folyóiratban megjelent tanulmány azonban azt állítja, hogy a mai Patagónia területén élő vadászó-gyűjtögető népek mintegy 1500 éve ezelőtt háziasított rókákat tarthattak. A felfedezésről a Qubit számolt be.

Azt hitték, kutyákkal párosodtak a rókák

Napjainkban mintegy 2 millióan élnek az egykori Patagónia területén. A történelmi terület Argentína és Chile egymással határos részén helyezkedik el, és már az őskorban is lakott volt. Nevét Magellántól származtatják, aki a gyarmatosítás során patagónoknak nevezte el az itt élő embereket. Sokáig azt hitték, hogy az ő hajóin érkeztek az első háziállatok a területre, amik aztán rókákkal párosodva alkottak egy új, hibrid fajt.

Az argentínai Mendoza városától délre található, 1500 évvel ezelőtti Cañada Seca nevű temetkezési helyet 1991-ben tárták fel. A gazdag leletanyagban felnőttek és gyerekek maradványait, szerszámokból, használati tárgyakból és ékszerekből álló sírmellékleteket, és egy róka részleges csontvázát is megtalálták.

Háziasított rókákat tarthattak a kutyák előtt a patagónok

A most publikált tanulmány az emberekkel együtt élő, a háziasítás jellemző jegyeit viselő faj egy példányának írta le a csontmaradványokat.

A korábban a dél-amerikai rókák Lycalopex nemzetség egyedének vélt maradványok DNS-elemzése kiderítette, hogy a 19. században kihalt Dusicyon avus nevű fajról van szó, amely közeli rokonságban állt a szintén kihalt, a taxonómiai jegyzékben Dusicyon australis néven lajstromozott falklandi pamparókákkal

– számoltak be róla.

A csontok vizsgálata során az is kiderült, hogy az állatot az emberek táplálták, azaz mellettük élt. Állati fehérjében és növényi alapanyagokban gazdag élelmet kapott, amit a környezetében élő emberek is fogyasztottak.

A háziasított kutyák jelenlétére ebben a régióban csak a 16. századból vannak egyértelmű bizonyítékok, ekkor kerültek az első kutyák az őslakosokhoz, feltételezhetően a gyarmatosítók közvetítésével.

Egy korábbi elmélet szerint a régióban ma élő kutyák ősei valójában róka-kutya keverékek lehettek, azonban a mostani eredmények cáfolják mindezt. A Cañada Seca-i rókacsontok DNS-elemzése során ugyanis kiderült, hogy a hibridizáció terméketlen példányokat eredményezett volna. Így ahelyett, hogy beolvadt volna az európai kutyapopulációba, a Dusicyon avus domesztikációja kihalással végződött.