Miért van a kutyáknak és számos állatnak harmadik szemhéja, míg az embereknek nincs?

Házi kedvenceinket ha jobban megfigyeljük, néhányuknál igen hangsúlyosan van jelen a harmadik szemhéj, amely akkor lehet igazán feltűnő, ha az állat elszenderedik. Ez egy világos, fehéres-rózsaszínes membrán, amely a szem sarkában feszül; de vajon mi a funkciója?

A harmadik szemhéj általában függőleges irányban úszik át a szemen, nem pedig vízszintesen, mint a felső és alsó szemhéj. Valójában a kötőhártya speciális redőiről van szó, és számos emlősfajnál megtalálhatók, de nem csak rájuk jellemzőek. A madaraknak, hüllőknek, kétéltűeknek és halaknak is lehet harmadik szemhéjuk. A szerkezete is változó lehet; sok fajnál a porcváz nyújt neki támaszt, míg másoknál könnyeket kiválasztó mirigyeket is tartalmaznak. Ez a variáció valószínűleg arra szolgál, hogy segítse az állatokat alkalmazkodni többféle környezethez.

Számos különböző tanulmány vizsgálta a harmadik szemhéjat, hogy segítsen megérteni annak szerepét. A kutatások kimutatták, hogy a harmadik szemhéj ugyanúgy működik, mint a felső és az alsó; védi a szemet, és elsöpri a behatoló törmeléket, port. Ezenkívül elosztja a könnyet a szem felületén, hogy nedvesen tartsa azt, és megakadályozza a fekélyek kialakulását. Ez különösen fontos a nyomott orrú kutyáknál, akiknek a kiálló szemei kevésbé védettek más fajtákhoz képest.

A harmadik szemhéj változatos szerepe a vadonban

Mind a házi-, mind a vadon élő állatoknak – beleértve a kutya-, macska- és lófélék családjába tartozó fajokat – szükségük van szemvédelemre, az idegen testekkel szembeni védelemre. A vadon élő állatoknak még nagyobb szükségük lehet erre, érthető okokból.

A sivatagi állatok, például a tevék esetében kulcsfontosságú a törmelék szembe jutásának megakadályozása, csapdázása és eltávolítása, mivel a homok és a szennyeződés károsíthatja a szemüket. Harmadik szemhéjuk részben átlátszó, és ez segít megőrizni a látásukat egy homokvihar közepén is, miközben védik azt. A harmadik szemhéj védelmet nyújthat a vízzel szemben is, mivel egy áttetsző membrán segítheti a víz alatti látást. A nagyobb cápafajok általában a harmadik szemhéjukkal védik a szemüket vadászat és táplálkozás közben is.

A madarak számára a gyors légáramlatok hasonlóan károsak lehetnek. Ezért a ragadozó madaraknál, például a sólymok a harmadik szemhéjat a gyors vadászrepülések során használják. Ezeknél a madaraknál gyakran a léglökések természetes védelmi reflexként a harmadik szemhéj pislogását váltják ki. Más madárfajoknál a harmadik szemhéj megvédheti a szemet az éles csőrű fiókák által okozott sérülésektől. Tanulmányok szerint a harmadik szemhéj különleges szerepet játszik a harkályféléknél, akiknek a koponyája vibrációs traumának van kitéve, amikor csőrükkel kilyukasztják a fa törzsét. Két probléma merül fel az erőteljes fejütések következtében: a puha szemszövetek sérülése és a fűrészpor szembe kerülése. A harmadik szemhéj náluk egyszerre működhet biztonsági övként és szemellenzőként is.

Számunkra evolúciós veszteség

Az emberek és a legtöbb főemlős (kivéve a makiféléket és a közönséges medvemakit) már olyan szintre fejlődtek, hogy nincs szükségük egy valódi harmadik szemhéjra. Az emberek és a főemlősök szeme kevésbé van kitéve vadászat, versengés és környezeti károsodás kockázatának. Ráadásul az emberi szem rendkívül érzékeny, és gyorsan képes reagálni a veszélyre azzal, hogy becsukódik. Azonban a harmadik szemhéj nem tűnt el nyomtalanul. Az embereknél megmaradt egy maradványa, amit plica semilunarisnak nevezünk. Ez a félhold alakú redő a szemünk sarkában látható, és egyes tudósok szerint még mindig segíthet bennünket a könny elvezetésében.