Gyászolsz? Így segíthet a terápiás kutya a fájdalmadon

A legnagyobb fájdalom, amit ember érezhet, mikor egy szerettét veszti el. Az egyetlen megoldás a trauma enyhítésére, ha van egy segítő társ, aki támogatást nyújt ebben az időszakban. Megdöbbentő, de a tudósok úgy tartják, hogy egy kutya jelenléte olykor többet tud segíteni, mint bárki más.

Egy kutatás elképesztően érdekes dologra hívja fel a figyelmet. Azt állítják, hogy a terápiás kutya olykor hathatósabb segítséget nyújt a gyászfolyamatban, mint egy barát, társ, család, terapeuta vagy éppen vallási vezető jelenléte.

A társas támogatás szerepe

A kutatás során 372 felnőttet kérdeztek meg, akik kivétel nélkül mind átmentek valamilyen jellegű traumatikus veszteségen. A résztvevőknek az úgynevezett társas támogatást kellett értékelniük, amit a tragédia után közvetlenül, illetve azt követően kaptak. A társas segítség alapesetben barátok, családtagok vagy szakemberek, terapeuták, illetve karizmatikus vezetők támogatását jelenti. Az ilyen jellegű szubvenció rendkívül fontos, hiszen abban az esetben, ha ezt a típusú segítséget nem kapja meg az illető, az súlyosbíthatja az amúgy is jelentkező pszichológiai problémákat.

A kutatás eredménye

A megkérdezettek 35,6 százaléka nagyon meg volt elégedve a bajban elfogadott segítséggel, 26,5 százalékuk megfelelőnek ítélte és 37,9 százalékuk nem találta megfelelőnek a támogatást. A 372 megkérdezettből 248 háziállattartó volt, 89% százalékuk pedig azt nyilatkozta, hogy rendkívül elégedett a háziállat nyújtotta segítséggel, amely átvezette őt a tragédián. Ezzel az eredménnyel összeségében a legmagasabb besorolásba kerültek az állatok, mellyel megelőzték a család, a barátok, a szakemberek és a vallási vezetők szerepét. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyászfeldolgozás során ne lenne szükségünk emberi segítségre, csupán azt, hogy a kutya nyújtotta vigaszban jóval kisebb arányban vagyunk hajlamosak csalódni.

A teljes szeparáció elleni orvosság

Köztudott, hogy a gyászoló hajlamos olyan szinten belesüppedni a maga tragédiájába, hogy jóformán teljesen elszakad a társadalomtól. Nem feltétlenül akarja és tudja kezelni a mindennapok történéseit, elviselni mások boldogságát. Így gyakorta elszeparálja magát a külvilágtól, és abszolút nem érintkezik az addigi barátaival, családtagjaival. Ebben az esetben nem feltétlen jó döntés, ha ráerőltetjük magunkat a gyászolóra, sokkal okosabb egy terápiás kutya alkalmazása. Ugyanis a kutya nemcsak támogatást képes nyújtani a jelenlétével, de szükségszerűen olyan szituációkat teremt (mint például sétáltatás, futtató stb.) mely folytán a gazdi kénytelen lesz fokozatosan szocializálódni.

Az egyedüllét ellen

A tragédiát szenvedett ember egyik legnagyobb nehézsége, hogy annak ellenére, hogy nem keresi az emberek társaságát, mégis retteg a magánytól. Abban a pillanatban, amint egyedül marad, újra és újra feltörnek azok az emlékek, melyek végül a mély gyászfolyamatába rántják. Egy kutya ebben az esetben mellette tud lenni és folyamatos társaságot nyújt számára. Ennek köszönhetően – annak ellenére, hogy még nem igényli az emberek társaságát – soha nincsen egyedül.

A napi rutin megtartása

A kezdeti szakaszban nagyon gyakran előfordul, hogy a gyászoló teljesen magába zárkózik. Olyan mértékű depresszióba esik, mely még a napi rutinját is képes teljességgel ellehetetleníteni. Ilyenkor ahhoz sincs kedve, hogy elkezdje a napját, vagy egyáltalán kimásszon az ágyból. Ha van mellette egy kutya, szükségszerű lesz, hogy bármilyen rossz állapotban is van, törődjön az ebbel. El kell vinnie sétáltatni naponta többször, ami már önmagában is egy jó út a szocializáció felé. Ezen felül ad egyfajta keretet a napjának, amely nem engedi azt, hogy még lejjebb merüljön a depresszióba.

A hallgatás többet ér minden szónál

Nagyon sok esetben azért szakad el a társadalomtól a gyászoló, mert folyamatosan olyan nem kívánt „bölcsességeket” vágnak a fejéhez, amelyek csak még jobban felidegesítik. Érdemes lenne megérteni, hogy vannak olyan élethelyzetek, melyek nem kívánják meg azt, hogy kéretlenül hozzászóljon mindenki a történésekhez. Az egyetlen, amit tehet ilyenkor egy barát, társ vagy családtag, mindössze annyi, hogy meghallgatja az illető fájdalmát és támaszként ott van mellette. De a felesleges okoskodás nem segít a helyzeten. Éppen ezért tartják úgy a traumát szenvedettek, hogy egy kutya segítette őket a leginkább az adott helyzetben. Mivel a kutyus nem szólt közbe, nem tudálékoskodott, csak hallgatott és szeretetet adott. Ez pedig többet ér minden szónál.

A kötődés kialakításának segítése

Egy gyászoló legnehezebb feladata az, hogy képes legyen kötődni. Hogy megértse, nem fog mindenkit elveszíteni, akit közel enged magához. Gyakori jelenség, hogy a traumát szenvedett képtelen a továbbiakban minőségi emberi kapcsolatokat kialakítani. Annyira fél azoknak elvesztésétől, hogy szinte már betegesen taszít el magától mindenkit. Mindezt azért teszi, mert úgy érzi, hogy soha többet nem tudna fájdalmat elviselni. Ez a kezdeti szakaszban érthető, ám egy bizonyos idő elteltével nem egészséges. Ilyen esetekben nagyon sokat tud segíteni egy terápiás kutya. Ugyanis az állathoz elkezdünk kötődni, úgy, hogy szinte észre sem vesszük. Szépen lassan kialakul a kötődés és a ragaszkodás. Amennyiben pedig ez sikerrel zárul, utat nyithat afelé, hogy a gazdi az embereket is közelebb engedje magához.

Boldogság a mindennapok során

Végül pedig – de egyáltalán nem utolsósorban – a legfontosabb szempont egy gyászoló esetében az, hogy legyenek újra boldog percei. Ezeket kezdetben igencsak nehéz elérni, egy kutya jelenléte azonban mindig okoz valami kedves pillanatot, s idővel mosolyt csal az ember arcára. Nem véletlenül mondják azt, hogy a kutya az ember legjobb barátja. A legmélyebb gyászban is hű társ tud lenni. Kizárólag a puszta jelenlétével képes megmutatni azt, hogy bármilyen tragédia is ért, az élet még mindig szép, és a felhők fölött süt a nap.

(Képek: Getty Images Hungary)