Flandriai és ardenni pásztorkutya: a belgák impozáns mindenes kutyái

Mindkét fajta társaságkedvelő, aktív, családszerető és bátor. Olyan gazda mellett érzik igazán jól magukat, aki gondoskodik a fizikális és mentális lefárasztásukról egyaránt.

Összehasonlító cikkünkben két belga sztárt veszünk górcső alá, akik több tekintetben is rendkívül hasonlóak. Ezek a ritka négylábúak rendkívül intelligensek és bátrak, kócos, borzas szőrzetük pedig első ránézésre már ellenállhatatlanná teszi őket. Lássuk, hogyan tehetünk különbséget a flandriai és az ardenni pásztorkutya között!

A flandriai és az ardenni pásztorkutya eredete

A flandriai pásztorkutya, ahogy a neve is mutatja, Flandriából, vagy más néven a Flamand régióból származik, amely a Belga Királyság egyik hivatalos régiója. Eredeti elnevezése a Bouvier des Flandres, amelyet Flandria tehénpásztoraként tudnánk fordítani. Feltehetően a griffon és a beauce-i juhászkutya keresztezésével hozták létre, de egyes elméletek szerint a barbet és egy ma már kihalt vaddisznóvadász kutya lehetettek az ősei. Története egészen a középkorig visszavezethető. És bár elsődleges feladata a tehenek terelése volt, szekérhúzó és őrző-védő feladatokat is el kellett látnia, mert a gazdáknak jobban megérte egy olyan kutyát tartani, amelyet bármire használhattak. 

Az ardenni pásztorkutya egy 17. századi belga fajta, amely az Ardennekből származik, amely egy kiterjedt erdős régió Belgiumban és Luxemburgban, de átnyúlik Franciaországba is. Eredeti neve Bouvier des Ardennes, amelyet ardenni tehénpásztorként lehet fordítani. A zord éghajlat, a kemény munka, a nehéz terep, valamint a fajta korai fejlődésében a régió szegénysége egyaránt hozzájárultak a fajtatípus kialakulásához. A tudatosan kiválasztott populáció legszívósabb és legszorgalmasabb csoportját hagyták meg a csordák vezetésére, amelyek általában tejelő tehenekből és juhokból álltak. A 19. századig szigorúan terelésére és őrzésére, illetve házőrzésre tartották, majd vadászatra, a világháborúkban pedig orvvadászatra is használták.

A flandriai és az ardenni pásztorkutya megjelenése

Izmos, erőteljes felépítésű testtel és időjárásálló bundával rendelkezik mind a két fajta. Mozgásuk kiegyensúlyozott, kiállásuk magabiztos. Szőrzetük dús és borzas, a flandriai pásztorkutya szőre nyakán gallért, míg pofáján szakállat formál. Bundájának színe lehet fekete, szürke, rőtes árnyalatú, esetleg csíkos. Míg ardenni barátja esetében a szőrzet színezete fehéren kívül bármilyen lehet, de gyakran szürke, fekete és őzbarna szőrszálak keverékéből áll.

A flandriai fülét sokáig vágták, a farkát pedig dokkolták, de ez a szokás ma már a legtöbb helyen nem elfogadott. Természetesen hagyva háromszög alakú, magasan tűzött, és lefelé hajló. Az ardenni fülei legtöbbször felfelé állnak, bár akad, akinek lefelé lóg. A flandriai pásztorkutya marmagassága nemtől függően 59–68 cm között van, testsúlya pedig 27–40 kg. Az ardenni pásztorkutya marmagassága nemtől függően 52–62 cm, súlya 22–35 kg.

A flandriai és az ardenni pásztorkutya jelleme

Jellemüket tekintve elmondhatjuk, hogy mindketten kimagasló intelligenciával, rátermettséggel és bátorsággal rendelkeznek, amely kiváló munkakutyává teszi őket. Rendkívül aktívak, kifejezetten magas az energiaszintjük, így családikutya-státuszban nagy hangsúlyt kell fektetni a lemozgatásukra. Az ardenni pásztorkutya jól megérti magát a gyerekekkel és más háziállatokkal is, de az idegenekkel szemben rendkívül távolságtartó, és esetleg agresszív is lehet. Emiatt kiemelten fontos esetében a tudatos képzés és a korai szocializáció.

A flandriai pásztorkutya szintén nagyon erős személyiség, és a makacskodásra is hajlamos lehet, így fontos, hogy olyan családhoz kerüljön, ahol megfelelően tudják ezt kezelni. Egyébként nagyon erősen kötődik a szeretteihez, nem kifejezetten egygazdás kutya. Fontos azonban a vele való bánásmód során szem előtt tartani, hogy érzékenyebb típus.

Mindkét fajta a legjobban olyan gazda mellett érzi jól magát, akinek már vannak kutyás tapasztalatait. Aki egyszerre következetes és tudatos, de egyben gyengéd is a nevelés tekintetében. Mindkét fajta lételeme a mozgás és a feladatok végrehajtása, így rendkívül lényeges, hogy ezen igényeiket kielégítsük.

A flandriai és az ardenni pásztorkutya ápolása

Cikkünk hőseinek ápolása nem feltétlenül a  legegyszerűbb feladat, főleg ha igényünk van nemcsak a tiszta ebre, hanem a tiszta lakásra is. A flandriai dupla szőrzete miatt heti többszöri fésülést igényel, kéthavonta pedig ajánlott megfürdetni is. Az ardenni bundája csomósodásra hajlamos, ezért szőrzetét naponta szükséges átfésülni. Mindkét fajta fogainak, füleinek és szemeinek tisztaságára oda kell figyelni, illetve a karmaikat is szükséges lehet vágni.