Miért fizettél ennyit az állatorvosnál? Utánajártunk a tájékoztatási és a számlázási kötelezettségeknek

Az állatorvosi ellátás kapcsán érdemes tisztázni, mi az, ami gazdaként megillet téged, a tájékoztatástól kezdve a fizetésig. Jogászt és adószakértőt kérdeztünk, valamint a Magyar Állatorvosi Kamarát is megkerestük.

Megbízható állatorvost találni a felelős gazdák számára az egyik első, egyben legfontosabb teendő. A szakmai tudás mellett sokan a tarifák alapján is döntenek. Mivel az egyes beavatkozások árazása nincs törvényileg meghatározva – ahogy korábban írtunk például a mikrochipezésről, amelynek csak ajánlott díjat szabott meg a Magyar Állatorvosi Kamara –, így esetenként több ezer, sőt tízezer forintos különbségek is lehetnek egyes orvosi szolgáltatások között.

Mi mennyibe kerül? A tájékoztatás szabályai

Hogy az árlistát kiderítsük, a legkézenfekvőbbnek az tűnik, ha felmegyünk az adott rendelő honlapjára. Ám sok esetben itt nem tüntetik fel az árakat.

Megkerestük a már említett Kamarát, hogy megtudjuk, milyen előírás vonatkozik az állatorvosokra a tájékoztatás kapcsán. Dr. Gönczi Gábor, a Kamara elnökének válaszából megtudtuk, hogy az állatorvosoknak csak a rendelőkben kötelező kifüggeszteni az árlistát, a honlapjukon, illetve más online felületen – mint a Facebook-oldalukon – azonban nem.

„Az állatorvosi rendelőkben nyilvánossá kell tenni a szolgáltatói tevékenység árait, de ennek a listának a részletessége (például egy-egy konkrét védőoltás, egyéb injekció beadásának, vagy egy konkrét műtét árának közzététele) nincs kötelezően meghatározva, mivel egy konkrét beavatkozás fizetendő díja számos tényezőtől függhet. Az elektronikus honlapokra vonatkozóan nincs kamarai előírás a vállalási árak közzétételére” – fogalmazott az elnök.

Mi áll a kórlapon?

Gazdaként minden bizonnyal túl vagy jó néhány állatorvosi látogatáson kedvenceddel. Így valószínűleg kórlapot és fizetési bizonylatot vagy számlát is tanulmányoztál már. Ám nem biztos, hogy minden egyértelmű volt ezekkel a dokumentumokkal kapcsolatban.

Elsőként felmerül a kérdés, hogy minek kell rajta lennie az állat kórlapján? Egyes helyeken valamennyi elvégzett beavatkozás részletezve van – az általános vizsgálati díjtól kezdve az infúzióhoz szükséges eszközök megnevezéséig; saját tapasztalat –, ám ez nem előírás.

„Az állatorvosnak nincs előírt kötelezettsége arra, hogy minden esetben tételes kórlapot adjon az ügyfelének” – írta dr. Gönczi Gábor.

Ezért élj a lehetőséggel

Mi azonban azt javasoljuk, hogy élj a lehetőséggel, és kérj részletes kórlapot, ami tartalmazza, egészen pontosan milyen beavatkozásokon esett át kedvenced, illetve milyen gyógyszereket kapott. Ez több szempontból is igen fontos. Egyrészt ez támpont az esetlegesen szükséges későbbi kezelés(ek)hez, főként akkor, ha bármilyen okból másik orvoshoz kell mennetek. Például előfordulhat, hogy kutyádnál allergiás reakció lép fel, amelynek kiváltó okát egy tételes gyógyszerlista birtokában lényegesen könnyebb kideríteni. Másrészt az sem utolsó szempont, hogy gazdaként jó, ha tisztában vagy vele, mi is történt pontosan négylábúddal.

És a számlán?

A számlázás kapcsán is többféle gyakorlattal találkozhatunk. Az egyik az, amikor szintén tételesen feltüntetik az egyes szolgáltatásokat, valamint azok díját. A másik lehetőség, amikor egy általános megnevezéssel állítják ki a számlát, például „állategészségügyi ellátás/szolgáltatás”.

Megkérdeztünk egy pénzügyi szakembert ezzel kapcsolatban. Ő elmondta, hogy nem előírás a részletes számlaadás. Mint megtudtuk, a számla kibocsátása többféleképpen történhet. Léteznek számlázási programok, köztük kifejezetten állategészségügyi szolgáltatók számára készültek, amelyek segítik az állatorvosok munkáját. Ezek komplexebbek, a számlakészítés mellett a kórlap elkészítésére is alkalmasak, valamint jobban részletezhető az ellátás is.

A számlákon jellemzően gyűjtőfogalom – mint a fentebb említett „egészségügyi ellátás” – áll, ám a szakértő elmondta, hogy az utóbbi számlázási programmal lehetőség van tételesen is feltüntetni a szolgáltatásokat, ha a gazda úgy kéri.

A NAV válasza

Mindezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztálya is megerősítette. Kérdéseinkre érkezett válaszlevelükben az alábbiak olvashatók:

• Egy adott ügylet számlázásakor mindenekelőtt arra kell figyelemmel lenni, hogy a számlában az a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás kerüljön feltüntetésre, amelynek teljesítése a valóságban történt.
• A számla kötelező minimális adattartalmára vonatkozóan az Áfa tv. 169. §-a tartalmaz rendelkezéseket. A számlán az értékesített termék, illetve a nyújtott szolgáltatás megnevezése és annak mennyisége, valamint adó nélküli egységára szerepeltetendő kötelező jelleggel. Ebből következik egyrészt, hogy a számla kibocsátója a saját döntése alapján, erre irányuló kérés vagy egyéb jogszabályi előírásra figyelemmel – a kötelező tartalmi elemeken túl – tételesen is feltüntetheti a nyújtott szolgáltatásokat.
• Nyugta kibocsátása esetén a nyugtán a nyújtott szolgáltatás megnevezését nem kell feltüntetni, így a tételes felsorolás sem szükséges.

(Egyébiránt a számla és nyugta kibocsátására vonatkozó 2023. évi szabályairól a Nemzeti Adó- és Vámhatóság oldalán, ITT lehet tájékozódni. Továbbá elérhető egy információs füzet is az oldalon ITT.

Ajánljuk a részletes számla kérését

A tételes kórlaphoz hasonlóan azt javasoljuk, mindig kérj részletes számlát is egy-egy állatorvosi látogatásról. Ennek birtokában egyrészt tisztában leszel azzal, pontosan mi mennyibe került – mennyi volt maga a beavatkozás, mennyi a gyógyszer vagy a kötszer, stb. –, ami bármilyen kérdéses vagy vitás helyzetben egyértelmű hivatkozási pont. Előfordul, hogy egy felmerülő probléma esetén az állatorvos felajánlja, hogy visszafizeti a kezelési költséget, de a gyógyszerekét és a különféle segédeszközökét azonban nem, hiszen az neki is kiadást jelentett. Ha nincs számlád, nem tudod, minek mi volt az ára. Ezen felül a lentebb tárgyalt biztosítási ügyek rendezésénél is döntő fontosságú a számla részletessége.

A biztosítás szempontjából is fontos, mi áll a papíron

Megkerestük dr. Kajó Cecília szakjogászt, aki hangsúlyozta, hogy a dokumentáció a felelősségbiztosítás érvényesítése szempontjából is lényeges. Mint elmondta, a biztosítás igénybevételéhez a biztosítótársaság biztosan kérni fogja a tételes listát, amiből kiderül, egészen pontosan milyen beavatkozásokon esett át az állat, és azt mi indokolta.

Az árlista kapcsán pedig arra is kitért, hogy mivel a páciensek (itt a gazdák) tájékoztatás előírás, így annak elmaradását lehet jelenteni a Kamara felé. A panaszbejelentés mikéntjéről a MÁOK honlapján lehet tájékozódni ezen a linken.

A gyűjtőszámlák problémássága

A szakjogász tapasztalata szerint a gyakorlatban a számlák többsége összefoglaló néven történik, az említett „állategészségügyi szolgáltatás” címszó alatt. Gyakorta találkozni ezzel állatvédő szervezetek által közzétett számlákon, ahol esetenként több milliós összeget jelöl a megnevezés. Meglátása szerint jobb a tételes, részletező számla, már csak az említett biztosítás, illetve állatvédő szervezetek esetében a tájékoztatás szempontjából is.

(Utóbbi kapcsán arra is kell gondolni, hogy ezek a szervezetek többnyire adományokból fedezik az orvosi kiadásokat. Ha az emberek látják, pontosan milyen beavatkozások teszik ki az összeget, az közérthetőbb, egyszersmind hitelesebb is. Ez egyfajta biztosíték is a támogatók felé.)

„Rendkívül rossz gyakorlatnak tartom, hogy állatvédő szervezetek hónapokon át halmozhatják az idővel több milliósra duzzadó tartozásaikat egy vagy több rendelőben azzal érvelve, hogy majd az őszi 1% utalási időszakában egyben kifizetik az egészet. Így teljesen eltűnik az a jelképes kontroll is, amit a már meglévő, pártfogásba vett állatállomány és a bankszámlán lévő pénz közös tényére alapozott felelősség adhat. Nagyon könnyen át lehet csúszni ilyenkor felelőtlen állatgyűjtögetésbe, aminek az anyagiak sem szabnak gátat, hiszen maga az állatorvosi rendelő dobja gyakorlatilag a lovak közé a gyeplőt. Meggyőződésem, hogy könyvelési és számviteli szempontból sem szabályos hosszú hónapok külön elvégzett beavatkozásainak egyben történő számlázása és pénzügyi teljesítése” – osztotta meg aggályait a jogász.