A farkasok hangját kutatják a Yellowstone Nemzeti Parkban (videó)

A mesterséges intelligencia segítségével kutatják a Yellowstone Nemzeti Park farkasainak vokalizációját. A hangokat elemzésnek is alávetik.

A mesterséges intelligenciát és a bioakusztikát segítségül hívva vizsgálják Amerika első nemzeti parkja farkaspopulációjának kommunikációját. A vokalitás ilyen formájú megértésében ez az első, komolyabb vizsgálat.

A farkasok hangját kutatják 

A farkasok vonyítását, üvöltését és közös éneklését monitorozzák a kutatók a Yellowstone Parkban. A kutatók szerint az üvöltés az egyik legősibb hangadási forma, mely szinte minden emlősállat fajtán belüli és fajtaközi kommunikációjában is megjelenik. Gondoljunk csak az elefántok trombitálására vagy a delfinek füttyögésére.

Semmi nem szimbolizálhatja jobban a farkasokat mint társas állatokat, mint az üvöltő hangjuk. Kevés ember ismertem, aki ne kapta volna fel a fejét arra, ha egy falkányi farkas vonyítani kezd. Ez egy olyan hang, amit soha nem felejt el az ember, olyan régóta benne van az emlékezetünkben

 

– mondta dr. Dan Stahler farkasbiológus, a Yellowstone Nemzeti Park szakembere, a kutatás egyik vezetője.

Két kollégájával együtt csúcstechnológiás hangrögzítőket helyeznek el a Yellowstone fáin a farkasok jellemző vonulási útvonalai mentén. Az alig észrevehető eszközök több terabájtnyi adatot rögzítenek abból a célból, hogy a farkasok hangját értelmezhessék. Ezt egészíti ki az a 23 nyakörv, amelyeket az állatok nyakán helyeztek el. A nyakörveket hét falka példányai viselik, és az eszközök óránként küldenek helymeghatározást a kutatóknak.

Az alábbi videót elindítva te is megnézheted és meghallgathatod, miként rögzítik a kutatók a farkasok hangját. Tekerd fel a hangerőt!

Az állatok hangjának megértése friss tudomány

David L. Mech minnesotai farkasbiológus úgy véli, a farkasok a hajóskapitányokhoz hasonlóan kommunikálnak egymással, irányítva a falkát. A farkasok üvöltéséről úgy tartja a kutató, hogy azok a hajósok tengeri szonárjeleihez hasonlóan segítik az életüket.

Az üvöltés és az arra adott válaszok segítenek abban, hogy egymással kapcsolatot tartsanak, figyelmeztessék a betolakodókat, és folyamatosan számontartsák a falkához tartozó egyedeket is.

Egy, a mexikói Santa Fe Intézetben 2024 áprilisában rendezett konferencián összegyűlt bioakusztikával foglalkozó szakemberek körében tartott eladásában dr. Mech mellett számtalan, más állatfaj vokalitásával foglalkozó kutató osztotta meg eredményeit. A Yellowstone-ban folyó kutatást itt is nagy érdeklődés övezte, annak ellenére, hogy az még csak a kezdeti fázisban jár.

A mesterséges intelligencia segítségével a vizsgált farkashangok hatalmas mennyiségét képesek összegezni.

Vizuális ábrák készülnek a farkasok hangjáról

A technológia segítségével a hangot vizuális formában elemzik, algoritmusokat, úgynevezett spektorgramokat létrehozva belőlük. Ezzel a hangzási minták láthatóvá és elemezhetővé válnak. A három yellowstone-i szakember arra kíváncsi, miként változik a kommunikáció a szaporodási időszakban, télen, a vadászat közben, vagy éppen a csoportok közti kommunikációban.

A hangokat 1995 óta, a farkasok visszatelepítésének kezdetétől gyűjtik. Azt is szeretnék megtudni, hogy változott-e a farkasok kommunikációja ismételt elterjedésük során. Mint azt dr. Jeff Reed, a Wolf projekt munkatársa hangsúlyozta, a területen élő farkasok biztonságos környezete és gyors elterjedése lehetővé teszi számukra, hogy tényleg megfejthessék a kommunikációjukat.

Úgy véli, a Föld leginkább kommunikatív állata a farkas.

Jelenleg közel 1200 hangminta áll már rendelkezésére csak a kórusüvöltésekből.

„Jó mélynyomók kellenek ahhoz, hogy valóban átélhessük a hanghatások árnyalatait” – mondja.

Az üvöltés azonban nem csak hang, rezgés is, melyet mi, emberek talán kevéssé érzékelünk. A farkasok átlagosan 350 Hz-es magasságban, míg az emberek 85–255 Hz közötti frekvencián beszélnek egymással.

A legtöbb ember hallása azonban ennél sokkal tágabb, 20-20 000 Hz között van, de mivel a 2000-5000 Hz között vagyunk a hangokra a legérzékenyebbek, a falkák üvöltésének jelentős része észlelhetetlen számunkra, hacsak nem készül róla kép.

Kilométerekre hallatszik a farkasok üvöltése

A farkasok kórusa alacsony hangmagassága ellenére hatalmas távolságra elhallatszik a kibocsátás ereje miatt. Olyan farkasokat is sikerült rögzíteniük az elmúlt időszakban, akik közös üvöltése 7 kilométeres távolságba is elhallatszik, és volt olyan példány egy másik területen, aki erre 10 kilométerről válaszolt.

Az emberek valószínűleg nem hallják a legtöbb vonyító hangot, azonban a spektogramok képesek azonosítani a mi fülünk számára is, hogy mely példányok kommunikálnak egymással, és hamarosan talán az is kiderülhet, hogy miről.