5 érdekesség az etióp farkasról: a világ egyik legritkább kutyaféléje

Ennek a kutyafélének már a neve is zavarba ejtő, ugyanis etióp sakálnak és abesszin rókának is nevezik. Elterjedési területe rendkívül kicsi, Etiópia hegyvidékein őshonos, ahol igen jelentős szerepet tölt be táplálékláncban. Sajnos azonban egyoldalú táplálkozása miatt képtelen alkalmazkodni a változó körülményekhez, így veszélyeztetett státuszban van.

A következőkből megismerheted az etióp farkas külső jellemzőit, szokásait és életmódját.

1.) A világ egyik legritkább kutyaféléje

Valamint Afrika legveszélyeztetettebb húsevője. Ezen jellemzők oka elsősorban táplálkozási szokásaiban keresendő. Erősen specializálódott ugyanis olyan rágcsálókra, amelyek Afrika, Etiópia magaslati régióiban élnek. Ennek következtében élőhelyigénye is speciális; akár 4500 méterre a tengerszint felett is megtalálható, 3200 méter alatt pedig szinte egyáltalán nem. A prédáinak élőhelyei az olyan nyílt területek, amelyeket lágy szárú növények borítanak.

P. H. G. Percy-Cotton így ír róla vadászati naplójában:

„…a legszórakoztatóbb figyelni, amikor vadásznak. Kolóniákban élő rövid farkú barna patkányok föld alatti üregeikből ugrándoznak ide-oda, egyikből a másikba, miközben a cuberow (Ky kebero; az etióp farkas egyik őshonos neve – a szerk.) mozdulatlanul áll, míg egyikük fel nem bukkan, majd ekkor lecsap rá. Ha nem sikerül neki, úgy tűnik, hogy elveszíti a türelmét, és erőszakosan ásni kezd. Ám ez hiábavaló munka, mivel a föld lyukacsos, és mielőtt egy talpalatnyit felásna, minden patkány már méterekre elmenekült.”

Nagyon érdekes módon azt is megfigyelték, hogy a magányos állatok rágcsálókra vadásznak a majmok között, teljesen figyelmen kívül hagyva a fiatal majmokat annak ellenére, hogy méretük hasonló egyes zsákmányaikéhoz. A majmok ennek fejében tolerálják és nagyrészt figyelmen kívül hagyják a farkasokat. Azonban ha elvadult kutyákat figyelnek meg, azonnal riadót fújnak.

Valóban fantasztikus látvány vadászat közben kísérni őket: 

2.) Megdöbbentő, de közeli rokona a szürke farkas

Angolul vörös (red) és ló (horse) sakál névvel is jellemzik. Tulajdonképpen, ha alaposan megfigyeljük az állatot, külső jellemzői valóban sakálosak. Mérete körülbelül akkora, mint a prérifarkasé, koponyája lapos, hosszú és keskeny, fogai messze helyezkednek el egymástól. Ezen tulajdonságoknak az oka mind a vadászati szokásaiban keresendő. Színe vörös, akár a vörös rókáé, a védőszőrzete rövid, aljszőrzete dús, amely garantálja, hogy jól bírja az akár –15 °C-os hőmérsékletet is.

Egy 1994-ben végzett mitokondriális DNS-elemzés adatai alapján szorosabb kapcsolatban áll a szürke farkassal és a prérifarkassal, mint más afrikai fajokkal. Feltehetően egy szürke farkasszerű ős evolúciós maradványa lehet, amely Eurázsiából érkezett Észak-Afrikába.

3.) A hibridizáció nála is gondot jelent

2018-ban a teljes genomszekvenálás alkalmával fény derült arra a tényre, hogy az afrikai farkas különbözik az aranysakáltól, és hogy az etióp farkas genetikailag mindkettő alapja. Más tanulmányok pedig arra is rávilágítottak, hogy ezen hasonlóság következtében az afrikai farkasok és az etióp farkasok hibridizálódnak, amely nászból szaporodásra képes egyedek születnek. Ha rendszeresen olvasod a cikkeinket, azt már biztosan tudod, hogy ez mindkét faj állományának tisztaságára veszélyt jelent.

Megfigyelték, hogy a legtöbb tenyészpár nem kapcsolódik egymáshoz, tehát a nőstények sikeresen kerülik el a belterjességet. (Az is gyakori, hogy a nőstények körülbelül 2 éves korukban elhagyják a falkát, ahol születtek, hogy megtalálják a sajátjukat.) Ezen erőfeszítésük a populáció alacsony mérete miatt más problémát idézhet elő. Amennyiben a nőstények nem találnak maguknak megfelelő hímet, kutyákkal is készek szaporodni. Ez ellen a térségben úgy védekeznek, hogy ha sikerül azonosítani és befogni a hibrideket, azokat sterilizálják.

4.) Ők is falkában élnek

A fentiekből már kiderült, hogy az etióp farkas is falkában él. Ahogy a falkában élő állatoknál általában, úgy náluk is komoly hierarchia szabályozza a rendet. Csak az alfa-nőstény szaporodhat, amelynek, ha az alfa valamilyen okból kifolyólag elpusztul, helyét átveheti a legidősebb leány. Ennek a lépésnek megvan a beltenyésztés kockázata, amelyet úgy igyekeznek elkerülni, hogy a nőstény a falkán kívül élő más hímmel párosodik. A faj tagjai sosem alszanak odúkban, mindössze szoptatásra használják a vájatokat.

5.) Búgnak, ha betolakodót érzékelnek

Az etióp farkas számos érdekes hangot képes produkálni. Amikor veszélyt érzékelnek, legyen az kutya, ember vagy ismeretlen farkas, a jelzőhangjuk egy nagyon jellegzetes búgással indul, amit ugatás és üvöltés követ. Amikor a falkatagok üdvözlik egymást, kombinálják a morgást és az alázatos nyafogást. A kutyafélékre jellemző csoportos üvöltés pedig náluk is akkor hangzik el, ha a falkatagok egyesülnek.