A 7 északi vadászkutya: a legzordabb körülmények között is maximumon teljesítenek

Az FCI V. fajtacsoportja, a Spiccek és ősi típusú kutyák 2. alcsoportját, az északi vadászkutyák kerülnek ma terítékre. Persze nem szó szerint.

Az V. fajtacsoportból már elkészült a gyűjtés az északi szánhúzó kutyákról, az északi őrző- és terelőkutyákról, az ősi típusú kutyákról és az ősi típusú vadászkutyákról is. Most pedig bemutatkozik a 7 északi vadászkutya!

1. Jämthund

A Jämthund, más néven a svéd elkhund egy svéd megyéről kapta a nevét, Jämtlandről. A források szerint ez a fajta is évszázadok óta ismert és használt négylábú Skandináviában. Olyan nagyvadas vadászatokon vetették be, mint a medve, a jávorszarvas vagy a hiúz. 1946-ban vált önálló fajtává, addig a norvég elkhunddal egyformának tartották. A fajta a d1-nek nevezett DNS alkládba tartozik, amely csak Észak-Skandináviában található meg. Ebbe az alkládba tartozik még a finn lapphund, a svéd lapphund, a lapp pásztorkutya, a norvég elkhund és a hällefors elkhund is.

A Jämthund egy igazán sokoldalú vadászkutya, aki kipihenve a zsákmányszerzés fáradalmait, szívesen tölt idejét a gazdájával. Nagyon fontos számára, hogy a gazdi kedvében járhasson, így a kiképzése könnyű, ugyanakkor mindenképpen határozott, konzisztens nevelésre van szüksége. Erős benne a prédahajtási ösztön, és dominánsan viselkedhet más kutyákkal. A családhoz ragaszkodik és gyengéd velük, alapvetően egy kiegyensúlyozott eb.

2. Finn spicc

A finn spicc hazájában a legnépszerűbb fajta, ami nem véletlenül alakult így. Úgy hiszik, hogy körülbelül 3000 ével ezelőtt érkezett meg a fajta őse Finnországba, amit a Közép-Oroszországból elvándorló emberek hoztak magukkal. Szinte mindenféle vadhoz bevetették, később azonban madarakra szakosították. Az orra elvezeti a prédához, majd azt jobb szó híján megbabonázza jellegzetes jódlizásásval (percenként 160-at vakkant). Ez eltereli a madár figyelmét a közeledő vadászról, aki megérkezve befejezi az akciót.

Egy rendkívül energikus és aktív kutyával van dolgunk, aki jelzőkutyaként is remekül beválik. Nagyon éber, nem riad meg semmitől. Remek természete miatt gyakran tartják családi kutyaként is, ebben az esetben azonban a gazdának meg kell tanítani a kutyát arra, hogy mikor várják tőle, hogy ugasson és mikor nem. Gyerekekkel is nagyon jól kijön, igazán szuper játszótársuk lehet a személyében. Okos, értelmes, de önálló fajta, így képzéséhez határozott gazda szükséges.

3. Karéliai medvekutya

A karéliai medvekutya orosz és finn parasztok kutyája volt. Vadászatra és őrkutyaként is használták főleg a Pagoda és Olonyec tavak környékén, az itt élő emberek túlélése a jó kutyától nagyban függött. Ezen körülményeknek köszönhetően a fajta igencsak ellenállóvá vált, a zord körülményeket és az ádáz harcokat csak a legjobbak és legerősebbek élték túl. Csak hogy érzékeld a dolgok súlyát, két karéliai medvekutya könnyedén kifáraszt egy medvét, amit az ugatásukkal addig tartanak sakkban, amíg az ember utoléri, és elejti az állatot. Szülőhazájában gyakran képzik ki engedelmességi, kutató-mentő és szánhúzó próbákra is.

Az biztos, hogy ez a fajta nem való mindenkinek, pedig megértjük, ha elcsábulnál a gyönyörű kutya láttán. Rendkívül szívós, nagy mozgásigényű eb a karéliai, akinek szüksége van a vadászat és a feladatok végrehajtásának örömére, különben destruktívvá válik. Kifejezetten intelligens négylábú, aki azonban önfejű is lehet, így a nevelésénél résen kell lenni. Ha egy olyan család tagja lehet, akik nem sajnálják az időt és az energiát a kutya megfelelő tartására, egy szerető és hűségs családtagot üdvözölhetnek köreikben a személyében.

4. Lajka

Az FCI a lajka esetében megkülönböztet 4 típust, a Nyugat-szibériait, a Kelet-szibériait és az Orosz-európait és a Jakutot. Az orosz laika szó (лайка) a layat’ (лаять) igéből származik, és azt jelenti, hogy ugató. A lajka történelmét és történetét homály övezi, a szakértők között még ma is vita tárgyát képzi a fajta eredete. A szovjet korszakban fontosnak tartották, hogy a fajtákat szakterületük szerint osztályozzák, és helyi kutyákat földrajzi zónákba olvasszák. Így a lajka esetében megállapították, hogy szigorúan vadászkutya, pedig azelőtt szánhúzásra és terelésre is használták. A Szovjetunió összeomlása megszabadította ezeket az egyszerű kutyákat attól, hogy fajtatisztaként kelljen megfelelniük az előírásoknak és az elvárásoknak, de sajnos a 20. század elején azonosított lajkák közül sok mára elveszettnek tekinthető. Ami azért is szomorú, mert a genetikai elemzések során ezek a lajkák ugyan külsőleg sok hasonlóságot mutattak, a genetikai kapcsolat azonban igen csekély volt.

A lajka erősen territoriális kutya, mutathat agresszivitást a területére betolakodó kutyákkal és emberekkel szemben is. A vadászösztöne természetesen rendkívül fejlett, az irányérzéke is kiváló. Olyan vadak becserkészéséhez remek, mint a mókus és a nyest. Felkergeti a prédát a fára és különös vonyításával jelzi a vadásznak. De használható olyan nagyvadakon is, mint a medve vagy a jávorszarvas. Családjával szemben ragaszkodó és hűséges.

5. Norrbotteni spicc

A norrbotteni spicc vagy más néven a norrbottenspets, ami azt jelenti, hogy spicc Norrbottenből (egy megye Svédországban). Feltehetően ezek a kecses kis kutyák kisebb termetű lajkáktól származnak és az őskori emberekkel éltek együtt a Észak-Fokföldön, ahol a prémvadászat és a vadászat szolgáltatta a népesség megélhetését. A II. világháború után, amikor a szőrme iránti kereslet visszaszorult, a fajta teljesen eltűnt, kihaltnak nyilvánították. Körülbelül 10 év múltán vált világossá, hogy Norrbotten megyében még mindig léteznek ezek az ebek, akiket tanyákon tartottak házőrzőként és kedvencként. Ennek köszönhetően sikerült rehabilitálni a fajtát; 1967-ben elkészült az új standard is.

Nagyon jó testfelépítésű és tartású kutya, jellegzetesen felfelé tartja a fejét, amitől még inkább figyelmesnek és ébernek hat. Mozgékony, szívós, strapabíró jószág, aki nehéz körülmények között is helytáll, emellett azonban nagyon kedves és ragaszkodó is. Intelligens és kíváncsi, szükséges van a folyamatos mentális és fizikális stimulációra is, ezek nélkül rombolóvá válhat. Általában kiegyensúlyozott a norrbotteni spicc, azonban az izgő-mozgó gyerekekkel szemben kevésbé toleráns.

6. Norvég elkhund

Az FCI a norvég elkhundnak két típusát különbözteti meg, a szürkét és a feketét. A feltételezések szerint a fajta 6000 éve létezik, ami igen tekintélyes olyan körülmények között, ahol bizonyítania kellett. A vikingek mellett volt a hajóikon is a hódításaik alatt, de őrizte a tanyákat, terelte és védte a nyájat a medvéktől és farkasoktól, ráadásul a vadászatokon is jelen volt. Arról nem is beszélve, hogy ennek a nyughatatlan népnek társául szolgált a legviszontagságosabb körülmények között is. Erre csak úgy lehetett képes, hogy szinte a tökéletesség határát súrolta mind a jellemét, mind a testi adottságait tekintve, és megtanult alkalmazkodni minden adódó körülményhez.

A norvég elkhund egy merész, energikus és intelligens fajta, aki kifejezetten vokális, így őrző feladatok teljesítésében verhetetlen. Különlegessége, hogy képes a különböző történéseket más-más ugatásokkal jelezni. Családjával ragaszkodó és szeretetteljes, fantasztikus családi kutya, ha biztosítják számára megfelelő mozgást és figyelmet.

7. Norvég lundehund

Az egyik legritkább és legkülönlegesebb fajta a norvég lundehund. Évszázadokon keresztül tenyésztették egy távoli sziklás szigeten, Værøy-ön, Norvégiában. Ennek a szigetnek a sziklafalaiban lundák fészkelnek, melyek húsának eladásából éltek a helyiek. Ez tartotta el őket szinte teljes mértékben, és a lundehund volt az egyetlen, amivel levadászhatták ezeket a madarakat. Ez a kompakt, rendkívül ügyes kutya a meredek sziklafalakon egyensúlyozva jutott el a madarak szűk járatáig, ahová bebújt és megfogták azokat. Ennek a speciális feladatnak a végrehajtásához különös temperamentum, és még különösebb testi jellegek is szükségesek. A lundehundok nagyon hajlékonyak, nyakukat akár teljesen hátra tudják hajtani, és van egy hatodik lábujjuk is, ami az emberi hüvelykujjhoz hasonlóan mozgatható és a kapaszkodást segíti. De elzárható a hallójáratuk és a vállízületük is rugalmasabb az átlagosnál.

Intelligens, atletikus és energikus kutya, akinek fontos, hogy legyen feladata. A korai és alapos szocializáció nagyon fontos az esetében. Ha erre odafigyelünk gyerekekkel is megtalálja a hangot. Az idegenekkel szemben tartózkodó lehet, de nem jellemző rá az agresszivitás vagy a félénkség.

Fontos!

Az FCI fajtacsoportok szerinti jellemzéseink célja, hogy megismertessünk a hivatalosan is elismert kutyafajtákkal. Igyekszünk a hely szűkössége ellenére, amennyire csak lehet, részletesen beszámolni róluk, de sajnos arra nincs lehetőségünk, hogy mindent megosszunk veletek az adott fajtákról. A fajtaválasztás előtt mindig tájékozódj többféle releváns forrásból is, és ami még fontosabb, több tenyésztőtől! Egy felelős szakember tájékoztatni fog arról, hogy az adott fajtának mik lehetnek az esetleges hátulütői, és azt is el fogja őszintén mondani, hogy az életviteled és lehetőségeid alapján alkalmasnak ítél-e meg a fajta tartására.