5 kevéssé ismert érdekesség a kutyanépről

Még a körülbelül 30 000 éves együttélés és a számtalan kutatás ellenére is meg tudnak lepni minket bundás barátaink.

Lentebb olyan kevéssé ismert érdekességeket sorakoztatunk fel a kutyákkal kapcsolatban, amelyekről még lehet, hogy te sem hallottál!

1.) A kutyáknak nincs „működőképes” kulcscsontjuk

Az emberek esetében a vállöv részét képezik a lapockák és a kulcscsont. Az emberi testben a lapockák és a kulcscsont össze vannak kötve, ezáltal képesek merev támaszt nyújtani a karok izmainak. Ezzel szemben a macskák lapockáit és kulcscsontját csak az izmok, nem a csontok kötik a test többi részéhez. Ráadásul a macska kulcscsontja sokkal kisebb az állat testének többi részéhez viszonyítva, mint a miénk a testünk többi részéhez képest. Ezek az anatómiai jellemzők teszik lehetővé a cicák számára, hogy apró nyílásokon is átpréseljék magukat, ami evolúciós szempontból óriási előnyt jelent számukra. A kutyáknál a lapockák szintén csak izmok és szövetek révén kapcsolódnak testük többi részéhez. Négylábú társaink kezdetleges „kulcscsontjai” azonban többnyire porcokból állnak, amelyek hossza nem éri el az 1 centimétert sem.

2.) A kutyák a Föld mágneses mezejéhez igazodva szeretnek kakilni

Egy 2013-as tanulmány kimutatta, hogy a kutyák érzékenyek a Föld mágneses terének változásaira, és szívesebben kakilnak az észak–déli tengely mentén, a keleti–nyugati irányt teljesen elutasítva. A kutatók 2 éven keresztül 70 kutyát figyeltek meg, akik 37 különböző fajtát képviseltek. 1893 alkalommal rögzítették őket nagyobb dolguk elvégzése közben. A viselkedés oka azóta is tisztázatlan, a kutatók azt sem tudják, hogy az ebek részéről ez egy tudatos döntés-e, vagy sem.

3.) A kutyák férfiasságában van egy csont

Egyes modern emlősök – ideértve a görényeket, az egereket, az emberszabásúakat és a kutyákat is – péniszében van egy csont, az úgynevezett baculum, amelynek többféle formája is lehet. Az a mai napig is rejtély, hogy miért alakult ki ez a kiegészítő, az azonban bizonyosnak tűnik, hogy amennyiben az adott faj ezen csontja szélesebb, ott a hímek magasabb számú utódot képesek nemzeni. Azt egyelőre nem tudják, hogy a péniszcsont pontosan hogyan hat a hímek termékenységére. Az emberek ebből a szempontból szokatlanok, mivel fajunk elvesztette az evolúció során ezt a csontot a pénisz csúcsában lévő kis ínszalagért cserébe. (Az ínszalag feladata valamennyire hasonlatos a csontéhoz; arra szolgál, hogy bizonyos struktúrákat egyben és stabilan tartson.)

4.) Egy agár lehet a világ legősibb fajtája

Persze valószínűleg sosem tudjuk meg, hogy pontosan mely fajta a legősibb, ám az eddig begyűjtött eredmények alapján jó okunk van azt hinni, hogy a saluki, vagyis a perzsa agár lehet a világ legősibb kutyafajtája. A szakértők szerint a salukik történelme egészen időszámításunk előtt 7000-ig is visszanyúlhat. A többi vadászkutyához hasonlóan ők is a királyok különleges kedvencei voltak; mind az egyiptomi fáraók, mind Nagy Sándor nagyra értékelték szépségüket és tehetségüket. Érdekesség továbbá, hogy a ma ismert perzsa agár mind alakjában, mind személyiségében rendkívül hasonlít őseire. Izgalmas belegondolni, hogy ezek az ebek már a piramisok felépítése előtt is szélsebesen száguldottak a Közel-Kelet, Egyiptom és Ázsia tájain. 2023-ban hazánkban a MEOESZ összesítése szerint 13 egyed született, így a népszerűségi listán a 147. helyet érte el, az AKC listáján pedig a 120. helyen végzett.

5.) A kutyák képesek az önzetlen kedvességre

Egy 2015-ben publikált tanulmány bebizonyította, hogy a kutyák képesek az önzetlen kedvesség gyakorlására, ami kifejezetten ritka az állatvilágban. Ami az eredményeket még figyelemre méltóbbá teszi, hogy a kísérlet során az ebek az ételüket adták oda a másik kutyának.

A tudósoknak sikerült bizonyítani, hogy az ebek képesek odaajándékozni az ételüket egy másik kutyának, de csak abban az esetben, ha ismerték azt a fajtársukat. Ez a részlet kiemeli annak fontosságát, hogy lényeges figyelembe vennünk az egyének közötti szociális kapcsolatokat, amikor állatokat vizsgálunk a másokra irányuló viselkedéseik szempontjából. A kontrollfeltétel bevezetésével azt is sikerült mérniük, hogy a tett a kutya személyes áldozata volt, vagyis valódi érzés irányította, nem csupán a szociális kapcsolatokat elősegítő, vagy véletlenszerű gyakorlat volt. Azért adták oda az ételt, mert őszintén kedvelték az ismerős kutyát; abban a pillanatban jobban, mint az ételt.

Ez rendkívül nagy dolog, ugyanis az emberek ilyen jellegű együttműködése is kivételesnek számít. Úgy gondolják, hogy a mi önzetlen kedvességünk oka a kogníciónkban, a technológiában és a kultúrában keresendő. Az ilyen együttműködés egyik előfeltétele az egyének közötti, másokra irányuló preferenciák megléte.