Ezek az evolúciós okai, amiért az emberek szeretik a háziállatokat

Mindannyian hallottunk vagy olvastunk már történeteket a gazdák kisállatuk iránt tanúsított szeretetéről. Azok a sztorik azonban, ahol a gazdik akár több százezer forintot is készek kiadni a kedvenc gyógykezelésére, viszik a prímet. Sokan mondhatnák, hogy ez csak pénz, az állatka megér mindent, hisz a gazda, amikor magához vette, megfogadta, hogy gondoskodni fog róla minden helyzetben. Azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben botorság lenne csupán így tekinteni a szituációra. Vagy mégsem?

A tudomány jelenlegi állása szerint elképzelhető, hogy mélyen gyökerező biológiai okok magyarázzák, miért olyan fontos számunkra a háziállatok tartása és gondozása mérettől és fajtól függetlenül. Valójában számos evolúciós elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy az emberek miért tartanak háziállatot.

Ettől alakul ki mélyebb kötelék

A gazda és háziállata közötti kapcsolat általában szoros érzelmi kötelék, és minden esetben egyedi. Az evolúciós elméletek, amelyek ezt a kapcsolatot magyarázzák, a biofília hipotézistől (az embernek belső vonzódása a természeti világhoz spirituális, kognitív, esztétikai és intellektuális szempontból) egészen a gyermekszerű jellemzőkig terjednek (magas homlok, nagy szemek, picike orr stb.). Stephen Jay Gould evolúciós biológus azzal érvelt, hogy Mickey egér megjelenése pontosan ez utóbbi tendenciát követi. Az animátorok idővel egyre kifejezőbbé tették az egeret nagyobb fejjel, magasabb homlokkal, rövidebb orral és végtagokkal. Ezek a jellemzők sok népszerű rajzfilmkarakterben is megtalálhatók.

A gondoskodás vágyára, szükségességére utaló viselkedés szintén erősítheti ezt az érzelmi köteléket. Kutatások során is mérték, hogy erősebb érzelmi reakciót váltanak ki belőlünk a gyerekek és az állatok. A tudósok azzal magyarázzák, hogy ezek a lények a védelmünkre szorulnak, míg egy felnőtt emberre úgy gondolunk, mint aki képes kiállni magáért vagy megvédeni magát.

Innen ered tehát az is, hogy erősebb kapcsolódás alakulhat ki a gazdák és az olyan fajok között, amelyek intenzív vagy különleges gondozást igényelnek, és nagyobb mértékben függenek emberektől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minél több gondozást igényel egy háziállat, annál szorosabb lesz a kötelék gazdája és közte. A problémás viselkedés érzelmi költsége, például, hogy nem tudunk ellazulni, mert attól félünk, hogy reaktív kedvencünk megtámad másokat, ronthatja a kapcsolat minőségét.

Az emberek azért tartanak háziállatot, mert így azt érezhetik, valakinek fontosak?

Az adott faj kognitív képessége nagyrészt lényegtelen, amíg a gazda azonosulni tud háziállata szükségleteivel. Az, ahogyan a fajjal való kapcsolatunkat definiáljuk, sokkal fontosabb. Például egy egeret tekinthetünk vadon élő állatnak, háziállatnak vagy kártevőnek is, attól függően, hogy milyen környezetben találkozunk vele, és ennek megfelelően hogyan bánunk vele. Egy állat gondozása kapcsolatépítő tevékenység, amely fajokon is átível.

Az a tény, hogy a háziállatoknak szükségük van ránk, valószínűleg része a varázsuknak. Az, hogy pontosan hogyan járulnak hozzá a hozzájuk köthető tevékenységek a jóllétünkhöz, még egyelőre ismeretlen. Többek között azért is, mert különböző folyamatok játszódhatnak le különböző emberekben, és több mechanizmus is egyszerre működhet, ami erősítheti a köteléket. Ám a kutatók azonosítottak néhány visszatérő elemet.

A háziállattartás 9 előnye

Gondoskodás és kötődés: egy másik élőlény gondozása jutalmazó tevékenység. Jó érzést kelt bennünk, és erősebb céltudatot alakít ki.

Támogató társ: egy háziállat közelsége csökkentheti a magányt. Gyakran úgy értelmezzük a háziállat viselkedését, hogy az érzelmi támogatást nyújt számunkra.

Szociális katalizátor: a háziállatok sok kontextusban szociális kenőanyagként működhetnek. Ez nemcsak személyes kapcsolatainkat javíthatja, hanem közvetve növelheti mások szociális támogatottságát is, valamint az idegenekkel való kapcsolatfelvételt. Egyszóval, a kedvencek beszédtémát jelentenek, és általuk úgy érezhetjük a társadalomban, hogy tartozunk valahová, egy csoporthoz, ami az emberek számára kiemelten fontos. Ugye hogy milyen büszkén mondod, hogy kutyás vagy?

Az érzelmek átvétele: a legtöbb háziállat boldognak és gondtalannak tűnik, ami bizony ragályos lehet. Kedvencünk segíthet, hogy derűsebb környezetet teremtsünk magunk körül.

Rutin: az állatkák gondozása struktúrát adhat napjainknak, ezáltal segíthet csökkenteni a stresszt.

Testmozgás: sok kedvenc arra ösztönöz minket, hogy többet mozogjunk, ami neurofiziológiai és fizikai előnyökkel is jár.

Tanulás: valami új megismerése, beleértve az állatok viselkedését, rendkívül jutalmazó dolog lehet, különösen, ha elérünk egy bizonyos fokú hozzáértést.

Fizikai szeretet: az érintés erőteljes hatással lehet ránk, így a simogatás pszichológiailag jótékony lehet.

Vannak azonban ezen folyamatoknak lehetséges árnyoldalai is, amelyek közelebb hoznak minket háziállatainkhoz, ugyanakkor társadalmi kirekesztettséget tapasztalhatunk általa. Például ha kedvencünk viselkedése nem felel meg a társadalmi normáknak, vagy ha olyan mértékben kezdünk ragaszkodni hozzájuk és értékelni őket, hogy úgy érezzük, az emberi kapcsolatok nem érnek fel hozzájuk. Az azonban ezek ellenére is tagadhatatlan, hogy kedvenceink nemcsak a közérzetünkre, hanem az életcéljainkra és a szélesebb értelemben vett elégedettségünkre is pozitív hatással lehetnek. Tehát ha így gondolkodunk, nem is olyan furcsa, ha egy gazdának a tengerimalac élete is megér százezreket.