Ebben a dologban nagyon hasonlít a tiédhez kutyád agya: az ELTE etológusai jöttek rá

Érdekes eredményre jutottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói a kutyák és az emberek agyának hangfeldolgozó képességét illetően.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai legújabb kutatásuk során az emberi agy és a kutyák agyának hangfeldolgozó képességét vizsgálta. Kiderült, hogy a két faj evolúciós távolsága ellenére nagyon hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait – számoltak be az eredményekről az ELTE TTK Biológiai Intézetének oldalán.

A természetes hangok feldolgozása

A természetes hangadások egyik kulcsfontosságú szerepe, hogy megmutassák, milyen érzelmek zajlanak a hangot kiadó egyedben. Ezt gyakran két alapvető akusztikai paraméter határozza meg, az alapfrekvencia és a hanghossz. Az ELTE kutatói arra keresték a választ, hogy kutyák és emberek agya mutat-e preferenciát az élőlények természetes hangadására emlékeztető hangokra, illetve a hangok élőszerűsége hatással van-e az agyi feldolgozására – magyarázzák a kutatás alapvetését.

A vizsgálatban 21 kutyát és 21 ember figyeltek meg MRI segítségével, miközben különféle, mesterségesen generált hangokat játszottak le nekik. Így meg tudták figyelni, miként reagál a tesztalanyok agya az egyes hanghatásokra. Ezek egy része élőlények hangadására emlékeztetett, míg a többi, úgynevezett egyszerű periodikus (szinuszos) hang volt. A vizsgálatban a kétféle akusztikus ingerre adott agyi válaszokat hasonlították össze.

A vizsgálatot magyarázandó egy videót is megosztottak a kutatók, amelyben te is belehallgathatsz a teszt során felhasznált hanganyagba:

Az élőlények hangadása jobban hat az agyra

Az ember és a kutya esetében is találtunk olyan hallókérgi területeket, amelyek intenzívebben reagáltak hangadásszerű, mint szinuszos hangokra, míg fordítva, vagyis a hangadásszerű hangokhoz képest a szinuszos hangoknál nem figyeltünk meg erősebb agyi aktivitást egyik fajnál sem. Ezzel elsőként sikerült kimutatnunk nem fajspecifikus, általánosabb preferenciát vokális hangokra egy nem-főemlős fajnál, a kutyánál”

– foglalta össze az eredményeket Bálint Anna, az ELKH-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport posztdoktor munkatársa.

– Ez az eredmény az élőlényekre jellemző hangadások agyi feldolgozásának funkcionális hasonlóságára utal két, evolúciósan egymástól távol álló emlős fajban – magyarázta Andics Attila, az MTA-ELTE „Lendület” A Kommunikáció Neuroetológiája Kutatócsoport vezetője.

 A robotika szempontjából is fontos

– Kutatási eredményeink fontos vonatkoztatási és kiindulási pontként szolgálhatnak olyan alkalmazott kutatási területeken, mint a szociális robotika, hiszen a robotok fejlesztésénél lényeges szempont, hogy azok mesterséges kommunikációs hangjai miként kerülnek feldolgozásra az emberi agyban – mutat rá Gácsi Márta, az ELKH-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa.

A tanulmány 2022. december 9-én jelent meg a Neuroimage című szaklapban, Dog and human neural sensitivity to voicelikeness: a comparative fMRI study címen.