Három hetet élt túl ez a kutyus a fagyos időben, így jutott vissza a gazdikhoz

Az Egyesült Államokban három hétig kóborolt egy elveszett kutyus a hóviharban, de túlélte a fagyos időt. Végül a közösségi média segítségével talált rá a gazdi, így szerencsésen alakult a történet.

Minden gazdi igazi rémálma vált valóra Lizbeth Berzinski számára nemrég az Egyesült Államok dél-kaliforniai kisvárosában, Big Bearben. Lisbeth kedvence, Marlee egy baleset következtében egyedül maradt a hideg télben három hétre, de végül szerencsésen alakult a történet, és az elveszett kutya a közösségi média segítségével hazakerült.

A környéken már jó ideje tartott zord téli időjárás, mikor Lizbeth és szeretett kutyusa, Marlee autóbalesetet szenvedtek. A hátsó ülésen utaztak épp, és a jármű egy jégbuckának ütközött, majd ezt követően Marlee ijedtében kiugrott a hátsó ajtón. A zaklatott kutyus azonnal elszaladt, és bár Lizbeth követte, sajnos nem volt elég gyors, és nyomát vesztette.

A család természetesen azonnal keresni kezdte az elkóborolt Marlee-t. A kisvárosban és környékén szórólapokat helyeztek ki az elveszett kutyus fényképével, és a közösségi médiában is megosztották a fotóját, hátha valaki megtalálta, befogadta, vagy legalább látta valamerre és lesz nyom, hogy merre keressék. Ahogy telt az idő, napról napra halványult a remény, hogy életben találják Marlee-t. Nemcsak az fenyegette a kutyust, hogy nem talál élelmet, de a folyamatos fagyos időjárás és hóesés is nagy kockázatot jelentett számára, mert ha nem talál megfelelő menedéket, akkor a kihűlés az életét is veszélyezteti.

Három hét után jutott haza az elveszett kutyus

Három hét elteltével, csodával határos módon egy biztonsági kamera felvételén bukkant fel az elveszett kutyus. A ház tulajdonosa feltett róla egy képet a közösségi oldalára, mivel Marlee mindennap visszajárt az otthonához, hogy egyen a kint hagyott ételből.
A mínuszok és a heves havazás ellenére három hosszú hétig sikerült a kutyusnak túlélnie egyedül. Ez igazán elismerésre méltó teljesítmény, és csak találgatni tudunk, miként sikerült neki.

Amint a család értesült róla, hogy látták a kedvencüket, azonnal cselekedtek, hogy mielőbb biztonságba helyezhessék. A hóban kellett követniük a lábnyomait egészen addig, míg rá nem bukkantak, de még akkor sem volt egyszerű elkapni. Szegényke zavart volt és bizalmatlan, ódzkodott az emberektől, ezért étellel csalogatták magukhoz. Nagyon óvatos volt, de végül a kitartásuk meghozta gyümölcsét, és sikerült megfogni. Lizbeth és családja nagyon hálásak mindazoknak, akik segítettek nekik, hogy hazajusson a kutyus és megkönnyebbültek, hogy most már otthon van velük, biztonságban.

Készüljünk fel a váratlan helyzetekre

Lizbeth és Marlee esete azért is tanulságos, mert felhívja a figyelmet arra, milyen fontos, hogy kellően felkészüljünk egy ilyen szerencsétlenségre. Még akkor is szükség lehet erre, ha kedvencünk kizárólag benti kutyus. Gondolhatnánk, hogy minek, hisz csak bent van velünk a lakásban, és ha elmegyünk vele sétálni vagy a kutyafuttatóba, akkor biztonságban van velünk. De egy ilyen váratlan helyzet, mint akár egy baleset, bármikor és bárkivel előfordulhat.

Több megoldás is létezik, ami segít, ha elveszett a kutyus

Örvendetes, hogy már kötelező a chip minden kutyusnak, ami jelentősen megkönnyítheti a beazonosítását, de ne támaszkodjunk kizárólag erre. A nyakörvén elhelyezett biléta a nevével és az elérhetőségünkkel lehetővé teheti, hogy sokkal rövidebb idő alatt kerüljön vissza hozzánk kedvencünk, ha megtörténik a baj. Ha a bilétában nem bízunk, mert esetleg leeshet, beakadhat valamibe, akkor magára a nyakörvre is írhatjuk az azonosító adatokat. Technikai újítások is segítenek minket, amikkel mi is aktívan kereshetjük kedvencünket, ha valamiért nem tudnánk merre jár éppen. Már kapható nyomkövető, amit a nyakörvre erősíthetünk, vagy olyan nyakörv, amibe már beépítették ezt a GPS jeladót és a telefonunkon keresztül pillanatok alatt bemérhetjük a pozícióját.

A közösség is segít, ahogy a történet is bizonyítja

Ha kutyusunk elkóborol, és nem rendelkezünk ilyen helymeghatározó eszközzel, akkor jó szolgálatot tehet néhány plakát a környéken. Szerencsére nagyon sok a jóindulatú, segítőkész ember, akik ha gazdi nélküli kutyust látnak, megpróbálnak segíteni. A közösségi média nagyon nagy segítség lehet, ahogy Marlee szerencsés megtalálása is bizonyítja. Sok országos vagy helyi csoport van, amik kifejezetten erre a célra jöttek létre, és segítségükkel rengeteg emberhez eljut a hír mind a talált, mind az elveszett kedvencekről, ráadásul a képek jól jönnek a beazonosításnál is. Sok szerencsés hazajutás bizonyítja ennek a segítőhálónak a hatékonyságát, de a legjobb, ha mindent megteszünk, hogy ne legyen rá szükség.