8 év után újra együtt tölthették a karácsonyt az elveszettnek hitt kutyussal

Egy 8 éve elveszettnek hitt kutya került vissza az eredeti gazdájához Kiskunlacházára. Megtalálója mesél a találkozásról.

Az örömteli találkozás pillanatáról az Ebsegély Árva Kutyák Rehabilitációs Alapítványának Facebook-oldalán olvastam. Megkerestem az egyik alapítót, Komjáti Ferencet, hogy mesélje el a találkozás történetét, és avasson be az alapítvány munkájába is. Így talált haza az elveszett kutya.

Gotti, az elveszett kutya 8 év után került vissza a gazdájához

Az Ebsegély mint menhely üzemel. Néhány környékbeli önkormányzattal megállapodtak, hogy segítenek a kóbor kutyák befogásában, majd az azutáni ellátásban és a gazdikeresésben is. Amikor Szigetszentmiklósra hívták őket egy kutyához, hamar kiderült, hogy az állat chipjében szerepel a fontos bejegyzés, ami általában azt jelenti, hogy keresik. A bejegyzés dátuma 2015 volt.

„Felhívtam a tulajdonost; egy hölgy vette fel a telefont, aki először azt sem tudta, hogy mit akarok, amikor elmondtam a kutya nevét. Gyakorlatilag amikor felfogta, hogy miről beszélek, elsírta magát. Elmondta, hogy 8 éve tűnt el a kutya, és ők már rég azt hitték, hogy meghalt” – idézi fel a pillanatot Ferenc. Másnap már jöttek is érte. Amikor eltűnt a kutyus, még nem volt egyéves; kiszökött a kapun, és hiába keresték hosszú időn keresztül, nem bukkantak a nyomára. Azóta a családnak lett két kutyája és cicájuk is, ide érkezett haza Gotti.

Mint kiderült, Gotti nem kóborolt 8 éven keresztül; valaki egy ponton megtalálta, és hazavitte. A szomorú a történetben az, hogy a megtaláló ezen évek alatt egyszer sem vitte el orvoshoz, így oltást sem kapott. Ha megtette volna, azonnal kiderül, hogy van gazdája, aki hazavárja.

Ebsegély Árva Kutyák Rehabilitációs Alapítványa

Az alapítványt Komjáti Ferenc és Hartai Szilvia alapította 15 évvel ezelőtt azzal a céllal, hogy Kiskunlacháza és Ráckeve környékén a gazdátlan és feleslegessé vált kutyákon segítsenek. Jelenleg is 300 mentett kutya és macska van a gondozásukban. Jelenleg három gondozó segíti a menhely működését, de elkélne még egy fő. Általános az esetükben is, hogy emberhiányban szenvednek. Rajtuk kívül egy részmunkaidős kolléga is támogatja az alapítvány tevékenységét, akinek az elsődleges feladata, hogy a kutyákat és a cicákat lefényképezze az örökbefogadáshoz. Nagy segítség azonban, hogy mindig ott van, ha szükség van még egy kézre. Az alapítvány munkáját egy állatorvos is támogatja, aki rendszeresen ellátogat a menhelyre, és ott vizsgálja, kezeli, oltja be az állatokat.

„Rengeteg kutyust juttatunk haza, és szerencsére sokan találnak új gazdira is. Azonban bármit is teszünk, sajnos nincs kevesebb kutya az utcán” – nyugtázza szomorúan Ferenc.

Sokan külföldön találnak új gazdát

Az önkéntesek száma minimális, aminek az is lehet az egyik oka, hogy az itt mentett állatok nagy része külföldön talál gazdára. Két éve próbálják megszólítani az itthoni kutyára, cicára vágyókat Ferencék. „Külföldre 300-400 cicát és kutyát adunk örökbe, míg itthon tavaly tízet tudtunk” – meséli a tapasztalatokat.

Egy külföldi állatvédő szervezet a partnerük, aki támogatják az alapítványt, hogy el tudjuk látni megfelelően a mentett állatokat, akiket segítenek gazdásítani. „Gyakorlatilag Ausztriában, Nyugat-Európában nincs kóbor kutya. Ennek nem az az oka, hogy szigorúbbak lennének az állattartási feltételek vagy az állatvédelmi törvény, inkább az, hogy ott nagyobb hangsúlyt fektetnek ezek betartására. Ha valaki szeretne egy kutyát, két lehetősége van. Az egyik, hogy egy tenyésztőtől vásárol fajtatiszta kutyát, a másik, hogy egy állatvédő szervezet segítségével örökbe fogad egyet” – avat be a folyamat részleteibe Ferenc.

Fontos lenne, hogy Magyarországon valamilyen formában kötelező legyen az ivartalanítás, hiszen a kóbor kutyák nagy részét a nem kívánt szaporulatok teszik ki. „12 év alatt csak Kiskunlacházáról 1200-1300 kutyát fogadtunk be. Nem is ez a szörnyű adat, hanem az, hogy egy darabbal sincs kevesebb az utcán. Ezeknek a kutyáknak a tulajdonosaik – mert gazdáknak nem nevezném őket – nem foglalkoznak az állataikkal, nem viszik el állatorvoshoz, nincs chipjük, és az állatvédelmi törvénynek megfelelően nem tartják őket a telkükön belül. Ha pedig elvesznek, nem keresik őket, hanem inkább szereznek egy másikat egy szaporítótól. És ez így megy újra és újra. Hiszen, ha befogadok 1200 kóbor kutyát az utcákról, akkor utána ott nincs több utcán lévő kutya” – hívja fel a figyelmet Ferenc a felelős állattartás hiányosságaira.