Magyar siker az etológiában, kutyák segítségével fejtik meg az emberi nyelvet

Faragó Tamás, az ELTE Etológia Tanszék tudományos munkatársa több mint két és fél millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási alap, az ERC kutatócsoport pályázatán. 

Az ELTE Etológiai Tanszék kutatója, Faragó Tamás 2,5 millió eurós ösztöndíjat nyert az Európai Kutatási Tanács (ERC) Consolidator Grant pályázatán. Faragó Tamás a kutyák vokális tanulásának evolúcióbiológiai és etológiai aspektusait vizsgálja majd a következő években.

Nem ő az első nyertese a rangos kutatói pályázatoknak, az eltés etológusok közül már többen részesültek benne az elmúlt évek során. Az Etológia Tanszéket Csányi Vilmos alapította, aki 1994-ben kezdett a kutyaviselkedés kutatásába, utódai a tanszéken a mai napig világelsők a munka folytatásában.

Milyen módszerekkel vizsgálható?

Faragó Tamás közel két évtizede vizsgálja a kutyák hangadási szokásait, a különféle ugatásokat, illetve egyéb hangokat, de foglalkozik a különféle fejformájú kutyák eltérő kommunikációs szokásaival is. Szerteágazó vizsgálatai a kutya-ember és a kutya-kutya kommunikációt igyekeznek megfejteni. A pályázaton most 2,5 millió eurót nyert munkája folytatására.

“A kutyák vokális tanulási képességeinek mérése egy eddig kevéssé kutatott terület, aminek a tudományos módszertanát is ki kell alakítanunk. Vizsgálataink fontos elemei lesznek a viselkedéstesztek mellett olyan, a tanszéken már sikerrel használt eljárások is, mint az agyműködés időbeli és térbeli jellegzetességét leíró, nem-invazív elektroenkefalográfia (EEG) és a funkcionális mágneses magrezonanciás képalkotás (fMRI), illetve a viselkedésgenetikai módszerek. Alkalmazzuk a nagysűrűségű diffúziós optikai tomográfia (HD-DOT) elnevezésű technikát is, ami egy újabb, infravörös fényt használó agyi képalkotó megoldás. Ennek a technikának a kutyán való alkalmazása még fejlesztés alatt van a tanszéken. Mindezek mellet a Citizen Science lehetőségeit bevetve szeretnénk az adatgyűjtésbe bevonni a gazdák széles körét hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Tovább erősítjük a tanszéki bioakusztikai kutatásokat, és új, gépi tanulásos módszerek bevonásával is bővítjük a lehetőségeinket” -olvashatjuk a tanszék közleményében.

Így hatott az ember a kutyákra

A háziasítás és a későbbi fajtaszelekció során, az emberi környezetnek köszönhetően olyan szelekciónak voltak kitéve az ebek, amitől megnövekedett a szociális tolerancia és a kooperativitással kapcsolatos hajlamuk, amiben az ember és a két faj közti vokális kommunikáció is nagy szerepet játszott.  Az ELTE etológusa azt feltételezi, ennek köszönhetően olyan részképességek jelenhettek meg a kutyák esetében is, ami elősegítette vokális fejlődésüket.

„A projektben nem is az a fontos hogy miként kommunikálunk a kutyákkal és ők velünk. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen képességeik vannak a kutyáknak, amik hozzájárulnak a vokális tanulás kialakulásához, és hogy ezeknek a képességeknek a szintje mennyire függ a farkassal közös őstől való genetikai távolságtól és a kooperációs képességektől. Ez azért érdekes, mert betekintést adhat abba, hogy az emberben ezek a képességek hogyan jelenhettek meg az evolúció során. És hát ez azért nagyon izgalmas mert ezek nélkül nincs beszélt nyelv. – összegezte Az én kutyámnak a projekt lényegét Faragó Tamás.

Lehet, hogy öt év múlva kedvenceink vokalitásának köszönhetően megismerjük a legfontosabb emberi tulajdonság, a beszéd lényegét?