Egy kisállatrendelő hétköznapjai: egy állatorvos mesélt a szófogadatlan gazdiról

Egy kisállatrendelőben rengeteg érdekes történettel találkozhatunk. Dr. Philipp Schott segítségével megismerhetünk néhányat ezekből, s közben szórakozva tanulhatunk.

Harmincéves praxisa során a Kanadában élő Dr. Philipp Schott blogbejegyzések formájában összeszedte a legérdekesebb történeteit. Később könyv formában is megjelentette azokat, ezzel rengeteg embernek megmutatva, hogy ez a szakma nem mindig bolyhos kiskutyák simogatásáról és babusgatásáról szól. Őszintén mesél arról, hogy egy állatorvosnak hogyan telnek a mindennapjai, mi munkája árnyoldala és szépsége. A szórakoztató történetekből nagyon sokat tanulhat az olvasó, ahogyan azt a következő részlet is mutatja.

A zárt sütőajtó effektus

„Tik-tak, tik-tak – Timmy farka egyre gyorsabban verte az ütemet, ahogy közeledtem felé a várva várt májas falatkával. Tudták, hogy a kutyák mosolyognak? Timmy legalábbis biztosan. Széles, boldog mosoly terült el a fekete labrador retriever pofáján.

– Egyszerűen imádja a májas falatkákat! – sóhajtott fel Mrs. Singh.

Timmy nem csak a májas falatkákat imádja – gondoltam magamban, amint végigpillantottam söröshordószerű termetén. Timmy boldog kutya volt, és igazán jó beteg, ráadásul ma nem azért jelent meg nálam, hogy megint a súlyáról beszéljünk. Ma a füle miatt jött el.

– Szóval még mindig fáj a füle? – kérdeztem, és leguggoltam. Megvakartam Timmy nyakát, és óvatosan felemeltem jobb fülét. A farkával most már lassabban dobolt.
– Igen, tegnap megint rázni kezdte a fejét, és már nincs otthon több fülcseppem.

Timmy jobb füle élénkpiros volt, és a fülkagylója tele volt szúrós szagú, fekete váladékkal. Óvatosan bevezettem az otoszkópomat, hogy jobban belássak a hallójáratába. Timmy farka mozdulatlanná merevedett, és a mosolya is lehervadt, de nyugodtan állt, és hagyta, hogy megvizsgáljam. Amikor végeztem, felálltam, adtam Timmy-nek még egy falatkát, majd Mrs. Singh-hez fordultam.

– Attól tartok, már megint gombás fertőzése van.

Ilyen esetben gyakran váladékmintát veszek és mikroszkóppal megvizsgálom a kenetet, csak hogy megbizonyosodjam róla, helyes-e a feltételezésem, de Timmy-nél olyan egyértelmű volt a fertőzés, és korábban már olyan sokszor előfordult, hogy nem volt szükség további vizsgálatokra. Mrs. Singh az első esetnél megrémült a diagnózistól, mert azt hitte, ez is olyan, mint az embereknél előforduló gombás fertőzés. Az a helyzet, hogy a kutyák fülével egészen más a helyzet.

A gombák alacsony számban amúgy is élnek a kutyák bőrén és fülében. Nekünk is megvan a magunk egészséges, baktériumokból és gombákból álló ökoszisztémánk, amely jótékony hatással van a szervezetünkre. A gombák azonban nagyon hasonlítanak a pékségben használt élesztőhöz: meleg, nedves környezetben rendkívül gyorsan szaporodnak. Ha egy kutya hallójárata begyullad, az olyan, mintha előmelegítenénk a sütőt a kenyérsütéshez. Ez különösen igaz a lógó fülű kutyák esetében (mintha becsuknánk a sütőajtót!). A felálló fülű kutyáknál is előfordul hasonló gyulladás, de sokkal ritkábban. Ahogy a gombák szaporodni kezdenek, szúrós szagú, faggyúszerű váladékot termelnek, és a gyulladás napról napra rosszabb lesz. Ördögi kör, amelynek során egyre romlik a fül állapota.

Igen, mondhatják, ez teljesen ésszerűen hangzik – de miért gyullad be a fül egyáltalán? Egyszerű a válasz: allergia. Lehet a gyulladásnak más kiváltó oka is, de a gyulladások legnagyobb hányadát az allergiának lehet felróni. Ez talán sokakat meglep, mert nem is tudják, hogy a kutyák is lehetnek allergiások. Nagyon is. A különféle allergiák nagyon gyakoriak, különösen bizonyos fajták esetében. Az allergiáról hosszasan beszélhetnénk, de a fülgyulladással kapcsolatban most legyen elég annyi, hogy az okok között elsősorban környezeti tényezőkre, például a porra, a pollenekre vagy a penészgombára való allergia szerepel, és az ételallergia (elsősorban fehérjeallergia) egészen ritka. Az allergia bármilyen életkorban kialakulhat, és az állat élete során változhat. Sok esetben azért a fül a legérintettebb, mert itt a legérzékenyebb a bőr, illetve mert a „zárt sütőajtó” effektus miatt az allergia hatása itt a leglátványosabb. Említettem, hogy a melegen kívül a nedvesség is elősegíti a gombák szaporodását, ezért előfordul, hogy a kutyánál egy-egy úszás vagy fürdetés után jelennek meg a fertőzések.

Mindezt már korábban elmagyaráztam Mrs. Singh-nek, de valahogy nem tudta betartani Timmy diétáját, amit azért javasoltam, hogy kizárjuk az ételallergia lehetőségét. Azért sem tett sokat, hogy megszüntesse a lehetséges környezeti allergia forrását. A fülcseppek működtek, és egyszerűbb volt csak arra figyelni, hogy ne fogyjon el. Most újra elmondtam neki, mennyire fontos rendszeresen tisztítani a fület, mivel az öntisztulási folyamat nem működik rendesen az ismétlődő fertőzések miatt. Azt is újra a lelkére kötöttem ,hogy ne fejezze be a fülcseppkúrát, amint a tünetek alábbhagynak, de láttam, hogy nem igazán figyel rám. Írtam fel újabb cseppeket, és őt csak ez érdekelte. És tudják, mit? Őszintén bevallom, én magam sem tartom be az orvosom vagy a fogorvosom minden egyes jó tanácsát. Vegyük például a fogselyem használatát… De mindenki megteszi, ami tőle telik. Mi, orvosok sem vagyunk csodákra képesek. A legtöbb, amit tehetünk: mindenkinél megpróbáljuk elérni, hogy minél több teljen tőle.

Miután véget ért a turkálás és a szövegelés, újra beindult a lelkes dobolás. Timmy tudta, hogy végeztünk, és újra mosolyogva csóválta a farkát. Olyan aranyos volt, ahogy várta a búcsúajándékomat, a májas falatkát, hogy én is elmosolyodtam.”

(Képek: Getty Images Hungary, Partvonal)