Dr. Simon, a tatai terápiás vizsla az olvasást is meg tudja szerettetni a gyerekekkel: könyvtárba jár segíteni

Vizslákkal mint munkakutyákkal többnyire a vadászatokon szoktunk találkozni, ám Simon más pályát választott: terápiás kutyaként a gyerekek életét teszi könnyebbé és színesebbé a kedves négylábú.

Dr. Simon beszédes neve már a bemutatkozásnál elárulja, hogy nem pusztán házikedvenc. És ez így is van! Amellett, hogy gazdája, Sugta Klára mindennapjainak bearanyozója, a kutya a tatai gyerekkönyvtár terápiás négylábúja. Gazdája elmesélte, hogyan alakult több szempontból sem szokványos történetük, és lett egy magyar vizslából terápiás kutya, majd egyedülálló módon egy könyvtár segítője.

Visszahozta a gyerekkori életérzést

Sugta Klárával első beszélgetésünk alkalmával visszatértünk a kezdetek kezdetére, azaz Klára gyermekkorához, ahonnan a vizslaszerelem gyökerezik. Mind megtudtuk, kislányként már egy magyar vizsla boldog tulajdonosa volt, ami egy életre nyomott hagyott benne. Felnőttként is mindig vágyott arra a gondtalan boldogságra, amit a szívének oly kedves jószággal élt meg. Ennek egyetlen gátja a trénerként, coachként és művészetterapeutaként dolgozó hölgynek a rengeteg utazással járó életmódja volt.

A munkámból kifolyólag nagyon sokat vagyok úton. Hajdani álláspontom pedig az volt, hogy ez az állandó utazgatással, kevés otthonléttel járó életforma nem összeegyeztethető egy vadászatra szánt, nagy aktivitású kutyával, mint a magyar vizsla. Így sok évig pusztán vágy maradt, hogy ismét vizslatulajdonos legyek

– árulta el a terapeuta.

Amikor az álom és a valóság találkozik

Klára álma akkor került elérhető közelségbe, mikor a vizslákkal is nagy tapasztalattal rendelkező állatorvos rámutatott, hogy a hivatás nem zárja ki a vágyott kutyafajtát.
– Dr. Madléna András, a vizslaminősítés egyik szaktekintélye volt az, aki először felvetette: miért nem nevelek terápiás kutyát a leendő vizslámból, aki így elkísérhet az általam tartott tréningekre is. Mint elmondta, mivel a vizsla munkakutya, így a lételeme a feladatvégzés, ám ezt az igényt nemcsak a vadászatokon, de a terápiás foglalkozásokon is kielégítheti. Szöget ütött a fejemben a gondolat, de még két év kellett a megvalósításához.

„Vizsla kupon”

Klára az 50. születésnapjára megható ajándékot kapott már nagy gyerekétől, mégpedig egy „vizsla kupont”, amit az ünnepelt bármikor beválthatott egy igazi kiskutyára. Mint a szívből jövő gesztus kiötlője megfogalmazta, amikor édesanyja készen áll rá, és a tökéletes kutyát is megtalálta, szóljon, hogy ő állhassa a vásárlás költségét. Ez júniusban történt, abban az évben, azaz 2016 decemberében pedig Klára rábukkant leendő kedvencére.

A mikulás-sapkás „Nagy Ő”

A sok évnyi álmodozásnak köszönhetően Klára már számos vizslatenyésztő közösségi oldalát követte, köztük a Magor Kennelét is. Az ominózus év egy decemberi napján egy több mint aranyos videót osztottak meg, amin egy alom mikulás-sapkát viselő vizslakölyök birkózott. Köztük volt Simon is.

Mikor megláttam a felvételt, azonnal megtetszettek a kiskutyák. Fel is vettem a kapcsolatot a tenyésztővel, s mint kiderült, két kölyök egy véletlen folytán még gazdára vár. Már lefoglalták őket, ám az illető egy baleset miatt mégsem tudott elmenni értük. A két testvér közül az egyik szemmel láthatóan nagyon vehemens volt, így arra gondoltam, belőle legyen csak vadászkutya – annak szánta őket az előző érdeklődő –, így lett az enyém Simon, azaz akkor még Karakán

–emlékezett vissza a gazda.

Nagy mínuszokban érkezett

Bár az első találkozás végén Klára úgy ment haza, hogy még alszik egyet a döntésre, elárulta, hogy már aznap visszament a 4 hónapos jószágért. Az újdonsült gazdi aznap éjjel alig hunyta a szemét az izgatottságtól.

A Simon névre keresztelt kis vizsla ekkor még nem volt szobatiszta, így gazdájával az akkori nagy hidegekben kezdték meg a kintre szokást. Néhány bútor persze így is áldozatul esett a tanulási folyamatnak, ahogy a kajla kölyök kíváncsiságának is, de a boldog gazda ezt cseppet sem bánta, mindenre fel volt készülve.

„El ne rontsam!”

Ahogy Klára tudta, mivel jár egy kölyökkutya érkezése, azzal is teljesen tisztában volt, miként kell nekilátni egy terápiás kutya nevelésének:

Addigra már rengeteget kutattam és olvastam a témában, így csak egy gondolat lebegett a szemem előtt: el ne rontsam! Tudtam ugyanis, hogy milyen apróságokon is elcsúszhat egy leendő terápiás kutya nevelése. Ezért Simon harmadik nálam töltött napján már fel is kerestük Kománovics Béla kiképzőt, és megkezdődött a tréning

– mesélte.

Okos jószág

Gazdája elmondása szerint tenyésztőtől kapott nevéhez hűen Simon roppant karakteres kutya volt már a kezdetekben, amit a későbbiekben is megőrzött.  Emellett rettentő okos és tanulékony, és jól vette a képzéssel járó feladatokat. A vizsla a csoportos és az engedelmességi vizsgák után a terápiás képzéssel is jól boldogult. Klára másfél évig heti kétszer vitte kutyáját a tanfolyamra, ám a rengeteg befektetett munka és idő megtérült, hiszen Simon kiváló terápiás kutyaként végzett.

– Mind időben, mind anyagiakban sokat kíván, ha az ember terápiás négylábút szeretne kedvencéből. Mi heti kétszer, csütörtökön és szombaton jártunk a képzésre, másfél éven keresztül – beszélt a vállalással járó kötelezettségekről Klára.

Az alábbi videó részletezi Simon sokrétű feladatkörét:

A vizslatúrák vezetője

Bár terápiás kutyaként muszáj volt ivartalanítani, Simon dominanciáját megőrizte a mai napig. Gazdájával rendszeres résztvevője a fajtájának szervezett vizslatúráknak, ahol rendszerint ő megy a csapat élén.

Egyedülálló feladat

Simon a képzését követően nem mindennapi feladatkörben helyezkedett el: a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár gyerekrészlegének lett a terápiás kutyája. Ezen a speciális terepen a vizsla kisiskolásoknak tartott foglalkozásokon vesz részt, és ér el nagy sikereket.

Nem megszokott, sőt pontosabban fogalmazva egyedülálló, hogy egy könyvtárnak saját terápiás kutyája legyen. Ráadásul a könyvtár dolgozói is mindent megtesznek, hogy a közös munka igazán gyümölcsöző legyen. Folyamatosan képzik magukat, sőt tanfolyamon is részt vettek, hogy megtanulják, miként lehet a legeredményesebben együtt dolgozni egy terápiás kutyával. Ennek köszönhetően nagyon magas szakmaiságot képviselnek ezek az alkalmak. Sinkó Ildikó igazgató és Goldschmidt Éva gyermekkönyvtáros töretlen lelkesedése, szakmai igényessége és nyitottsága nélkül nem létezne ez a program

– fogalmazott Klára.

Ezek a rendhagyó órák egy-egy könyv, világnap vagy jeles alkalom köré épülnek, és a szervezők igyekeznek figyelembe venni azt is, hogy a hozzájuk érkező gyerekek hol tartanak épp a tananyagban. Így a könyvtárban hallottakat az iskolában is tudják kamatoztatni.

Azt pedig mondanunk sem kell, hogy a kicsik rajonganak a négylábúért, így valamennyi résztvevő számára örömteliek ezek a találkozók. Ahogy a gazdi kedvesen magyarázza, kutyája neve is szeretgetésre buzdít, hiszen a négylábú nagyon szereti, ha Si-moN-gatják. A kutyának rendszerint még a félénkebb gyermekekhez is sikerül közel kerülnie már a legelső alkalommal.

A Covid-járvány alatt sem pihentek

Klára és Simon a koronavírus-járvány idején is megtalálták a módját, hogy együtt lehessenek a szeretett ismerősökkel. A karantén idején online tartottak foglalkozásokat a könyvtári kollégákkal Dr. Simon Mesekuckója néven, a szabályok lazulásával pedig Klára coachként sétákat szervezett az érdeklődőknek.

Nagy szükség volt ezekre a lehetőségekre, hiszen a többség szenvedett a bezártságtól, és alig várta, hogy módja legyen kimozdulni, vagy legalább a képernyőn keresztül társaságban lenni. Az egyik legnagyobb sikerünket is a virtuális térben értük el. Volt egy kislány, aki az egyik online órán felolvasott Simonnak. Ez pedig annyira megtetszett a kisöccsének, hogy a hatására ő is rákapott az olvasásra

– mesélte el a méltán büszke gazda.

A foglalkozások nyomán módszertani füzet is született, amit a könyvtárosok állítottak össze mindazok számára, akik szintén szívesen dolgoznának együtt négylábúakkal. Nagy sikere volt az intézmény vizslás rajzversenyének, illetve meseíró pályázatának, amelyekre rengeteg szebbnél szebb és ötletesebb alkotás érkezett be. Mindezek jól mutatják, micsoda komplexummá nőtte ki magát a kutyázás.

Simon hatása

A páros szintén nagy sikere, hogy hatásukra a környezetükben már többen is úgy döntöttek, hogy kedvencükből segítőkutyát képeznek. Klára jelenleg öt olyan jószágról tud, aki Simon nyomdokaiba lépett.

Meglepő tapasztalat

Klára elmesélte, hogy a kezdetekben Simonnal szeretett volna részt venni az egyik városi idősek otthona életében is. El is látogattak az intézménybe, ahol a lakók örültek a szőrös vendégnek. Ám annak ellenére, hogy az ottlétük alatt a vizsla mintaszerűen viselkedett, odahaza elkezdett szokatlan tüneteket produkálni.

Olyan volt, mintha depresszióba esett volna, és ez eltartott pár napig. Úgy véltem, hogy a számára szokatlan közeg és az ottani finom energiák voltak rá ilyen hatással. Simon sérült gyerekek között tanult, majd utána szintén iskolásokkal kezdett dolgozni. Az ő korosztálya a 8-9-10 éveseké. Megvitatva az esetet az terápiás kiképzőnkkel, arra jutottunk, hogy valóban ez állhat a háttérben. Ő már a tanítás legelején azt mondta, csak olyan közegbe szabad vinni a kutyát, ahol farokcsóválva és boldogan dolgozik. Simon esetében ezt egyértelműen a gyerekek jelentik, így a jövőben is ezen az úton maradunk

– összegezte a lényeges tapasztalatokat Klára.

Örökifjú doktor

Bár Simon már elmúlt hatéves, kora szinte egyáltalán nem látszik meg rajta, lelkében pedig abszolút ifjonc maradt. Ez megmutatkozik a viselkedésén és az aktivitásán is, amit jól tud kamatoztatni az általa kísért foglalkozásokon. Gazdájával a terveik szerint még sokáig szeretnék fogadni a csoportokat a könyvtárban, ami abszolút a szívüknek legkedvesebb közös elfoglaltság lett.