Kiderült, hogy egészségesebbek-e a designerkutyák, mint az elismert fajták

Sokan úgy vélik, hogy a designerkutyák egyik legnagyobb előnye az, hogy egészségesebbek, mint a felmenőik fajtái. Most kiderült, valóban így van-e.

Az angol Királyi Állatorvos-tudományi Főiskola Doodle-dilemma néven tette közzé nemrégiben legfrissebb tanulmányát. A kutatás a világon a leginkább átfogó vizsgálatsorozat eredményeit összegzi a designerkutyák egészségi állapotáról.

Ezeket nevezzük designer-kutyafajtáknak

Designerkutyáknak nevezzük azokat a még el nem ismert kutyafajtákat, amelyek az elmúlt évtizedek keresztezési kísérleteinek eredményei. Nem pusztán keverékek ők, többé-kevésbé célzott keresztezés eredményei. Többségük azért igen kelendő, mert rendkívül csinos és látványos a megjelenésük. Sokszor a nagyobb testű kedvelt fajták kisebb változatai, amiket lakásban is könnyű tartani. Első képviselőjük a remélt hipoallergén jellemzője miatt létrehozott fajta, az uszkár és labrador felmenőkkel bíró labradoodle.

A fajta atyja, a ma már 92 éves Wally Conron az évek alatt egyre többek által kedvelt és szaporított labradoodle-t látva azt mondta: Kinyitottam Pandóra szelencéjét, és kiengedtem belőle Frankeinsteint. A férfi ugyanis igen nagy odafigyeléssel választotta ki, melyik két fajtatiszta, betegségektől mentes kutyát választja szülőnek. Az alom három kölyökből állt, de csupán egyikőjük nem váltott ki allergiás reakciót. Az új kutyák azonban rendkívül népszerűek lettek, és mindenki labradoodle-t akart magának. Úgy gondolta, az ő hibája, hogy (saját szavait idézve) etikátlan és könyörtelen emberek kezére kerülnek a kutyák. Ezek a személyek úgy szaporítják az ebeket, hogy fogalmuk sincs a genetikáról, a tenyésztésről és annak lehetséges veszélyeiről. Az örökletes betegségekről, amik lehet, hogy a szülőben nem látszanak, de a kölykökben már annál inkább megmutatkoznak.

Az első labradoodle:

A designerfajták megteremtője is aggódik

Conron szerint a labradoodle népszerűségének köszönhetően egy mentálisan instabil, örökletes betegségekkel küzdő fajta lett. Több másik, kifejezetten a vásárlók igényeit kielégítő doodle vagy poo névvégződéssel ellátott designerfajta követte, meglovagolva a népszerűséget és az anyagi hasznot.

A designerfajták létrehozói egy népszerű, ámde már megcáfolt elméletre épülve jöttek létre. Eszerint a keverék kutyák egészségesebbek, mint a fajtatiszták. Ennek cáfolatáról biológus és tenyésztő szakemberekkel már beszélgettünk a DOGZ Podcast itt elérhető adásában is.

A kutatás, ami a designerkutyák egészségét vizsgálja

Jelen tanulmány három gyakori, uszkárral keresztezett designer-kutyatípusra összpontosított. Vizsgálták a cockapoo (uszkár és cocker spániel), a labradoodle (uszkár és labrador retriever) és a cavapoo (uszkár és Cavalier King Charles spániel) egészségi állapotát. Közel tízezer állat egészségügyi hátterét vették górcső alá.

Kiderült, hogy ezek semmivel sem egészségesebbek vagy betegesebbek, mint a fajtatiszta fajtársaik.

A kutatók abból a feltételezésből indultak ki, hogy a designerkutyáknál kisebb az esélye azoknak a gyakori rendellenességeknek, amelyek az ősfajtáikat jellemzik. A többváltozós elemzés során figyelembe vették a kutyák korát, így csak 5 évesnél fiatalabb ebeket monitoroztak. Számításba vették emellett az ebek nemét, ivarosságát, és a tulajdonos korát és nemét is. Ezután a gazdák által megadott egészségügyi adatokat elemezték 57 gyakori betegséget vizsgálva. Kiderült, hogy:

• A betegségek 86,6%-ában nem volt különbség a rendellenességek kockázatában a három leggyakoribb designerkeresztezés és a fajtatiszta szülők között.
• A designer keresztezett fajtáknál egyes rendellenességek kockázata 7%-kal magasabb, még másoké 6,4%-kal alacsonyabb volt.
• A táplálkozási zavarok, a hányás és a hasmenés kockázata mindhárom designer keresztezett fajtánál magasabb volt, mint a közös ősfajtánál, az uszkárnál.
• Az eredetileg hipoallergénnek tervezett cockapoo nagyobb valószínűséggel szenvedett bőrviszketésben, mint az ősfajták, ráadásul ezt a rendellenességet gyakran allergia okozza.
• Mindhárom designertípusnál nagyobb volt az esélye a fülgyulladásra, mint a nem uszkár szülőfajtáiknak.
• A labradoodle és a cockapoo esetében kisebb volt a patellaficam kockázata az uszkárokhoz képest, de a cavapoo esélyei nem különböztek a szülőfajtákhoz képest sem.

Nem létezik a hibrid életerő

A tanulmányt összegző kutatók egyetértettek abban, hogy pusztán a betegségek kisebb kockázata nem indokolja a fent említett designerfajták létét, ugyanis nem igaz az, hogy egészségesebbek volnának az eredeti, elismert kutyafajtáknál. Egyúttal arra is kitértek, hogy hamis azt a nézet, amely szerint a fajtatiszta kutyák genetikájuk miatt általánosan hajlamosabbak az egészségügyi problémákra. 

Az eredmények alapján a kutatók azt javasolják a kutyavásárlást tervezőknek, hogy fajtaválasztáskor más tényezőket vegyenek figyelembe, például a megfelelő tartási körülményeket, a fajta temperamentumát, a várható egészségügyi problémákat és élettartamot, valamint a kiskutya szüleinek egészségi állapotát.

Ez a tanulmány bebizonyította, hogy bár a designer-uszkárkeresztezések egészségi állapota nem rosszabb, mint fajtatiszta szüleiké, de nem is jobb. Ez azt jelenti, hogy a leendő tulajdonosoknak nagyon figyelniük kell arra, hogy olyan tenyésztőktől vásároljanak, akik a tenyésztésben a kinézet mellett az egészségességet és a jó temperamentumot is előnyben részesítik.

– összegezte a tanulmány vezető szerzője, dr. Rowena Packer.

Kitért arra is, hogy a fentieken túl növelheti a kockázatot a designerfajták esetében a származási hely, mivel sok esetben illegális tenyésztők vagy szaporítók hozzák létre az almokat. Emiatt megvan az esély arra, hogy az anyagi érdekektől vezérelve, hozzáértés nélkül megszülető kölykök egészségi állapota kifejezetten rosszabb lesz, mint amire számítanak. Itt mi is kiemelnénk a magyar szaporítói gyakorlat alapján azt, hogy egy designer-fajtajellegeket mutató kölyökből – mivel sokan idő előtt választják el – bármi lehet felnőve, akár nagy testű, egészen másra hasonlító kutya is.