33 milliót tettek zsebre a csaló állatorvosok és társaik: jogászt kérdeztünk az esetről

Vádat emeltek egy vezető beosztású hatósági állatorvos, valamint egy szolgáltató állatorvos ügyében, akik több mint 5000 kisállat illegális külföldre szállításában, majd eladásában segédkeztek. Dr. Kajó Cecília jogászt kérdeztük az eset kapcsán.

Mint az ügyészségi közlemény beszámol róla, a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján, annak közreműködésével hajtottak végre összehangolt akciót 2021 májusában az említett állatorvosok, valamint társaik ügyében.

A vádirat szerint „egy vezető beosztású hatósági állatorvos és egy szolgáltató állatorvos hivatalos személyként, készpénzért cserébe több kutyakereskedő és egyéb technikai, valamint logisztikai feladatokat ellátó személyekkel 2019-ben megállapodott abban, hogy a jogszabályi rendelkezések megszegésével, kölyökkutyákat szállítanak Magyarországról az Európai Unió más tagállamaiba.”

A külföldi megrendelők kívánalmai – milyen fajtájú, illetve nemű legyen a kutya, esetenként macska – alapján vásároltak kölyköket, akiket a jogszabályban előírt veszettség elleni oltás és egyedi megjelölés (mikrochip) nélkül, valamint a megengedettnél fiatalabb korban szállítottak ki hamis útlevéllel. A fiktív adatokkal kitöltött dokumentum kiállítását nem előzte meg semmiféle vizsgálat sem – írja a közlemény.

Az állatorvos a szállítás érdekében biankó kisállat útleveleket állított ki anélkül, hogy rajtuk bármilyen vizsgálatot, beavatkozást elvégzett volna, majd a vezető beosztású állatorvos a segítőjével rögzítette az internetes nyilvántartásokban a fiktív adatokat, vizsgálat nélkül igazolta az állatok szállításra való alkalmasságát, és kiállította a szállítmányokat kísérő bizonyítványokat. A valótlan tartalmú okiratok birtokában az érintett kisállatokat az Európai Unió több tagállamába szállították.

Végrehajtandó szabadságvesztést kaphatnak

Az elkövetési időszakban 79 szállításhoz kapcsolódóan, több mint 33 millió forint összegben került sor jogtalan előny elfogadására, valamint több mint 5000 kisállatot érintően állítottak ki valótlan tartalmú kisállat útlevelet.

Az Ügyészség a tíz vádlott többsége esetében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt, a legsúlyosabb büntetési indítvány beismerés esetére 8 év.

A jogász véleménye

Az eset kapcsán megkérdeztük jogász szerzőnket, dr. Kajó Cecíliát, aki rámutatott mind a tendenciózus probléma gyökerére, mind annak lehetséges felszámolására.

Mint elmondta, Magyarország több okból válhatott már évtizedekkel korábban „kutyagyártó nagyhatalommá”. Egyrészt nem voltak megfelelő és rendszeres hatósági ellenőrzések sem az állattartóknál, sem az állatvásárokon. A szakember meglátása szerint ennek több oka lehet. Egyrészt a kapacitáshiány – magyarán nem volt rá elég ember, aki elvégezte volna az ellenőrzéseket –, másrészt abból, hogy ez a tevékenység sokaknak a megélhetést biztosította. Tehát gazdasági vetülete is van.

A másik ok, ami lehetővé tette, hogy nagyszámú szaporító űzze a tevékenységét, az a vásárlói magatartás.

Az általános hozzáállás az elborzasztó. Amíg nem megyünk be egy olyan étterembe ahol a NÉBIH ellenőrzést végzett és egereket meg csótányokat talált lejárt élelmiszerek között, és amíg felháborodva visszük vissza a levált talpú cipőt a boltba, addig nyugodt szívvel megvásároljuk az ilyen horrorkonyha mintájára horrortelepeken „előállított” kölyökállatokat. Majd megdöbbenünk, ha olyan problémák derülnek ki róluk, amelyek mondjuk akár egy életen át pénzügyi terhet jelentenek számunkra, mert komoly orvosi ellátást kell kapnia miatta az állatnak. Amíg tudjuk, hogy milyen paraméterek alapján, milyen dolgot szeretnénk vásárolni, és hová vihetjük vissza, ha hibás, addig élő állat vásárlása kapcsán az emberek többsége semmilyen gondosságot nem tanúsít

– mutat rá a kereslet-kínálat szoros, egymást generáló kapcsolatára a jogász.

Mi lehetne a megoldás?

A szakjogász arra is tudott választ adni, miként lehetne gátat szabni ennek a  tevékenységnek (vagy legalábbis minél jobban visszaszorítani):

A szaporítást támogató hátországot sok esetben állatvédő szervezetek segítségével lehet felszámolni. A külföldi állatvédő szervezetek tömegével küldenek hamis útlevelek képeit, közszájon forognak az állatorvosok nevei és pecsétszámai, tömegével küldenek olyan eseteket, amikor a »minőségi fajtatiszta« kutyákkal olyan komoly egészségügyi problémák adódtak, amelyek a külföldi vásárlóknak nagy anyagi terheket jelentenek. Ezeket az eseteket mind vissza lehet követni, mindben azonosítani lehet rövidebb-hosszabb idő után a szereplőket, akiket természetesen az itthoni állatvédő szervezetek jeleznek a hatóságok felé.

Amin a szakember rámutat, „(e)z az a kezdeti lökés, amihez aztán lendületet ad az ilyen személyektől való próbavásárlás, a megfigyelésük, a térképre rajzolásuk, a szervezetként való felrajzolásuk tehát az egyedi azonosítás mellett azt is beazonosítva, hogy mi a szerepük a bűnügyi láncolatban.”