Kinek a feladata a chip átírása a kutya elajándékozása esetén? – Jogi mérföldkő a kérdésben
2024. május 14 - Képek: Getty Images Hungary
2024. május 14 - Képek: Getty Images Hungary
Egy friss törvényszéki ítélet szerint az ajándékozó kötelessége, hogy meggyőződjön arról, hogy a feleslegessé vált kutyára jelentkező új gazda megfelelő tartási helyet tud biztosítani az állatnak. Ezenfelül az ajándékozónak kell jelezni az állatorvos felé azt is, hogy kutyáját elajándékozta, és a chipet át kell írni egy új személyre.
Az ítélet jelentősége az, hogy tudomásom szerint először mondta ki bíróság Magyarországon, hogy az állattartás felelősséget von maga után. Ennek keretében az állattartó köteles gondoskodni a kedvtelésből tartott kutya transzponderrel (közkeletű nevén mikrochippel) való ellátásáról, valamint (a kombinált, a parvovírus) és a veszettség elleni védőoltásáról. Továbbá e körbe tartozik az is, hogy amennyiben a chippel megjelölt eb tulajdonosának személye, tartási helye megváltozna, azt bejelentse az állategészségügyi felügyeletet ellátó szolgáltató állatorvosnak, és meggyőződjön az állattartási hely megfelelőségéről.
A törvényszék ítéletében hangsúlyosan szerepet kap, hogy
ha az állattartó nem tudja bizonyítani, hogy állattartói minősége nem áll már fenn, ha nem tudja azt igazolni, hogy pontosan mikor és kinek ajándékozta el a kedvtelésből tartott ebet, akkor közigazgatási jogi objektív alapú felelőssége egyértelműen fennáll.
A történet röviden arról szól, hogy találtak egy autóból kitett, sérült kutyát egy országúton, amelyben volt transzponderazonosító. A kutya chip szerinti gazdája ellen eljárás indult, és 450 ezer forint állatvédelmi bírságot szabtak ki rá a kutya szökésének megakadályozása és biztonságos elhelyezés hiánya szabályszegés miatt. A chipszámot tartalmazó PetVetData nevű rendszerben semmi nem jelezte, hogy az állat gazdát cserélt valamikor vagy elveszett, ellopták, keresik stb.
A törvényszék helyénvalónak találta a kormányhivatal azon indokolását, hogy a jó gazda gondossága jogi fogalom szakmai kitöltésébe beletartozik az, hogy az állattartó meggyőződjön, hogy az ajándékozás során a kutyát jó helyre adja tovább. Illetve hogy az ő kötelessége az állatorvos értesítése az ajándékozás tényéről, melyet az állatorvosnak be kell regisztrálnia az említett rendszerbe.
Az ítélet (melyben az eredeti tulajdonos keresetét elutasították, és az állatvédelmi bírságot kiszabó döntést továbbra is fenntartották) tágabb jelentősége abban áll, hogy tízezrével exportálunk külföldre forgalmazható kor alatti, oltatlan, jelöletlen, beteg kiskutyákat, melyeken hatalmas extraprofit keletkezik. Hiszen a bármiféle ráfordítások nélkül, fillérekből „előállított”, aztán külföldön több erre szakosodott cégen keresztül „megforgatott”, hamis okmányokkal rendelkező, törzskönyves fajtatiszta állatoknak tűnő egyedekért több ezer eurót is elkérnek.
Jogosan merül fel a kritika egyrészt a hatósági oldalt érintően, települési szinten elsősorban a jegyzőkkel szemben. Méghozzá, hogy miért nem tesznek meg mindent ezeknek a telepeknek a felszámolása érdekében? (Sőt, jobb lenne, ha már a létrejöttüket is megakadályoznák.) De viszonylag kevesebb szó esik arról, hogy milyen volumenben cserélnek gazdát a megunt, fölöslegessé vált, ivaros – tehát szaporítható kutyák az internetes portálokon a dokumentációs háttér teljes hiánya nélkül szerte az országban. Táplálva ennek a kutyagyárnak a futószalag elején lévő részét.
Az ebből élők rendszeresen pásztázzák az ilyen online piactereket, és havonta sok-sok állatot szednek össze. Amiket addig zsákmányolnak ki, amíg képtelenek lesznek további utódok lehozására. Ekkor pedig betegen kidobálják őket a szaporítótelepnek helyt adó település határában. Az ítéletben hivatkozott országút is ilyen nevezetes hely, ahol rengeteg kidobott, lezsarolt anyakutyát találtak már állatvédők az elmúlt években.
A felelős állattartás fontos részeleme, hogy amennyiben a deklaráltan családi kedvencnek titulált állatot a továbbiakban nem tudja tartani a gazdája, írásos dokumentációval, a petvet-regisztráció elintézésével, az új tartásra szolgáló hely valamifajta ellenőrzésével gondoskodjon az állat további sorsáról. Mert ha ezt nem teszi, akkor annak ilyen jogkövetkezménye lehet, mint a hivatkozott ítéletben.
Nem véletlen tehát, hogy állatvédő szervezetek igazi mérföldkőnek tartják az idén született döntést. Ennek ugyanis a speciális prevenciós hatása mellett igazi generális prevenciós hatása, fontos társadalmi üzenete van az állattartók felé.
Érdemes ide kattintva elmélyedni abban a kérdéskörben is, milyen szabályok vonatkoznak a társasházi kutyatartásra. Ebben jelen cikk szerzője, dr. Kajó Cecília állatvédelemmel foglalkozó szakjogász tájékoztat.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotifyKapcsolódó cikkek